Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Tanulmányok

A foci vb-k mellőzött sztárjai: a labdák

2014. 07. 14.  
Az elmúlt hetekben a futball világbajnokság tartotta lázban a világot. Mindenki találgatott, vajon ki lesz a végső győztes. Ez vasárnap este kiderült; Németország nyerte a megmérettetést. A focisták nevét világszerte ismerik, sztárként ünneplik őket. Van azonban egy sporteszköz, ami nélkül nem lenne foci a foci. Ez a focilabda. 

Az első futball világbajnokságot 1930-ban rendezték. Ekkor, és még hosszú évtizedeken át, a meccslabda barna színű volt, bőrből készült, száját fűzővel kötötték össze és ezt a játékszert mindig a versenyt rendező ország kézműipara biztosította.  Az első világbajnoki döntőt nem is egy, hanem két labdával játszották. Mindkét csapat választott egyet-egyet és a félidőben labdát váltottak. Ezek az első focilabdák hasonlóak voltak, mint a mai vízi- vagy röplabdák, tehát hosszúkás szeletekből álltak, nem hasonlítottak a ma használatosokra. Súlyukat tekintve viszonylag nehezek voltak, így rúgásuk nagyobb erőbefektetést igényelt, mint a maiaké.

Az öt, illetve hatszögekből álló felület kialakítása egy magyar mérnök, Lévay József nevéhez köthető. Ő fejlesztette ki 1960-ban azt a módszert, miként lehet ezeket az elemeket megfelelően összeilleszteni. Újításához tartozik továbbá, hogy a bőrt alábélelte. Fejlesztései által a labda formája kerekebb lett, az alábélelés miatt pedig nem deformálódott annyira víz hatására, mint elődei. Az új típusú labdák gyártását Simontornyán, a bőrgyárban kezdték meg, innen szállították őket tovább szerte a világban.

A meccslabdáknak igen sok feltételnek kell megfelelniük, a FIFA csak ezek után ad engedélyt használatukra. Fejlesztésük során számos teszten mennek keresztül. Először laboratóriumi körülmények között vizsgálják őket, és ha megfelelnek a követelményeknek, akkor kerülhetnek ki a gyepre. A laborban többek között robotokat alkalmaznak tesztelésükhöz. Ezek a gépek egyforma rúgásokat tudnak adni, tehát azonos sebességgel, erővel és ugyanabban a szögben többször is meg tudják rúgni a tesztelt labdákat. Ezen kívül többek között kerülettesztnek, alakmegtartási-tesztnek, súlytesztnek, vízfelvételi-tesztnek, nyomásveszteség-tesztnek is meg kell felelniük. Nagyon fontos, hogy a vizsgált labdák megtartsák az eredeti külsejüket, valamint a dizájnjuk is tartós legyen.

A mai labdák elődje az 1970-es mexikói világbajnokságon jelent meg. Ekkortól működött együtt a FIFA az Adidas sportszergyártó céggel (a vállalat azóta is folyamatosan jelen van és jelen is lesz, hisz egészen 2030-ig szerződést hosszabbítottak). Szintén ebben az évben használtak először központilag biztosított labdákat. Erre az alkalomra készítették a Telstar nevű labdát, mely elődjeihez hasonlóan bőrből készült, színe azonban már változott. A megszokott barna helyett fehér lett, fekete betétekkel. Ezzel az újítással a világ első fehér, világbajnokságon használt, futball labdájává vált. A szín változását nagy örömmel fogadták a szurkolók, hiszen a világos színű labda mozgását könnyebben tudták szemmel tartani. Erre nagy szükség volt, hisz ezt a vb-t már széles körben közvetítették a televízió társaságok és ennek köszönhetően sokan a képernyők előtt ülve izgulták végig a történéseket.
A labdát kézzel készítették, 32 panelből állt. Ezek a panelek 12 db fekete ötszög alakú és 20 db fehér hatszög formájú részekből tevődtek össze. Ezzel kora legkerekebb labdájává vált. A Telstar nevének eredetére több variáció maradt fent. Az egyik szerint az 1962-ben fellőtt amerikai műholdról, a Telstarról kapta elnevezését. A másik elképzelés szerint a név a televízióra utal és a „Star of Television” kifejezésből ered.

A Telstar sikere után az 1974-es németországi világbajnokságon újra megjelent a labda, de mellette volt egy másik hivatalos meccslabda is, a Chile. Utóbbi neve az 1962-es chilei világbajnokságon használt labdának állít emléket. A Telstar kinézetén nem változtattak csak annyit, hogy a márkajelzés fekete színű lett. A Chile fehér borítást kapott. Színüktől és nevüktől eltekintve a két labda ugyanabból az anyagból, ugyanazzal a technikával készült, mint négy évvel korábbi elődjük.


 
1978-ban Argentínában debütált a Tango, melyet az argentin emberek szenvedélyessége ihletett. A Tango-t mérföldkőnek kell tekinteni a focilabdák történetében, hisz ez lett a későbbi labdák dizájnjának klasszikus darabja. 20 panelből állt, melyek optikailag 12 db kört alkotnak. Ezek nem a megszokott fekete ötszögekből tevődnek össze, hanem háromágú sötét rajzolatokból. A Tango hatalmas siker lett, a játékosok szerették, hiszen kiválóan reagált a különböző időjárási viszonyokra.
A Tango által megalkotott dizájn köszönt vissza az 1982-es spanyolországi labdán, a Tango Espana-n. Elődjéhez képest nagyon keveset változtattak rajta, csupán annyit, hogy vízálló, megerősített varrást kapott. Az újításnak köszönhetően minimálisra csökkent az esőben fellépő súlyváltozás.

  

Az 1986-os év újabb forradalmi változást hozott a meccslabdák történetében. Ekkor mutatták be az első szintetikus anyagból készült sportszert. Az Azteca tartósabbnak és vízhatlanabbnak bizonyult, mint elődei. Jól igazodott a rendező ország, Mexikó, természeti adottságaihoz, egyaránt jól lehetett vele játszani magaslati terepen, kemény talajon, illetve esőben is. Neve és díszítése az ország őslakosaira, az aztékok kultúrájára utal.
A történelmi témájú díszítést folytatta a következő labda, az Etrusco Unico is. Dizájnja az etruszk képzőművészethez kötődik. A 20 db panelen található háromágú foltokon egy-egy háromfejű etruszk oroszlán figyelhető meg. Az olaszországi labda elődjéhez hasonlóan szintetikus anyagból készült, belsejét egy réteg poliuretán habbal töltötték meg. Ez volt az első meccslabda, melynél ezt az anyagot alkalmazták. A habnak köszönhetően a labda tökéletesen vízálló lett. 

1994-ben a focisták a Questra-val játszották a mérkőzéseket a világbajnokságon. A labda dizájnja az űrtechnikára és a rakétákra utal. Nevét a „quest for the stars” (a csillagok meghódítása) kifejezésből kapta. Az Amerikai Egyesült Államokban használt labdát polietilén habréteggel töltötték fel, mely puhábbá és gyorsabbá tette.

1998-ban ismét egy újításra figyelhettek fel a játékosok és a szurkolók a labdák tekintetében. A Tricolorral beköszöntött a színes meccslabdák korszaka. A színek a rendező ország, Franciaország színei voltak (kék-fehér-piros). Megjelenésén kívül neve is a francia nemzet zászlajára utal. A labdában továbbfejlesztett szintetikus hab volt, mely növelte tartósságát, rugalmasságát, energiahasznosító képességét. 

A 2002-es Dél-Korea és Japán által közösen rendezett világbajnokság labdája szakított a 24 éves hagyománnyal, ugyanis dizájnja eltért a Tango-étól. A Fevernova kinézete az ázsiai kultúrából építkezik. Belsejébe többrétegű vázat helyeztek, melynek hála röppályája kiszámíthatóbb, pontosabb lett, a játékosok nem kis örömére.

A következő, németországi, vb-n a Teimgeist volt a sztár. A 6 propeller alakú és 8 keretdarabból álló labdát hőillesztéssel rakták össze. Ezáltal pontosabbá váltak a lövések. 2005-ös megjelenése előtt három éven át tesztelték. A tesztekben részt vett többek között a Real Madrid és az AC Milan csapata is.

A 2010-es Dél-Afrikai vb-n színre lépett az ellentmondásos Jabulani. Neve zulu nyelven azt jelenti: „ünnepelni”. A labda 8 panelből és 11 színből áll, ami a csapatokat alkotó játékosok számára, Dél-Afrika 11 megyéjére és Dél-Afrika 11 hivatalos nyelvére utal. A Jabulani minden idők leggömbölyűbb labdája lett, nem kis bosszúságot okozva ezzel a kapusoknak, hisz alakja miatt nehezen kiszámítható íven szállt.

A Jabulani sikertelensége után az egész világ kíváncsian várta mivel rukkol elő az Adidas a következő világbajnokságra. Az új labdát 2013. december 3-án mutatták be egy 3D-s vetítés keretében Rio de Janiero-ban, a híres Parque Lage-ben. A Brazuca Brazília színeiben pompázik, kinézetét a brazil életérzés, a szenvedély ihlette. A színek és a panelek formája a tradicionális brazil karkötőre, illetve a brazil foci vidámságára utal. 

Neve 2012. szeptember 2-án dőlt el, egy nyilvános szavazás után, melyet az Adidas és a helyi szervezők hirdettek meg, és amelyen több mint 1 millió szurkoló voksolt. A Brazuca a szavazatok 77,8%-át kapta meg, megelőzve ezzel a többi indulót, a Bossa Nova-t (14,6%) és a Carnavalesca-t (7,6%). Maga a Brazuca szó egy szleng, nincs konkrét jelentése.
A labda 437 gramm, kerülete 69 cm. 6 db poliuretán panelből áll, melyeket hőillesztés tart össze. A varrásnélküliség még jobb tapadást, labdakezelhetőséget és stabilitást eredményez. Többek között ezért is szeretik ennyire a focisták világszerte. Dani Alves, az FC Barcelona játékosa így nyilatkozott a labdáról: ,,Az első benyomásom a Brazucáról, hogy egy fantasztikus labda, öröm lesz vele játszani. Az Adidas egy hihetetlen külsejű labdát alkotott, amely méltó egy olyan nagy tornához, mint a FIFA világbajnokság. (…) Biztos, hogy minden játékos szeretni fogja.”

A labda sikere több mint kétévnyi kísérletezésnek köszönhető. 10 ország 600 játékosa, köztük 30 profi és válogatott focista próbálhatta ki. A laboratóriumi tesztek után olyan csapatok véleményezhették, mint az AC Milan, a Bayern München, a Palmeiras és a Fluminense. A nagy nevek közül Messi, Iker Casillas, Bastian Schweinsteiger és Zinedine Zidane próbálta ki az elsők közt. Álcázva több nemzetközi mérkőzésen is megjelent. Kereskedelmi forgalomba is került (elődjeihez hasonlóan), több mint 42 milliót gyártottak belőle Pakisztánban. A gyártási folyamatban az Adidas mellett részt vett a Forward Sports nevű vállalat is.

A labda, hasonlóan a világbajnokság kabalájához (KATT IDE!) , önálló életet „él”: saját twitter oldala van, ahol rendszeresen posztolja mindennapjait. Az oldalon bemutatja a szurkolóknak a nagy futball nemzeteket, mielőtt visszatér hazájába, Brazíliába.

A következő, oroszországi futball világbajnokság labdáját egyelőre még homály fedi. Kíváncsian várjuk milyen újítások jelennek meg majd a külsején és a belsejében!
 
Szerző: Varga-Cserjési Zsófia
 





A képek forrása: http://www.nemzetisport.hu/sportszelep/a-bazuca-szuletese-a-futball-vb-tortenetenek-osszes-labdaja-2319755

 



Vissza a cikkekhez
További tartalmak

BRAZÍLIA, 2014 - AVAGY: VB-RE HANGOLVA…
2014. 06. 12.
A brazíliai labdarúgó világbajnokság vitathatatlanul a beköszöntő nyár legnagyobb sporteseménye.
Tovább


Manno Miltiadesz különös pályafutása
2014. 06. 11.
2014. június 5-7. között rendezték a XI. Országos Sporttudományi Kongresszust a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában. A következő előadás-kivonat és dia a fent nevezett konferenciára készült.
Tovább


Szabó II. László, az első magyar világbajnoki pontszerző motorversenyző
2014. 06. 11.
2014. június 5-7. között rendezték a XI. Országos Sporttudományi Kongresszust a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában. A következő előadás-kivonat és dia a fent nevezett konferenciára készült.
Tovább