Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

A hónap műtárgya

2013. február

2013. 02. 01.  

Búsbach Péter-vándordíj
Bajnoki vándordíj a magyar gyorskorcsolyázók részére
 

Leírása:
Dr. Búsbach Péter 25 éves elnökségének tiszteletére alapította klubja, a Budapesti korcsolyázó Egylet. 1

Anyaga: ezüst.
Magassága: 75 cm.
Talpazat szélessége: 44 cm.
Súlya: 7500 gr.
Mintázta: Loránfy Antal2 és Herpka Károly3
Alkotója: Beck Ö. Fülöp4
 

Tetején női akt áll egy nagy gyorskorcsolyán, mely alatt jobbról és balról egy-egy szárny nyúlik ki. A felső részt egy női és egy férfi vízi nimfaalak tartja, a habokból kiemelkedve, kezükben fátylat tartanak. Farokuszonyukkal tölgyfaágak és-lecvelek közül emelkednek ki.
Az érem előlapján korcsolyázó nő látható hosszú szoknyában kalappal, kezében muffal. Háttérben a BKE városligeti korcsolyapavilonja. Felirat: "Budapesti Korcsolyázó Egylet".

Az érem hátlapján Búsbach-relief. Felirat: "Busbach Péter 25 éves elnökségének emlékére 1874-1899."

A szobor alapját virág- és tölgyfaág díszek képezik. A trófea alapzatán elölnézetből a BKE korcsolyacsarnoka látható, előtérben korcsolyázókkal. Hátulnézetből: "Bajnoki vándordíj magyar gyorskorcsolyázók részére. Dr. Busbach Péter 25 éves (1874 - 1899) elnökségének emlékére alapította a Budapesti korcsolyázó egylet" felirat.
 

1 A BKE a magyar korcsolyasport legjelentősebb egyesülete, amely  - Pesti Korcsolyázó Egylet néven - Kresz Géza kezdeményezésére alakult, 1869-ben. 1872-től már ~ néven működött - gr. Andrássy Manó elnökletével.
A ~, amely a magyarországi korcsolyasport megteremtője volt, a Városligeti-tó egy részén alakította ki jégpályáját. 1875-ben - Lechner Ödön tervei alapján - eklektikus stílusú csarnok épült a pálya mellé. A csarnokot 1893-ban, a kor igényeinek megfelelően átépítették.
A neobarokk jellegű, impozáns épülettel a Millennium előtt is tiszteleghetett a főváros.
Az első két évtizedben versenyeket csak az ún. jégünnepségek keretein belül rendeztek. A mai értelemben vett gyors- és műkorcsolyasport fejlődése a századforduló előtt lendült fel, amikor a ~ alkalmassá tette a jeget a nemzetközi szabályoknak megfelelő, páros indítású gyorskorcsolya-versenyek lebonyolítására is.
Az egyesület fontos szerepet játszott a nemzetközi szövetség megalakulásában is.
1900-ban írt ki először mű-, illetve gyorskorcsolya-bajnokságot. 1924-től már páros és női műkorcsolya-bajnokságokat is rendeztek. Mű- és gyorskorcsolya világversenyeknek 1895-től kezdve több alkalommal is otthont adott a pálya, amely 1929-ben a jégkorong Eb-nek is színhelye volt.
Noha az I. világháború évei számos reményt, elképzelést, fejlesztési tervet meghiúsítottak, az 1926-ban megnyitott városligeti műjeget a 20-as évek végén a világ legnagyobb, s egyik legrégebben működő pályájaként tartották számon.
A ~ versenyzője volt a magyar sport első világbajnoka, Kronberger Lili (1908), négyszeres világbajnok, a modern, művészi kivitelű műkorcsolyázás hazai meghonosítója, valamint első Európa-bajnoka: Földváry Géza. 
A ~ további világbajnokai: Méray-Horváth Opika, Rotter Emília, Szollás László, Kékessy Andrea és Király Ede.  Az egyetlen magyar gyorskorcsolyázó-világbajnok, Pajor Kornél ugyancsak a klub versenyzője volt.
A ~-t - több más polgári sportegyesülethez hasonlóan - 1949-ban felszámolták. 1990-ben alakult újjá.
 

2 Loránfi Antal /1856. szeptember 5. - 1927. április 16. Kecskemét/ 
Szobrász. A magyar kisplasztika úttörője.
1879 és 1882 között Hellmer és Zumbusch tanítványa Bécsben. Itthon az Iparművészeti Iskola kisplasztika tanára. Plaketteket, portrészobrokat, kisplasztikai munkákat készített.
 

3 Herpka Károly /1861. január 29. Bécs - 1938. augusztus 26. Budapest/
Iparművész.
Bécsi tanulmányait követően a budapesti Iparművészeti Iskola tanára. 
 

4 Beck Ö. (Ödön) Fülöp /1873. június 23. Pápa - 1945. január 31. Budapest/
A modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. 
1888-1893-ig a budapesti Iparművészeti Iskola ötvösszakán tanult. 
1894-ben az École des Beaux-Arts ösztöndíjas növendékeként (Ponscarme tanítványa volt) pályázatot nyújtott be a millenniumi kiállítás emlékérmének megalkotására. A pályázatot megnyerte. 
1898-ban mutatta be első gyűjteményes éremkiállítását az Iparművészeti Múzeumban. Ekkor szerepelt magyarországi kiállításon először érem, mint önálló műfaj. 
1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. 
1910-től szobrokat is készít. Első önálló kiállítását 1914-ben mutatta be az Ernst Múzeumban.
1915-ban alkotta meg egyik fő művét, az Aphrodité-t. 
1927-ben elnyerte a Szinyei-Társaság nagydíját. 
Épületplasztikával is foglalkozott. ~ készítette a Corvin áruház reliefjeit, 1926-ban. 
A 30-as években síremlékeket is mintázott. 
Budapest ostroma alatt halt meg. Műveiből a Szépművészeti Múzeum 1946-ban emlékkiállítást rendezett. 
Művészetének meghatározó irányzata a posztimpresszionizmus volt, de a szecesszió hatása is kimutatható.  Főbb alkotásai között találhatók: Állatreliefek (1911); Szent Sebestyén (1914); Pápai hősi emlékmű (1931); Liszt Ferenc-emléktábla (1935); Ifjúság kútja ( 1938); Kölcsey-emléktábla (1943); Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Kodály Zoltán mellszobrai, illetve a Petőfit, Adyt és Mikes Kelement ábrázoló érmek.



Vissza a cikkekhez
További tartalmak

2013. január
2013. 01. 01.
Olimpiai kardcsapat-vándordíj
Tovább