Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Humorzsák

A Fábry Show vendégei: Pulai Imre és Novák Ferenc

2016. 07. 13.  
2000. december 7-én a Fábry Show vendége volt Pulai Imre és Novák Ferenc olimpiai bajnok kajak-kenus páros.

(Pulai és Novák egy-egy motoron érkezik a stúdióba.)

Fábry: Miért jöttetek motorral, sportágat változtattatok?

Novák: Szárazföldön ezzel sokkal könnyebb közlekedni, a kenu az maradjon csak a vízen. A motorozás az új hobbink, ezentúl ezen fogunk száguldozni. Ezek még teljesen új járgányok, most avatjuk fel őket.

Fábry: Miért nem oldalkocsis motort vettetek? Vagy unjátok már, hogy mindig egy kenuban eveztek?

Pulai: Egyszerűbb így. Direkt nagy motort választottam, hogy senki se tudja kölcsönkérni. Az én járgányom nagy és erős, a Nováké kisebb, de gyors.

Fábry: Rutinból az úton is te mész majd elől, a Novák pedig mögötted halad?

Pulai: Így van, kullogjon csak mögöttem.
Novák: Szó sem lehet róla, majd én fürgén elévágok, és cammogjon ő valahol a távolban.
Pulai: Kipróbálod vagy vigyünk egy kört?

(Fábry motorra pattan, Novák Ferenc elviszi egy körre...)



Fábry: Hogyan lettetek ti egy páros?


Pulai: Az atlantai olimpia után kiszálltam az egyes versenykenuból, mert kinőttem. Szó szerint nem fértem már bele. A magasságom jelenleg meghaladja a két métert, a súlyom pedig a 110 kilót. Áttértem a páros kenura és "befogadtam" magam mögé Novákot.

Fábry: Ki a főnök a hajóban?

Pulai: Én. Előre kell egy erős, okos ember, azaz én, hátul meg mindegy, ki ül.
Novák: Nélkülem semmire se menne. Mivel én ülök a kenuban hátul, én irányítom. Nélkülem csak kacsázna erre-arra. Az olimpián is egyszerűen betoltam az első helyre.
Pulai: Én vagyok az erő és az ész. Látod, mindig én érek át először a célvonalon.

Fábry: Mi történt az edzőtökkel az olimpián?

Pulai: Őrült módjára rohangált a parton, egy szótölcséren keresztül üvöltötte nekünk az utasításokat. Mindenkit túlordított, még a tudósítók sem hallották a saját hangjukat. Szerintem király volt, de a szervezők sajnos közölték vele, hogy nem akarják többet látni.

Fábry: Az idei olimpia mennyire volt könnyű futam?

Novák: Szerencsénk volt, mert szemből fújt a szél.
Pulai: Ne meséld el, inkább mutassuk meg, mit csináltunk! Légy szíves, közvetítsd a futamunkat! 

(Behozzák a kenut. Fábry közvetít.)

Fábry: Kipróbálhatom?

Pulai: Ez egy indiánkenu, amit azért hoztunk, hogy megtanítsunk téged kenuzni.

Fábry: Van némi előképzettségem. Minden évben kenutúrára megyek a vadkacsákkal.

Pulai: Szállj be! Először is térdelj bele!


Fábry: Nem megy szét a térdetek ebben a pózban?

Novák: Van egy testreszabott párnánk, amit a térdünkhöz formáztak. Mindenkié egyéni kialakítású, a csontozathoz, térdformához alakították, így ezt hiába adjuk oda neked, nem mész vele semmire. Térdvédőt pedig nem használunk.

Fábry: Divat lett a tetovált lapát?

Pulai: Senkinek sincs ilyen festett lapátja. Az enyémen egy fehér tigris, a Novákén a Csillagok háborúja című mozisorozat egyik szereplője, Darth Moul látható. Imádom a fehér tigriseket, kihalófélben lévő, gyönyörű állatok. A karomon is van egy tetoválás, ami ezt a ragadozót ábrázolja. Ezenkívül van még egy plüsstigrisem és itt ki is merül a rajongásom.
Novák: Nekem egyszerűen csak tetszik a Darth Moul figura. Sokszor megnéztem már a Baljós árnyakat, onnan másoltattam rá.

Fábry: A kenuzás veszélytelen üzem?

Pulai: Azt azért nem mondhatnám. Engem egyszer leszúrt a lapátom. Húsz éves voltam, amikor eltört a kezemben és az oldalamba fúródott. Még ma is gyakran érzem a sérülés helyét. Egy ilyen erős ember kezében, nem csoda, ha eltörik a lapát.
Novák: Szerintem egyszerűen csak gyenge minőségű volt.

Fábry: Na, és hogy kell kenuzni?

(Pulai és Novák imitálja a környezeti viszontagságokat, a hullámzást, a széllökéseket, miközben megtanítják Fábryt kenuzni.)

Fábry: Szoktatok beszélgetni, énekelni a kenuban?

Novák: Nem. Olyan nagy erőkifejtésre van szükség egy-egy verseny közben, hogy arra már nem is lenne energiánk. Bár a Pulai szokott nekem énekelni a kocsiban, de abban aztán nincs köszönet. Hangja sincs, a szöveget sem nagyon ismeri, ráadásul állandóan Kozsó dalokkal próbálkozik.
Pulai: Szerintem nagyon is jó hangom van.
Novák: Olyan, mintha egy mély kútból énekelnél a vödrön át.

Fábry: Ez a zrikálás köztetek csak szóbeli vagy néha tettlegességig is fajul?

Pulai: Állandóan kiszúrunk egymással. Egyszer beszögeztem a Novák szekrényét, mire ő pillanatragasztót nyomott a lakatom kulcslyukába. De arra is volt már példa, hogy odaszögeztük egymás cipőjét a padlóra vagy irdatlanul összecsomóztuk egymás ruháját.

Fábry: A gonoszkodásaitokat elintézitek egymás között vagy mással is kibabráltok?

Novák: Egyszer megtréfáltuk az edzőnket. Egy ezerméteres erős, elvághatatlan kötéllel körbetekertük az alig 2x2 méteres házát, s mivel a fal mellett volt a biciklije is, azt is felcsomóztuk a házikóra. Távolról figyeltük a reakciót. Amikor meglátta, egyszerűen csak felkiáltott: "Sumááák! Hol vagy, te gazember?"

Fábry: Vannak egyáltalán komoly perceitek?

Pulai: Hogyne. Mondjuk a starttól a verseny végéig. Bár egy-két piszkálódást akkor is megengedek magamnak, például a tekintélyparancsoló edzőmet következetesen Zolikámnak szólítom.

Fábry: A magyar olimpiai bizottságot mivel sikerült meglepned?

Pulai: A MOB kiadott egy tájékoztató füzetet az olimpikonokról. Számos valótlan adatot diktáltam be, mint például, hogy a hobbim a chippendale és az edzőm Csala Zsuzsa. Persze a MOB-nál kikeltek magukból, rámszóltak, hogy ne szórakozzak velük.

Fábry: A többiek mit szólnak a hülyeségeitekhez?

Novák: Na, őket sem kell félteni! Láttuk múltkor, hogy Bárdosi Sándor elmesélte, milyen a birkózók beavatása. Hát az semmi a miénkhez képest.
Pulai: Külön-külön avattak be minket. Nekem vécépapírral kellett táncolnom, úgy, ahogy a tornászok szoktak a szalaggal. Szólt a zene, a beavatók pedig pontozták a gyakorlatomat.
Novák: Nekem töcskölnöm kellett.

Fábry: Mi az a töcskölés?

Novák-Pulai: Ha akarod, megmutatjuk.
 
 
 
Forrás: Esti Showder Fábry Sándorral 2000.12.07.
 

Vissza a cikkekhez
További tartalmak

A százados úr és a többiek…
2015. 01. 08.
Boldog új évet kíván, egyben búcsúzik a Pitikiss!
Tartsák meg jó emlékezetükben!
Tovább


A százados úr és a többiek, avagy: citromos pezsgő rumos feketével - és egy csipetnyi finesszel
2014. 12. 18.
A szubjektív sporttörténetek ismét önmagukért beszélnek. Főhőseik most is sportlegendák, akiket hol „rivaldafényben”, hol a „kulisszák mögött” csodálhatunk meg, hála a szerzőnek, aki bennfentes értesüléseit ezúttal is egyedi, derűs anekdotázó stílusának rendeli alá, a nagyra becsült bajnokoknak is kijáró fricskákkal fűszerezi és a sport iránti mérhetetlen rajongástól fűtve veti papírra.
És akkor a különféle szeszélyes lovakról, amelyek - a maguk módján - rendesen megdobogtatják erős sportférfiak szívét, még nem is beszéltünk!
 
 
Tovább


A sportkedvelő Kunigunda
2014. 09. 08.
Szabó Bandi: A sportkedvelő Kunigunda (12 képpel)
Tovább