Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Ajánló

A Magyar Sportmúzeum könyvtára

"A második világháborút megelőzően a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola nemzetközi hírű könyvtára - amely értékes magángyűjteményeket is befogadott - a sporttudományos kutatás első és egyetlen bázisa volt. Az igen értékes muzeális gyűjtemény a második világháborúban csaknem teljesen megsemmisült.

A jelenlegi múzeumi könyvgyűjtemény felépülésének a háború után lassan meginduló, összetett sporttudományos kutatómunka volt az első feltétele. Az ötvenes évek elején az ISM jogelődje felügyelete alatt a TSTT (Testnevelési és Sporttudományos Tanács) múzeumi szakbizottsága koordinálta az országos gyűjtőmunkát. Az ilyen módon összegyűlt könyvanyagot először a Fővárosi Tanácson, majd a Műjégpályán őrizték. 

Ebben az időben vált egyre sürgetőbbé az igény egy országos gyűjtőkörű szakmúzeum kialakítására. A hivatalos besorolás és a működési engedély megszerzése után azonnali intézkedésre volt szükség, hogy a Műjégpályán, immár ellehetetlenült körülmények közepette őrzött gyűjtemény alkalmas helyre kerülhessen. A leendő múzeum megalakítását célzó előterjesztés két évvel később, 1967-ben került elfogadásra. Jogilag ekkor alakult meg a Testnevelési és Sportmúzeum. A gyűjtemények megfelelő elhelyezése azonban még ekkor is nagy nehézséget jelentett. A gyűjteményt ideiglenesen a Népstadion pilonraktáraiba szállították, a múzeum pedig a Báthori u. 5. szám alatt - Hajós Alfréd volt lakásában - kezdte meg működését. 

A helyszín, amellett, hogy stílusosan első olimpiai bajnokunk nevét idézi, már akkor sem volt a legmegfelelőbb. Előre látható volt, hogy a múzeum gyorsan "kinövi" a rendelkezésére álló teret. A hetvenes évekre valóban elodázhatatlanná vált egy újabb költözés, amire 1977-ben került sor. Ekkor kapott helyet mai helyén, a Népstadion egykori felvonulási épületéből kialakított, ún. Sportszövetségi Székházban a múzeum. A költözés a sportmuzeológia életben tartását jelentette, de sajnos kevés biztató távlattal; a mintegy 300 m2-es raktártéren már akkor is a teljes múzeumi gyűjtemény osztozni kényszerült, nem beszélve arról, hogy a környezet és az épület a legjobb indulattal sem nevezhető reprezentatívnak, ráadásul a könnyű megközelíthetőséggel is folyamatosan gondok vannak. 

A könyvtári gyűjtemény alapját a Mező Ferenc-különgyűjtemény képezi. A több mint 4000 kötetet számláló könyvtárat Mező Ferenc sporttörténész, szellemi olimpiai bajnok 1961-es halálát követően a TSTT megvásárolta és a múzeumban helyezte el. Elsősorban magyar vonatkozásban ez a legteljesebb, legátfogóbb sporttörténeti könyvgyűjtemény Magyarországon, számos ritkasággal, melyek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk. A gyűjteményhez cédulakatalógus tartozik.

A könyvtári anyagot számos kisebb hagyaték egészíti ki, így a Bély Mihály- és a Kerezsi Endre-féle hagyaték (mindketten a Testnevelési Főiskola tanárai, elismert sportszakemberek voltak). 

A neves olimpiatörténész, Keresztényi József hagyatékát a kilencvenes évek elején a Szerencsejáték Rt. támogatásával megvásárolta a múzeum. A könyvgyűjteményt plakát- folyóirat- és aprónyomtatvány-, illetve adattár jellegű gyűjteményes összeállítások egészítik ki.”

Sárközi Gabriella (részlet a Múzeumi Hírlevélből)

A gyűjtemény nem nyilvános,

kutatók számára azonban előzetes bejelentkezés mellett engedéllyel hozzáférhető!

 

 

 

Szemelvények, ritkaságok a Magyar Sportmúzeum könyvtárából

 

Hieronymus Mercurialis. De arte gymnastica.
2. Kiad. Párizs, 1577.

A szerző - valódi nevén - Girolamo Mercuriale, korának híres orvosprofesszora volt. Irodalmi pályafutását a régiek gimnasztikájáról írt munkájával kezdte, amelyet 1562 - 1569 között Rómában készített el. Műve, noha nem volt gyakorlati jellegű, igen népszerű lett és sokat hivatkoztak rá a későbbiekben is. A címlap szerint a latin nyelvű könyv nem kizárólag orvosok számára készült, hanem mindazok részére, akik az egészség megőrzése iránt érdeklődtek. A munka első részében régi görög gimnasztikával, annak leírásával és történetével foglalkozik az író. A második részben a gyakorlatokat orvosi szempontból bírálja.

 

Mátyus István: Ó és Új Diatetica VI könyvben.
Pozsony. 1787 - 1793.

A könyv a szerző 1762-ben megjelent kétkötetes művének hat kötetre bővített, második kiadása. Mátyus erdélyi származású, kései humanista orvos volt, akinek az orvostudományon át vezetett az útja a testneveléshez. Műve hatalmas egészségtani enciklopédia. A hatodik könyv (236 - 314. fejezetig, 261 oldalon át) a "Testnek mozgatásáról és nyugtatásáról" szól. Ez az első magyar nyelven megjelent sportszakkönyv.

 

Molnár Lajos: Athletica.
Fekete B. Bp. 1875.

Ízzó hazafiságtól átitatott, mély gondolatokban gazdag munka. Jelentősége korszakalkotó, mert a magyar szabadtéri sportolás megindulását artikulálja. Tartalmilag: az atlétikának "bölcsészeti, történelmi és műszaki szempontból" való elemzése. Ismerteti az atlétika fizikai és szellemi hatását, nemzet- és embernevelő jelentőségét. Foglalkozik a görög és római testneveléssel, a lovagi játékokkal, az angol atlétikai élettel, s az atlétika hazai vonatkozásaival.

 

Molnár Lajos: Athletikai gyakorlatok.
Bp. 1879.

Ezt a művet Molnár már nem egyedül, hanem gróf Esterházy Miksa és Szokolay Kornél közreműködésével írta. A könyv az atlétika különböző ágaival foglalkozik - gyakorlati szempontból, mintegy kiegészítve az előző munkát. Az atlétika elnevezés akkoriban még gyűjtőfogalomnak számított; ide tartozott úgyszólván az összes sporttevékenység, úm. birkózás, ökölvívás, gyaloglás, a futások, ugrások, segédeszközökkel űzött atlétikai gyakorlatok, a gimnasztika, úszás, korcsolyázás, csónakázás és a labdajátékok. - A kötet gazdagon illusztrált.

 

Guts Muths, J. Ch. F.: Turnbuch für die Söhne des Vaterlandes.
Gebrüder Wilman. Frankfurt am Main, 1817. - német.

A szerző a némettorna-mozgalom megalapítója. Művei nagy hatást gyakoroltak a torna hazai szakembereire is. A mű egyik legfőbb forrásmunkája a német- és a svédtornának egyaránt.

 



Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Kabos Endre, az elegáns bajnok
Közeledik a vívó világbajnokság, s mint köztudott, ez alkalommal Magyarország ad otthont e rangos világversenynek. Szép is és talán illő is a szurkolás és az izgalmas sportesemények szüneteiben megállni ilyenkor egy időre, s megemlékezni a nagyokról, régmúlt idők egykori hőseiről és bajnokairól, azokról, akik még köztünk vannak, s azokról, akik már eltávoztak… A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum legújabb kiadványa ezt a szellemiséget képviseli. A kötettel Kabos Endrére, a háromszoros olimpiai bajnok vívóra emlékezünk.
Tovább


Könyv a magyar kosárlabdázás első 100 évéről
Megsárgult jegyzőkönyvek, padláson felejtett vagy féltve őrzött évkönyvek között és könyvtárakban kutattunk. Beszélgettünk emlékező, nagy öregjeinkkel. Gyűjtöttük a neveket, a neveket, a neveket. Nem találhattunk meg mindenkit, de aki egyszer is kimondta: kosaras szeretnék lenni, és tett is érte, tagja a kosárlabdázók nagy családjának.
Tovább


Könyvajánló - Vitorlás olimpiák
Idén, 2012-ben Londonban rendezték a XXX. nyári olimpiai játékokat. A vitorlásversenyek helyszíne Portland és Weymouth volt. A vitorlázók és szörfösök közül hárman képviselték hazánkat a brit vizeken.
Tovább