Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

A hónap műtárgya

2014. szeptember

2014. 09. 15.  
Szeptember havi műtárgyunkkal az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezünk.
A műtárgyak – égetett agyagtáblák – a Mudin testvérpárt ábrázolják. Mindketten sikeres atléták és nagyszerű sportemberek voltak, mindketten indultak az olimpiai játékokon is, és mindkettejük életére rányomta bélyegét az I. világháború. Végül mindketten az olasz fronton lelték halálukat 1918-ban.

Az égetett agyagképeket a leszármazottak ajándékozták a Sportmúzeumnak.
Alkotójuk Szőke Sándor kőtegyáni szobrászművész, restaurátor.
 
anyag, technika: égetett agyag
M.: 19,5
Sz.: 16 cm
vastagság: 2 cm


Olvassa el a Mudinokról szóló rövid életrajzi ismertetésünket is!


MUDIN IMRE (Kétegyháza, 1887. november 8. – Montegrappa, 1918. október 23.)
  
„Somogy első olimpikonjának tekintjük Mudin Imre atlétát, aki két olimpián is képviselte hazánkat. A Békés megyei Kétegyházán született, iparos családban. Szüleinek hat gyermeke közül ő volt a legfiatalabb. A sport iránti szeretetét elsősorban az egyik bátyjának, a hat évvel idősebb Istvánnak köszönhette. Az ő vezetésével kezdett el sulylökéssel foglalkozni. A sulylökés mellett nagyon kedvelte a diszkoszvetést és a gerelyhajitást is. Érdemes megnézni Mudinról a korabeli fotókat, mindent lehet gondolni róla, csak azt nem, hogy súlygolyókat vagy diszkoszt repitett, ugyanis nem volt egy izomkolosszus. Tanulmányait Budapesten folytatta, s természetesen a kor legjobb magyar egyesületének, a MAC-nak /Magyar Atlétikai Club/ lett ő is a versenyzője. Már 18 éves korában az élvonalba került az atlétika mindhárom ágában. 1906-ban 11,46 m-re dobdta a súlygolyót, 1907-ben pedig legyőzte az akkori országos bajnokot, majd egy évvel később 13,22 méteres eredménnyel új országos csucsot állitott fel. Ebben az évben szerezte meg első magyar bajnoki cimét súlylökésben 12,82 m-es eredménnyel. Tagja lett eredményei alapján, főiskolásként az 1908-as londoni olimpiára utazó delegációnak. Néhány szó erről az olimpiáról. Eredetileg ez az olimpia Rómában lett volna. Azonban 1907-ben kitört a Vezuv és az olaszok a természeti csapás miatt visszaléptek a rendezéstől. Az angolok jelentkeztek helyettük, s rövid idő alatt, gyors adományokból szép olimpiai stadiont épitettek. A londoni olimpiára gróf Apponyi Albert kultuszminiszter jóvoltából nagy létszámú magyar csapat készülődhetett. Apponyi miután elvállalta a NOB diszelnöki tisztségét, 40 000 korona állami támogatást biztositott az előkészületekhez. Végül is Londonba 63 tagú magyar csapat utazott el, köztük éremre esélyesek, sőt esélytelenek is szépszámmal. Végül a IV.olimpiára 22 ország 2059 sportolója gyült össze. A londoni olimpiai játékokat a Szent Pál katedrálisban megtartott egyházi szertartás vezette be. Ekkor hangzott el Coubertinnek tulajdonitott mondás, hogy ""az olimpiai játékokon nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos". Mudin Imre részére ez az olimpia nem hozott különösebb sikert. Három számban is indult, de mindháromban a selejtezőkben kiesett. Fő számában a súlylökésben 12,84 m-el, gerelyhajitásban 45,84 m-el, mig a diszkoszvetés antik stilusában 30 méter alatti eredménnyel nem jutott a döntőbe. Eredményeivel csalódást okozott, bár eredménytelenségébe biztosan közrejátszott a párás, ködös idő is. Ezen az olimpián együtt veresenyzett testvérével, Istvánnal, aki egyben edzője is volt. A londoni olimpia ha nem is hozott neki különösebb sikert, jó volt arra, hogy tapasztalatait felhasználja.Hazatérve vetitett, képes előadásokban számolt be angliai útjáról. Leirhatatlan harcosa volt a népek barátságát szolgáló olimpiai eszmének. 1910-ben a súly mellett megnyerte a diszkoszvetésben is a magyar bajnoki cimet. 1911-ben végezte el a tanárképző főiskolát Budapesten, s Nagyatádra került a polgári fiúiskolába tanárnak. Itt tanári munkája és a versenyeire való felkészülés mellett is részt vállalt a község sportéletének a fejlesztéséből. Somogyban próbálta megteremteni mindazt, amit még képzős korában célul tűzött ki maga elé. Már 1912 tavaszán sportversenyt szervezett a Somogy megyei polgári fiúiskolák között. Ezek a versenyek hamarosan hagyományos küzdelmekké váltak. Ezeknek a versenyeknek a megyében lévő polgári iskolák kapcsolatának erősitése és az iskolatipus iránti érdeklődés felkeltése volt a célja. E sportversenyek létrejöttében nem érvényesült a felsőbb irányitás vagy az ösztönzés. Ezért inkább, mint helyi kezdeményezés figyelemre méltó volt. A közvetlen inditék Mudin Imrétől való. A nagyatádi kezdeményezést szinte sorban vette át az ország többi polgári iskolája. A tanitás mellett készült második olimpiájára. Érdekesség, hogy a stockholmi olimpiára több mint 120 főnyi magyar csapattag utazott három részletben. A magyar csapat tagjai a bécsi intrikusok mesterkedései ellenére önállóan, külön táblával és zászlóval vonultak fel a megnyitón. Sajnos az atlétáink nem tudtak lépést tartani a külföldi fejlődéssel, a legesélyesebbek is elvéreztek a döntők előtt. Mudin Imre itt már csak egy számban indult, a súlylökésre koncentrált. Kezéből 12,81 m-re repült a súlygolyó, ami a hatodik helyhez volt elegendő. Bosszankodott is, hogy nagyobbra nem sikerült, mivel a próbaversenyeken 13,50 körül dobált. A győzelmi dobogó mindhárom fokára amerikai versenyző állt. Röviddel hazaérkezése után Budapesten egy atlétikai versenyen 13,97 m-re javitotta a magyar rekordot. Ezzel az eredménnyel Stockholmban bronzérmet nyerhetett volna. Még az olimpiai év őszén Berlinben 13 méteren felüli eredménnyel nyerte a súlylökést, gerelyhajitásban pedig legyőzte a finn Saarvistót, az olimpiai bajnokot. Életének egyik legszebb állomása a cseh bajnokság volt, ahol három győzelmet aratott. A súly és a gerely mellett megnyerte a magasugrást is. Ez dobóatléta létére óriási eredménynek számitott. Ezután már elsősorban tanári hivatásának élt. Nagy érdemeket szerzett a nagyatádi atlétikai élet megteremtésében. Sportünnepélyeket szervezett és vezetett le. Ismert személyiség révén sok neves atléta ment versenyezni Nagyatádra. 1913 őszén került Kaposvárra,a polgári iskolába./Mai Berzsenyi ált.iskola./ Harcát az iskolai testnevelésért tovább folytatta: Sokat foglalkozott a testnevelés elméletével. Diákjai rendre kiemelkedtek a versenyeken. Kész ujságiró is volt. Tudósitott már a stockholmi olimpiáról is a megyei lapnak, a Somogyországnak, de munkái és feljegyzései jelentek meg a Somogyi Iskolaügy nevü folyóiratban is. Ezek az irások ma is komoly útmutatásul szolgálnak sportirodalmunknak .Mint nagyatádi, mint kaposvári lakosként a MAC szineiben versenyzett. 1908-14-ig és 1916-17-ig súlylökésben, 1916-17-ben gerelyhajitásban, 1910 és 1916-ban diszkoszvetésben nyert országos bajnokságot. Tizszer javitotta meg a súlylökés magyar rekordját. Sportpályafutását megszakitotta az első világháború. Bár a fronton ---mint ahogy irta ---sokat ázott, fázott, mégis ha ideje engedte sportolt. Szikladarabokkal gyakorolta a súlylökést. Akárcsak testvére, ő is fiatalon az olasz harctéren ,Montegrappánál esett el. Sirja egy tömegsir, ott alussza álmát az a somogyi pedagógus, aki egész életét a sportnak, az ifjuság nevelésének szentelte. Somogy megyében a kaposvári Berzsenyi iskolában emléktábla, Nagyatádon évente megrendezésre kerülő emlékverseny állit neki emléket.”



Forrás: Bóna Károly írása




MUDIN ISTVÁN (Kétegyháza, 1881. október 16. - Dosso del Fine, 1918. július 22.)

Az 1908-as londoni olimpia előtt két évvel, 1906-ban rendeztek egy máig el nem ismert ötkarikás játékot Athénban, melyen Mudin István is indult. Az újkori olimpiák indulását követően a görögök azt szerették volna, ha a négyévenként sorra kerülő seregszemle állandó házigazdája Athén lenne. Mivel ebbéli törekvésüket nem koronázta siker, így 1906-ban, az első újkori olimpia tízéves évfordulója tiszteletére újfent a görög fővárosban gyűltek össze a legjobb sportolók. Nem hiányoztak erről a seregszemléről a magyar sportolók sem, sőt Mudin István egy ezüst- és egy bronzérmet nyer. Ám utólag a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem hitelesítette ezt a játékot. Így következett 1908-ban a londoni olimpia, melyen Mudin István volt a magyar csapat zászlóvívője.

Forrás: Kalcsó István: A Mudin fivérek c. könyvének simertetője a www.hir6.hu oldalán, ahol a cikk teljes terjedelmében elolvasható!


 

Vissza a cikkekhez
További tartalmak

2014. augusztus
2014. 08. 04.
Szabó János: Kalapácsvető (szobor)
Tovább


2014. július
2014. 07. 04.
Itt a nyár, cangára fel!
Tovább


2014. június
2014. 06. 03.
Júniusi műtárgyunknak a közelgő labdarúgó-világbajnokság adta az apropóját.
Tovább