Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Humorzsák

Karika Viczcz!! - A Kerékpár-sport c. lap melléklete 1889-ből

Karika-Viczcz!!

 

Első sporttörténeti utazásunk a XIX. század végének Magyarországára vezet, amikor a kerékpárt, mint sporteszközt már jól ismerték, ám sok helyen - főleg vidéken - még gyakorta feltűnést keltett.

1889 nevezetes dátuma a magyar kerékpársportnak. Abban az évben jött létre az országos szövetség, rendszeressé váltak a különböző kerékpárversenyek és - nem utolsósorban - megalakult a Kerékpár-sport című újság, melyben a hazai hírek, események, technikai és történeti ismertetések, színes írások, beszámolók, irodalmi igényű tárcák mellett értékes, meglepően naprakész, részletes nemzetközi hírrovatot is találunk, amely három kontinens kerékpáros életének fontos és érdekes eseményeiről tudósít.

A kéthetente megjelenő lap „Karika Viczcz!!” címen bemutatkozó állandó melléklete a kor, a téma és az anyanyelv adta lehetőségeket végsőkig kiaknázva, színvonalas, kedves humorral örvendeztette meg olvasóközönségét szerte az országban. 

Lássuk hát, min mulattak a 19. század végi Magyarországon a bicikli szerelmesei! Ha tetszik, nyugodtan tessék velünk nevetni! 

És ha nem…. talán az sem lesz tanulság nélkül való...

 

I. évfolyam 1. szám 1889. január 1.

 

Tudományos meghatározás

 Mi a bycicle?
Gummitalpalt érczvázadéki hát-
kuporulat egyenbillegényes gyors-
forgatmányú körduplány.

 

 

I. évfolyam 2. szám 1889. január 15.

 

 

I. évfolyam 3. szám 1889. február 1.

 

Kedves Kálmán komám!

Kíváncsi kamaszoktól környékezve, kaczéran, kecses kanyarodásokban kengurulok kényelmes kangoromon, kocsikat kikerülve kürtöléssel.
 - Kósza, kapzsi kutyák küllőimbe kapkodnak, késleltetve kezdői kísérleteim. – Kecses Katiczácska könnyez, keserves küszködéseimen, kullogó komondorok, kocsik közepette. – Közvetlen közelbe kerülve kezeimmel kegyetlen keménységű kövezetünkkel – kívánok kényelmesebb kengurulásokat kedves komám

 

K a r i k á s  K a r c s i
kezdő kenguruló.

 (A Kenguru a kor divatos kerékpármárkája volt. A szerk.)

 

Öreg a fiához

- The Cobi, ha the nekem még egyszer mondolsz, hogy lúkhereskedő leszölsz, theli khüpöm a szemedet!
- Miért thatilében?
- Hát nem látolsz te, hogy a lú már khimente a divatbul. 

 

I. évfolyam 5. szám 1889. márczius 1.

 

Tűnődés

Műmutatványokat csinál a kerékpáros a verseny alkalmával egy keréken. Az atyafi megrázza a fejét s nagy sóhajjal kiböki «Mégis hunczfut a német.»
Láttam már két keréken hajtani, most láttam egy keréken; no de mit fog majd ezután csinálni ha már ezt is kitanulta?

 

Szerencsés véletlen

Sebes hajtás közben elgázolja egy bicyclista a székely ember libáját s az rögtön nyúlva marad. Meglátja ezt a gazdája s így bosszulva meg a tettet: «Jé, hogy a vas egye meg a vékony lábait tolvajának, káré tevé a derága lúdat. Szerencséje, hogy már meg van dögölve, met különben élve dugnám le a torkán!»

 

Elővigyázat

Elmegy a székely atyafi a tekintetes urfi «ördögkerekét» megnézni, mert olyat a nap alatt még nem látott. Ott találja reményteljes állapotban levő feleségét is, s igy rivall rá: « Eredj, lódulj haza asszony, nehogy megcsudáld ezt a masinát, met idáig még ép gyermekeink vótak!» 

 

I. évfolyam 7. szám 1889. április 1.

Mi könnyebb?

Tolja elkeseredetten az agyig érő alföldi homoksivatagon keresztül egy önparipász a vasparipát. Találkozik egy szemben jövő zsiros paraszttal, a ki csak úgy félvállról nézett le a kocsijáról a mi izzadó masinisztánkra.
Nem nézhette megjegyzés nélkül a keserves munkát, hanem megszólítja őt a következőkép:
-           Hát ifiuram, könnyebb így, mint gyalog?

 

 

I. évfolyam 11. szám 1889. június 1.

 

Román lelet

Múltkori számunk megfejtése: Pisti fussunk a bicikli után.

 

  

 

Igaz közmondás

Egy sereg liba közé keveredik falun a kerékpáros és – libára fel, libáról le – végre is felbukik. Sopánkodó vénasszonyok óbégatva bizonyítják:
- Mégis csak igaz, hogy sok lúd disznót győz.

A kerékpár és a magánhangzók

Egy philosophus munkatársunk a különféle magánhangzók segélyével is képes meghatározni a kerékpározás fogalmát. Pl.:
a.)   Szabadban vasrámás labda haján jár.
e)    Messze helyekre kereken lejt.
i)     Hírt vinni bicyclin bír.
o)    Porondon domborodó korongon lohol.
u)    Buzdult úr hunczutul gurul.
ö)    Lődörgős gömbkörön döcög.
ü)    Gyűrűn ül – sűrűn dűl.

 

 

 

Érthetően

Bíró: Hogy hívják?
Tanú: Vasizmay Kökörcsin Árpád.
Bíró: Foglalkozására nézve?
Tanú: Távgyalogló.
Bíró: Miért nem beszél érthetően? Tehát -  hordár? 

 

I. évfolyam 17. szám 1889. szeptember 1.

 

 Falun

A kiránduló bicyclista betér a falu korcsmájába egy korty borra és mire kilép ismét az utczára, ijedve látja, hogy a fél falu késsel, baltával várja őt odakint. Meghökkenve kérdezi a korcsmárostól, hogy: mi lesz?
- Instállom alássan, köszörülni hozták ám azt a sok szerszámot, azt hiszik, hogy hamar mén az ilyen nagy kerékkel.

 

  

 

Szeget szeggel

 A porba bukik Szeged külső részén egy rettenthetetlen kerékpár-lovag és valami lehullott patkószeg érzékenyen megsérti. Kaparász a porban, megleli a szöget, körülnéz és túltevő humorral mondja a bámuló kapásnak: 
- Szeged – szeggel!

 

Köszöni szépen

 Produkálja magát az amateur és irtóztatóan lebukik. Elszontyorodva vonul egy sarokba és tapogatja fájós helyeit. Egy hölgy vigasztalni igyekszik őt:
-           Ne búsuljon miatta. Látja, olyan jóízűen kaczagtunk.

 

Ha lehetne

 A kerékpáros elkeseredve tolja gépét a nagy homokban. Egy vidéki atyafi megáll előtte:
- Nálunk is van ám az uradalomban egy ifj’úr aki ért hozzá, hanem az felül rá és úgy megyen.

 

 

I. évfolyam 21. szám 1889. november 1.

 Jó ajánlat

 A kerékpáros lakást keres, de a szoba sehogy sem tetszik neki. A laklásadónő észreveszi a dressről, hogy kerékpárossal van dolga, még jobban szeretné ajánlani:
- Azelőtt is lakott nálam egy velocipédes úr, szegény itt is halt meg a múlt héten. 

 

I. évfolyam 23. szám 1889. deczember 1.

 

 Ne bántsd a szabót

 Új nadrágot hoz a szabó a kerékpárosnak, de az bőnek találja. «Nem jó ez a nadrág, nagyon bő, nézze, hogy fityeg a lábam körül. Nem tud maga jó nadrágot csinálni!» Az önérzetében sértett szabó visszavág: «Nem a nadrág bő, uraságod lába nagyon vékony s így nem is a nadrág fityeg uraságod lába körül, hanem uraságod lába fityeg a nadrágban, mint harangnyelv a harangban.»

 


 

Írta és összeállította: Farkas Ágnes



Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Szontág Pali
Vidám pesti történet
Tovább