Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

A hónap műtárgya

2017. október

2017. 10. 17.  
Első heti Totó szelvény 1947-ből
 
Idén 70 éves Totó. 1947. október 19-én kezdődött meg Magyarországon a tippverseny, mely rövid időn belül „Totó” néven vált közismertté. A klasszikus plakát embersportfogadásként harangozta be a Totó születését, mely azt hangsúlyozta, hogy fogadás tárgya az emberek által űzött sport volt. Magyarországon ez előtte ismeretlen volt, főként a lóversenyfogadások voltak népszerűek. A „Totó” szó mögött a totalizatőr kifejezés rövidítését kell keresnünk, mely lényegében olyan tippversenyt jelent, mely során a totális nyereményt, nyerőosztályok közbeiktatásával, a nyertesek között egyenlően osztják szét.
 
A sportfogadások története Angliába nyúlik vissza, ahol a bukméker irodákban már 1921-től lehetett fogadásokat kötni a gólarányokra és a mérkőzések végeredményeire. Állami koncesszió sportfogadások szervezésére először Svédországban jött létre 1934-ben. Innen vette át az ötletet Finnország, Svájc, majd a második világháborút követően Olasz- és Spanyolország.
 
Az embersportfogadás 1947-ben jelent meg Magyarországon, és előkészítése rendkívül gyorsan zajlott le, csupán pár hetet vett igénybe. 1947 augusztusában a Minisztertanács elfogadta azt a rendeletet, mely szerint embersport versenyekkel kapcsolatos esélyfogadást, úgynevezett tippversenyt kizárólagosan az Államkincstár rendezhet. Október 2-án az embersport esélyfogadás intéző bizottsága elfogadta a tippelés lebonyolítási szabályzatát, és így október 19-ével megkezdődhettek az első heti Totó fogadások. Az intéző bizottságnak többek között tagja volt a tréfásan „totó marsallnak” nevezett Mező Ferenc, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium Testnevelési és Sport Ügyosztályának vezetője, szellemi olimpiai bajnok, 1948-tól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, valamint Sas László zeneszerző, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, 1948 februárjától a Lottójövedéki Igazgatóság első vezetője.



 

A Totó gördülékeny meghonosításának egyszerű oka volt. 1946-ban a NOB új olimpiai játékok megszervezésére hívta fel a világot, melynek végül 1948-ban London adott otthont. Magyarország gazdasága az második világháborút követően romokban hevert, azonban az olimpiai csapat 1948-as kiutazását valamiből meg kellett finanszírozni. Erre jelentett megoldást a Totó bevezetése. A tippverseny lebonyolítását a Postatakarékpénztár bonyolította le. Egy szelvény 3 forint 30 fillérbe került. Ebből 30 fillér került a sportalapba, a 3 forint egyik felét az Országos Sporthivatal kapta, a másik fél pedig nyereményalapot képezte.
 
A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményében található első heti totószelvény a Sas László hagyaték részét képezi, melyet fia, Sas István adományozott a múzeumnak. A tippszelvény a 465.203-as sorszámot viseli és kitöltetlen, ami nem meglepő, hiszen az első héten összesen csupán 20.682 szelvényt küldtek játékba. A tippszelvényen, angol mintára, 12 hazai labdarúgócsapat mérkőzéseire, illetve 4 pótmérkőzésre tippelhettek a játékosok. A 13+1-es formátum 1964. március 15-étől lépett életbe. Három kitöltendő részből áll. A fogadási szelvényt és az ellenőrző szervényt kellett leadni a trafikosnak, vagy a fogadóirodában, de a postaládába is be lehetett dobni. Az igazoló szelvényt pedig zsebre kellett vágni, hiszen ennek ellenében fizették ki az esetleges nyereményt. Minden mérkőzésnél az egyik csapat gólarány nélküli győzelemére (1 vagy 2) vagy döntetlenre (x) lehetett tippelni.



 

A tippelés nehezebbnek bizonyult, mint azt sokan gondolták, hiszen az első héten nem volt 12 találatos, és 11-es is csak egy darab. Szabó László Endre budapesti banktisztviselő így is több mint 10 ezer forintot nyert, és ezzel sikeresen beindult a „totóláz”. Az új tippverseny népszerűsége rohamos iramban nőtt, öt hónap alatt 20 ezerről 1 millió 350 ezerre nőtt a fogadások száma. A sikerhez természetesen hozzájárultak az állam kiterjedt reklámkampányai is; plakátok, rádiófelhívások, később televíziós reklámok vonzották be az újabb és újabb játékosokat. Az ötvenes évek közepén mutatták be a Mese a 12 találatról című filmet olyan parádés szereposztással, mint például Peti Sándor, Tolnai Klári, Somló István, Balázs Samu, Ruttkai Éva, Darvas Iván, és Psota Irén.
 
 
szerk. Csóti Gergely Ákos


 
 
Források:

Képes Sportlap. II. évf. 1947. október 7. 40. szám, 11. o.
dr. Takács Ferenc: A szellemi olimpiai bajnoka, dr Mező Ferenc élete és munkássága (1885-1961), Bp. 2014, 248. o.
(kis) Magyar Szerencsejáték-történeti Kalauz. Szerencsejáték Zrt., 37. o.
Dr. Gálfalvi István – Sz. Kiss János: 60 éves a Magyarországi Totófogadás. Szerencsejáték Zrt., 2007.


Vissza a cikkekhez
További tartalmak

2017. szeptember
2017. 09. 28.
A Magya Turista Egyesület bélyegsorozata 1928-ból.
Tovább


2017. július
2017. 07. 03.
Az úszás egyik legkorábbi magyar nyelvű leírása 1675-ből.
 
Tovább


2017. április
2017. 04. 28.
Beszédes János László : Toldi
Tovább