Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Hírek

Gillemot Ferenc (1875 – 1916)

2016. 11. 15.  
2016. november 9-én, halálának 100. évfordulóján családja emlék-konferenciát rendezett Gillemot Ferenc, a sokoldalú sportoló, sportújságíró és sportvezető tiszteletére a MÚOSZ székházában.
A konferencia kiállítás is volt egyben, amelyen - egyebek mellett - megtekinthető volt öt becses relikvia is, amelyek Gillemot Ferenc életének fontos részei voltak. Köztük a sportember híres stopperórája, amelynek mintájára a rendezők emléktárgyat készíttettek és adtak át mindazoknak, akiknek szerepe volt a centenáriumi megemlékezés létrejöttében.
A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum Sportemberek a fronton – sport a hátországban című, az első világháború évei centenáriumára készült sporttörténeti kiállításának Gillemot Ferencet bemutató tablóját kölcsönözte az eseményre.
A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Tóth Károly, a MÚOSZ ügyvezető elnöke, Dr. Fehérvizi Judit, a Xántus János Gimnázium (az egykori főreál) igazgatója, a MAFC és az MLSZ képviselői, valamint Kiss Balázs főhadnagy.

 
A megemlékezés és ünnepség a Fiumei úti Sírkertben, Gillemot Ferenc sírjánál folytatódott, ahol katonai tiszteletadás mellett helyezte el koszorúit a család, valamint a résztvevő intézmények és egyesületek képviselői.


 
Gillemot Ferenc a magyar sport hőskorának kiemelkedő egyénisége volt, aki több sportágban - pl. kerékpározás, labdarúgás, atlétika, evezés - is kiemelkedő eredményeket ért el. Olyan legendákkal futballozott az első magyar futballcsapat: a BTC tagjaként, mint Hajós Alfréd (akivel együtt járt a Markó utcai főreálba, s később a Műegyetemre is) vagy éppen Manno Miltiadesz, aki maga is számos sportágban jeleskedett.


 
Gillemot személyében ugyanakkor a Magyarországon rohamosan népszerűvé váló futball első magyar edzőjét, egyben az edzői szakma és hivatás megteremtőjét, az MLSZ alapító tagját, első alelnökét és az első szövetségi kapitányt is tisztelhetjük. Több egyesülethez kötődött (pl.: MAC, BTC, BEAC), némelyiknek alapító tagja is volt (Műegyetemi FC; „33” FC).
 
Számos lapban (pl. Az Est, Sport-Világ, Pesti Hírlap, Tribün) publikált. Iszer Károly, Hajós Alfréd, Stobbe Ferenc, Kiss Gyula és Földessy János mellett neki köszönhető a modern magyar sportújságírás megteremtése. Stílusa színes, írásmódja plasztikus volt, teljesen eltért az addig megszokott tárgyszerű, gyakran száraz fogalmazásoktól. Sorai a sport szeretetéről, magas fokú ismeretéről: a bennfentességről árulkodtak.


 
Az első világháborúban önként jelentkezett frontszolgálatra. Mint népfelkelő hadnagy Petrozsény közelében esett el, a román betörés alkalmával.
 
41 évet élt...
 
 
Farkas Ágnes
 



Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Kabos Endre emléknap Berettyóújfalun
2016. 11. 07.
Az olimpiai tölgy ültetésének 80. évfordulója alkalmából.
Tovább

Új relikviával bővült a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteménye
2016. 11. 02.
Ünnepélyes keretek között, dr. Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár és Kovács Norbert, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatója jelenlétében, adta át az olimpikonoknak szóló jókívánságokkal megírt, a Mount Everestet megjárt zászlót dr. Neszmélyi Emil a Sportmúzeumnak.
Tovább


1956-os konferencia Rómában
2016. 10. 21.
Dr. Szabó Lajos múzeumigazgató, címzetes egyetemi docens is az előadók között volt.
Tovább

Sport és Forradalom 1956
2016. 10. 21.
Szeretettel meghívjuk Önt a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum 1956-os emlékkiállítására.
Tovább