Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Nevek-Legek

A magyar sport első olimpiai bajnoka - Hajós Alfréd

Hajós Alfréd [született: Guttmann Arnold] (Budapest, 1878. február 1. - Budapest, 1955. november 12.)

Úszó, labdarúgó, sportvezető, építészmérnök. Az első újkori olimpián, az 1896. évi athéni játékokon a 11 fokos, hullámzó tengervízben megrendezett versenyen megnyerte 100 m-es és a 1200 m-es gyorsúszást. Ezzel megszerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét. Játszott az 1897. május 9-én megrendezett első nyilvános labdarúgó-mérkőzésen. 1901-ben és 1902-ben bajnokságot nyert a BTC csapatával. Szerepelt az első válogatott labdarúgó-mérkőzésen (1902. október 12.). Később játékvezetőként is tevékenykedett és a szövetségi kapitányi posztot is betöltötte. Az MLSZ, az Úszó- és a Tornaszövetség társelnöke, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is volt. Építészmérnöki diplomája megszerzése után (1899) Alpár Ignác és Lechner Ödön irodájában dolgozott. Tervei alapján épült fel, a debreceni Aranybika Szálló (1910), az ÚTE Megyeri úti labdarúgó-stadionja (1922), valamint a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda (1930). Az 1924-es párizsi nyári olimpia művészeti versenyein a Lauber Dezsővel közösen benyújtott stadionterve második helyezést ért el. 1930 és 1934 között kormányfőtanácsos. Budapest ostroma után részt vett számos középület helyreállítási munkáiban. Egykori lakásában (Báthory utca 5.) kezdte meg működését a Testnevelési és Sportmúzeum, 1967-ben. Rangos szakmai és állami elismeréseket, kitüntetéseket vehetett át: Építész Aranydiploma, a Sportérdemérem arany fokozata, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oklevele (1949), Magyar Örökség-díj (2002) posztumusz Ybl Miklós-díj (2010). 1994-től a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület posztumusz alapító tagja. Az Úszósport Hírességeinek Csarnoka (International Swimming Hall of Fame) tagja. 1981 óta a Zsidó Sporthírességek Csarnoka (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. Számos iskola viseli a nevét.

Vissza a nevekhez