Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

A hónap műtárgya

2017. február

2017. 02. 10.  
Achilles Testgyakorlati Versenylap 1895-ből

Az Achilles Sportegylet 1878-ban tartotta első atlétikai versenyét. 1880 és 1914 között Vermes Lajos kezdeményezésére rendszeresen szerveztek sportjátékokat a Szabadka melletti Palicson. Sor került többek között versenyekre gyaloglásban, kerékpározásban, birkózásban, vívásban és teniszezésben. A versenyek “olimpiai” szellemben, nemzetközi résztvevőkkell zajlottak, és palicsi olimpiai játékok néven lettek ismertek. Miután Pierre de Coubertin báró által propagált modern olimpiai versenyek rendszeressé váltak, a palicsi játékokat előolimpiaként kezdték el emlegetni. Vermes Lajos a nagyszámú sportoló szállásaként felépítette a Bagolyvárat, 1891-ben pedig kerékpárpályát építtetett, és a pálya mellé falelátót állíttatott. Magyarországon ez volt az első ilyen pálya, de Európában is csak a harmadik.

A lap szerkesztője természetesen az önavatott sport szaktekintély, Vermes Lajos volt, aki egyben az Achilles Sportegylet alelnöke és bajnoka is volt. Számos sportot űzött; atletizált, vívott, kerékpározott, illetve foglalkozott sportfotózással is. Hagyatékában fellelhető egy saját maga által tervezett fényképezőgép rajza, mely már fázisfotók készítésére is alkalmas lehetett. Egész családi vagyonát a sportba ölte, még villamosvasutat is tervezett Szabadkától Palicsig, azonban ez már csak halála után készült el. Vagyoni helyzetének romlását jól mutatja, hogy az Achilles lap későbbi példányai már nyomtatás helyett kézzel írott formában, stencilezve jelentek meg.



A képen látható 1895-ös példány érdekessége, hogy szerepel rajta Hont vármegye bélyegzője és a megye levéltárosának, Szokolyi Alajosnak a neve is. Szokolyi maga is neves sportember volt. 1896-ban ott volt az Athénban az első újkori olimpián, ahol az olimpia első számában (100 méteres síkfutás) az első helyről indult. Végül harmadikként ért célba, és ezzel ő lett Magyarország első olimpiai érmes sportolója (bár akkor még a harmadik helyezett nem kapott érmet). Szokolyi vetette fel először, hogy alapítsanak Magyarország önálló sportmúzeumot. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett 1926-os sporttörténeti kiállítás is jelentősen mértékben támaszkodott az ő hatalmas atlétikai és olimpiai magángyűjteményére. Szokolyi a kiállítás után letétként a múzeumban hagyta az anyagát, bízva a sportmúzeum mielőbbi létrejöttében. 1929-ben az anyagát átadta az időközben létrehozott Testnevelési Főiskola Múzeumának, hogy a sportmúzeum létrehozásáig is hasznosuljon a gyűjteménye. Sajnálatos módon jelentős része elpusztult a háború után.
 

Vissza a cikkekhez
További tartalmak

2017. január
2017. 01. 23.
Olajfestmény Kronberger Lilyről
Tovább


2016. december
2016. 12. 08.
Villamosplakát téli olimpikonjaink 1932-es angliai fellépéséről
Tovább


2016. augusztus
2016. 08. 04.
Olimpiai fáklya: Sydney
Tovább