Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Hírek

90 éves a Városligeti Műjégpálya

2016. 12. 15.  
90 éve, 1926-ban Bécs után a világon másodikként a Budapesti Korcsolyázó Egylet szabadtéri műjégpályát építetett, tovább bővítve a Korcsolya Csarnokot is. A megnyitáskor 5600 m2-es, majd 9000 m2-re bővített jégfelület a világ legnagyobb és legszebb pályája lett.
Ennek emlékére a Magyar Olimpia és Sportmúzeum kiállítást rendezett a Városligeti Műjégpálya dísztermében. A 2016. december 13-ai megnyitón beszédet mondott Molnár Zoltán a műjégpálya igazgatója, Szeneczey Balázs Budapest alpolgármestere, Schmitt Pál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja és Dr. Szabó Lajos a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója. A megnyitón részt vett Hunyady Emese olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, az egyedüli magyar, aki téli olimpián nyerni tudott, valamint Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes és világbajnok jégtáncosunk is. A kiállítás megnyitóját követően emléktáblát avattak a téli olimpiákon érmet nyert magyar sportolók tiszteletére. A kiállítás jelenleg a korcsolyacsatolóban látható és a jeges szezon végéig látogatható.



A kiállítás a magyar jeges sportok történetébe nyújt betekintés, melyben rendkívül fontos szerepet játszott a műjég. A korcsolyázás adta az első magyar világbajnokot. Kronberger Lily, aki női ellenfelek híján a férfiak közt versenyzett, 1908 és 1911 között négyszer lett a világ legjobbja. 1911-ben, Kodály Zoltán javaslatára – a világon először – zenére koreografált gyakorlattal nyerte meg a világbajnokságot. A férfiaknak 1900-tól, a hölgyeknek 1932-től rendeztek országos gyorskorcsolya bajnokságot. A Budapest Korcsolyázó Egylet 60. évfordulóján, 1929-ben a városligeti műjégpálya adott otthont a jéghoki Európa-bajnokságnak, mely sorozat 1930-tól már világbajnoksággá avanzsált. A műjégpályához számos híres műkorcsolyázó párosunk neve is köthető, mint például a négyszeres világbajnok és kétszeres olimpiai bronzérmes Rotter Emília és Szollás László, a világbajnok és kétszeres Európa-bajnok Kékessy Andrea és Király Ede, valamint a kétszeres Európa-bajnok és kétszeres olimpiai bronzérmes Nagy-testvérpár. De fontos megemlíteni olimpiai ezüstérmes és világbajnok jégtáncosainkat, Regőczy Krisztinát ás Sallay Andrást is.


 
A Városligeti Műjégpálya rövid története
 
A Városligeti Műjégpálya egyike Budapest legrégebbi sportlétesítményeinek.

A XIX. század elején már tömegével korcsolyáztak a pesti polgárok a Duna jegén, azonban biztonsági megfontolásból állóvizet kerestek jégpálya létesítésére.
1869 decemberében Kresz Géza kezdeményezésére megalakult a Budapesti Korcsolyázó Egylet. A választmány első feladta az volt, hogy jégpályáról gondoskodjék a magyar korcsolyasport számára. Sikerült is engedélyt szerezni a városi tanácstól, hogy a városliget tó egy részét korcsolyapálya céljára díjtalanul felhasználják. A korcsolyapályát első ízben 1870. január 29-én nyitották meg ünnepélyes keretek között, Rudolf főherceg jelenlétében. Az első korcsolyacsarnokot egy, a tó partján álló kétszobás fabódé képezte, amely 1874. január 14-én a tűz martalékává vált. Helyére Lechner Ödön tervezett új csarnokot, amely 1875. december 11-én nyitotta meg kapuit, de végleges átadására csak 1878 januárjában kerülhetett sor.
Az egylet tagjainak száma azonban olyan rohamosan növekedett, hogy hamarosan az új csarnok is szűknek bizonyult. Kibővítés helyett a teljes átépítés mellett döntöttek. A terveket Francsek Imre készítette el, s az új létesítmény 1893. december 7-én nyitotta meg kapuit.
A várostól bérelt terület mérete fokozatosan nőtt. 1898-ban az egylet engedélyt kapott a fővárostól az egész tó korcsolyázási célra történő bérbe vételére. Ezáltal immár 36.000 négyzetméternyi jégfelület állt a sportolni vágyók rendelkezésére.
Az enyhe telek gyakran okoztak gondot, ezért sor került a tófenék egy részének betonozására. A munkálatok 1902 októberére készültek el; ezáltal 8.000 négyzetméteres betonpálya jött létre a tó medrén belül.



A pálya modernizálására 1926-ban került sor. A beruházást Részjegy kibocsátásával finanszírozták a vagyonosabb budapesti polgárok és klubtagok. Ekkor szerelték be a hűtéstechnikai berendezéseket, és megnyílt Európa második, versenyek rendezésére alkalmas műjégpályája. A szükséges gépészet Eduard Engelmann, Krencsey Géza, Hollerung Gábor, Krempels Béla és Bauer Gábor mérnökök közreműködésével készült el. Tovább bővítették a Korcsolya Csarnokot is Ifj. Paulheim Ferenc építész vezetésével.
Az 1944-es bombázások idején a jégpályát is találat érte. Hamar rendbe hozták, de csak ideiglenes javításokat hajtottak végre az 1950-es években. Közben a korcsolyacsarnokot is bővítették, és az épületegyüttest műemlékvédelem alá helyezték.
1968-ban a korábbi 300 méteres pályát alkalmassá tették a nemzetközi versenyekre: 400 méteresre bővítették.
2008-ban döntött a kormány a Városligeti Csónakázó Tó és a Műjégpálya rekonstrukciójáról. A pályát két év szünet után, 2011 decemberében nyitották meg újra a nagyközönség számára. 2012. január 6. és 8. között a műjégpálya adott otthont a Gyorskorcsolya Európa-bajnokságnak.
 



Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Újabb ajándék Tasmániából!
2016. 12. 09.
Ürményházy Attila, Tasmániában élő honfitársunk, elküldte nekünk a pólót, melyben 2000. augusztus 2-án a sydney-i olimpia fáklyájával futott.
Tovább

Nők a Nyári Olimpián - Rió 2016 művészeti pályázat kiállítása
2016. 11. 25.
Szeretettel meghívjuk a kiállítás megnyitójára, 2016. november 25-én 14:30-kor a SportAgórán.
Tovább


Olimpia sok szempontból
2016. 11. 23.
Az idén 20 éves Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Olimpiai Bizottság egynapos őszi konferenciája.
Tovább

Gillemot Ferenc (1875 – 1916)
2016. 11. 15.
2016. november 9-én, halálának 100. évfordulóján családja emlék-konferenciát rendezett
Tovább