Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Hírek

Száz éve született Asbóth József

2017. 09. 25.  
Száz éve született az egyetlen magyar Grand Slam győztes teniszező:
Asbóth József
(1917–1986)
 

Asbóth József 1917. szeptember 18-án született Szombathelyen.[1] A tenisszel már egészen kiskorában megismerkedett, ugyanis gyermekként testvéreivel együtt a Szombathelyi Sport Egyesület (SZSE) pályáin labdaszedőként tevékenykedtek. Asbóth József kezdetleges faütővel és gumilabdával kezdte a teniszezést, míg fel nem figyelt tehetségére dr. Fernádi Ferenc és később Csató Béla testnevelőtanár.[2] Az ifjú teniszező mecénásai financiális hozzájárulása révén játszhatott, illetve a gimnázium elvégzéséhez is anyagi támogatásban részesült.[3]

Sportolói karrierje egyik csúcspontjának tekinthető, amikor a 19 éves Asbóth József 1936-ban első helyezést ért el egyesben és párosban (Csató Bélával) is a vidék bajnokságán.[4] Ezt követően Asbóth József a Budapesti Budai Torna Egyletben (BBTE) folytatta a teniszezést.[5] 1938-ban legyőzte Donald Budge wimbledoni bajnokot és bekerült a Davis-kupa magyar csapatába, valamint 1939-ben magyar bajnoki címet nyert. Asbóth József egyesben 13, férfi párosban 10, vegyes párosban pedig 5 magyar bajnoki címet szerzett.[6] 1943-ban megkapta a Nemzeti Sport szerkesztőségének nagydíját.
[7]



Nemzetközi sikerei az 1939-es évtől datálhatók: az ekkor 22 éves Asbóth József győzelmet aratott Franjo Punčec ellen.[8]  A második világháború kitörése azonban egy időre szüneteltette a nagyobb nemzetközi versenyeket. A világháborút követően Magyarország sportolói 1947-től szerepelhettek újra nemzetközi versenyeken, miután feloldották a második világháborúban vesztes országok kizárását. Asbóth József így 1947-ben vett részt és nyerte meg a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) színeiben a férfi egyes salakpályás Grand Slam-torna egyik versenyét, a párizsi Roland Garrost. Ugyanitt vegyes párosban harmadik helyezést ért el Körmöczy Zsuzsával.[9] Rá egy évre, 1948-ban Wimbledonban férfi egyesben harmadik helyezést ért el.[10]

Feleségével, Gombos Klárival (válogatott kosárlabdázóval) Budapesten nyitotta meg a Teniszke nevezetű kávézót, amely a sportolók és a sport iránt érdeklődők kedvelt helyévé vált.[11] A kávézót később államosították, Asbóth hivatali állást vállalt, ugyanakkor évente néhány versenyen engedéllyel részt vehetett. 1957-ben engedéllyel külföldre utazott, és nem tért vissza Magyarországra.[12] Brüsszelben a Belga Tenisz Szövetség ifjúsági szakfelügyelőjeként, majd a bajor Iphitos München edzőjeként tevékenykedett. 1986. szeptember 11-én Münchenben halt meg. Földi maradványit végakaratának megfelelően szülővárosában, Szombathelyen helyezték örök nyugalomra.[13]

Kiváló sportolói teljesítményéért a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozatával és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címmel tüntették ki. A Magyar Tenisz Szövetség a 2017-es évet Asbóth József születésének századik évfordulója alkalmából Asbóth József emlékévnek nyilvánította, ezzel is méltó emléket állítva a magyar tenisz eddigi egyetlen férfi egyes Roland Garros-bajnokának.



Jegyzetek:
 
[1] Magyar Életrajzi Lexikon 1978–1991. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 23. Asbóth József születési dátuma (1911. szeptember 18.) tévesen szerepel a Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990. Főszerk. Kenyeres Ágnes http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html  (2017. szeptember 17.)
[2] Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban. Artwork Studio, s. l., 2007. 79.
[3] Vad Dezső: Faütőtől és gumilabdától a világhírnévig. Nemzeti Képes Sport 4. évf. 1993. december 28., 16.
[4] Vad Dezső: Faütőtől és gumilabdától a világhírnévig, i. m., 16.
[5] Asbóth József – BBTE. Sporthirlap 29. évf. 1938: 53. sz., 5.; Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 82.
[6] Asbóth József – Magyarország teniszbajnoka. Nemzeti Sport 30. évf. 1938: 168. sz., 1.; Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 79­­­–80., 82., 109.
[7] Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 85–86.
[8] Vad Dezső: Faütőtől és gumilabdától a világhírnévig, i. m., 16.; Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 83.
[9] Képessy József: Miért kaptak ki teniszezőink? Képes Sportlap 2. évf. 1947: 21. sz., 15.; Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 89–93.
[10] Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 98–105.; Vad Dezső: Faütőtől és gumilabdától a világhírnévig, i. m., 16.
[11] Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 106–107.; Vad Dezső: Faütőtől és gumilabdától a világhírnévig, i. m., 16.
[12] Vad Dezső: Faütőtől és gumilabdától a világhírnévig, i. m., 16.
[13] Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban, i. m., 109–113.


Felhasznált irodalom
  1. Asbóth József – BBTE. Sporthirlap 29. évf. 1938: 53. sz., 5.
  2. Asbóth József – Magyarország teniszbajnoka. Nemzeti Sport 30. évf. 1938: 168. sz., 1.
  3. Árvay Sándor: Egyedül a nagyvilágban. Tenisznosztalgia. Artwork Studio, s. l., 2007. 76–115.
  4. „Győzött az ifjú trónkövetelő!” Asbóth – Szigeti 8:6, 6:2, 2:6, 3:6, 6:4. Sporthírlap 30. évf. 1939: 42. sz., 6.
  5. Képessy József: Miért kaptak ki teniszezőink? Képes Sportlap 2. évf. 1947: 21. sz., 15.
  6. Labdaszedéstől a világhírig. Az elnök a nagy versenyről – Mi a jutalom? Népszava 75. évf. 1947.: 175. sz., 12.
  7. Magyar Életrajzi Lexikon 1978–1991. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 23.
  8. Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990. Főszerk. Kenyeres Ágnes http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html (2017. szeptember 17.)
  1. Vad Dezső: Faütőtől és gumilabdától a világhírnévig. Nemzeti Képes Sport 4. évf. 1993. december 28., 16.
 




Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Kiállítás nyílt a vízisportok történetéről
2017. 08. 04.
Helyszíne a volt Bíbic II. csónakház épülete, Bp. III. ker. Római-part 26.
Tovább

Magyar érmeseink a FINA Vizes Világbajnokságokon
2017. 07. 10.
Idén Magyarországon rendezik a jeles világversenyt.
Tovább


Múzeumok Majálisa 2017 galéria
2017. 05. 24.
Idén is nagyszerű hangulatban telt a Múzeumok Majálisa
Tovább

Egyetemek a magyar sport szolgálatában
2017. 05. 03.
címmel sporttörténeti konferenciát tartottak a Magyar Sport Házában 2017.  április 26-án, a Magyar Sporttudományi Társaság és annak Sporttörténeti Szakbizottsága, valamint a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum szervezésében.
 
Tovább