Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Tanulmányok

100 éve született Csák Ibolya, első olimpiai aranyérmes női atlétánk

2015. 01. 06.  

"Mindent a sportnak, a zenének, a táncnak, a természet szeretetének köszönhetek, vagyis mindannak, amiért érdemes élni.”

A Rugóláb kisasszonyként is emlegetett sportolónő 1915. január 6-án született Budapesten. 17 éves koráig tornász volt a Nemzeti Torna Egyletben, majd amikor az egyesület megalapította atlétika szakosztályát, távolugrásra és magasugrásra váltott. Az utóbbiban az elsők között alkalmazta a fékező kitámasztást és az ugrás síkjára merőleges ollót.
 
1935-ben 156 centiméteres ugrásával felkerült a világranglista ötödik helyére, ám nem sokkal ezután férjhez ment, és hónapokra eltűnt a sportpályák környékéről. Átmeneti visszavonulásában az is közrejátszhatott, hogy 1934-ben nem vitték ki az Európa-bajnokságra, pedig a berlini olimpia előtt már a világranglista 5. helyén állt. Mindenki azt gondolta, hogy végleg szakított a sporttal. Eközben saját kertjében edzett, a férje (Kádár Lajos) által gereblyézett homokgödörbe ugorva gyakorolt, hogy formában tartsa magát. Akkoriban még nem volt szivacs, a magasugrók és a rúdugrók is homokba érkeztek, mint a távolugrók.
 
A rákövetkező év elején – a berlini olimpia éve – újra versenyre jelentkezett. A szezon első felében háromszor is javított a magyar rekordon, és – először a világon – 161 centiméterig jutott, amivel biztosította helyét a Berlinbe utazó csapatban.
 
Az 1936-os olimpián kiélezett versenyben 19 versenyzőből végül a német Kaun, az angol Odam és Csák Ibolya harcolt a végső győzelemért. A 160 cm-t mindhárman átugrották, a 162 cm-rel viszont mindannyian kudarcot vallottak. Ekkor már másfél órája tartott a verseny, így 10 perc szünetet rendeltek el a szervezők, hiszen már meg kellett kezdeni az előkészületeket az olimpiai záróünnepélyre is. Az akkori szabályok szerint a versenyzők kaptak egy negyedik lehetőséget is, s az említett kis pihenő elegendő volt arra, hogy – versenytársaival ellentétben – Csák Ibolyának sikerüljön átugrania a 162 cm-t, s ezzel elnyernie az aranyérmet. Az olimpiai szállón nemzeti zászlóval díszített asztal és torta fogadta, akárcsak a berlini ötkarikás játékok másik 9 magyar bajnokát is.
 
Hazaérkezéséről így mesélt:
„Éppen az első házassági évfordulónk napján jöttünk haza Berlinből. Fölvirágzott mozdonnyal futottunk be Hegyeshalomra, ahol cigányzenekar fogadott és népviseletbe öltözött kislányok. Azt követően valóságos diadalmenet volt az út a Keleti pályaudvarig. Ami aztán ott fogadott, minden képzeletet felülmúlt. Feketéllett a tömeg. Mi, a magyar olimpiai csapat tagjai onnan már gyalog vonultunk a Hősök terére, a hivatalos fogadás helyszínére. Rendőrkordon tartotta távol a tömeget, amelynek szeretete talán össze is lapított volna bennünket. Ennek a fantasztikus örömünnepnek a közepén ott álltam meghatottan, amikor megláttam a férjemet a kordonon kívül. Akkor ismét eszembe jutott a házassági évfordulónk, és bizony pityeregni kezdtem. Sohasem felejtem el annak a rendőrnek az arcát, aki meglátva a könnyeimet, odalépett és megkérdezte, ilyen szép napon hogyan sírhat egy olimpiai bajnok, majd egy percre beengedte a kordonon belülre a férjemet. Hát akkor ölelhette meg az immár olimpiai bajnok feleségét élőben!”
 
1933 és 1939 között összesen kilencszer avatták magyar bajnokká - hétszer magasugrásban, az utolsó két évben távolugrásban - és nyolcszor javította meg a magyar magasugrás rekordját. Pályafutása során egyszer sem tudták legyőzni magasugrásban, ezért volt különösen meglepő, hogy az 1938-as Európa-bajnokságon hiába ugrott 164 cm-t - ami nem mellesleg 24 éven át megdönthetetlen magyar rekord maradt -, a német Dora Ratjen elképesztő teljesítménnyel, 170 cm-rel nyert. Az őt követő három versenyző egyikének sem sikerült a lécet 164 cm-nél feljebb tornáznia. Közülük Csák Ibolya lett az ezüstérmes, mert neki kevesebb próbálkozása volt. Egyébként is pechesen kezdődött ez a verseny a számára, ugyanis soha nem melegített be ugrásokkal, ekkor azonban kivételt tett és egy rossz érkezés után megfájdult a bokája. 20 percnyi masszírozással végül sikerült megszabadulnia a fájdalomtól, és eredményesen fejezhette be a versenyt.
 
A váratlan fordulat két hét múlva következett be. A Német Olimpiai Bizottság postán elküldte a magyaroknak az Európa-bajnoki aranyérmet, a hozzá csatolt levél tanúsága szerint pedig Dora Ratjen nem volt jogosult versenyeken indulni. A német szövetség hónapokkal később tudatta a világsajtóval, hogy Ratjen már nem Dora, hanem Heinrich, ráadásul meg is nősült. Sosem bizonyosodott be, hogy csalási szándék állt-e az eset mögött.
 
Csák Ibolya gyermekei születésekor vonult vissza az aktív sportolástól, a háborút követően már az edzésekkel is felhagyott, ráadásul nevelőegyesületét 1945 után felszámolták. Utolsó versenyére 1948-ban került sor, amikor egy felkérésnek tett eleget és részt vett a Pénzjegynyomda és a Posta dolgozóinak atlétikai találkozóján. A versenyt végül 145 cm-es ugrással meg is nyerte.
 
1936-tól 1970-ig a Pénzjegynyomda telefonközpontjában, 1970-től 1993-ig a vállalat orvosi rendelőjében dolgozott, 1994-ben vonult nyugdíjba. 1989-90 fordulóján újraalapították a Nemzeti Torna Egyletet, melynek tiszteletbeli elnökévé választották. Élete során számos díjban részesült, melyek közül a legnagyobb elismerést a 2006 januárjában átvett Nemzetközi Fair Play-díj jelentette, melyet az életmű kategóriában érdemelt ki. 2006. február 10-én hunyt el Budapesten.
 
Csák Ibolya győzelme az 1936-os berlini olimpián:
https://www.youtube.com/watch?v=DX9mc1MC0YY
 
Források: 
Jocha Károly: Ötkarikás beszélgetések aranyérmeseinkkel
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896-2012
Interjú Csák Ibolyával (Filmmúzeum – Sportmúzeum c. műsora)
https://www.youtube.com/watch?v=xqSnP8KaBvI

Szerző: Tóth Viktória

Vissza a cikkekhez
További tartalmak

78 éves az első magyar női olimpiai aranyérem
2014. 08. 12.
Művésznő a páston
Tovább


Magyar versenyzők az Ifjúsági Olimpiai Játékokon
2014. 08. 06.
Ahogy korábbi cikkünkben ígértük, a nanjingi nyári ifjúsági olimpiai játékokig hátralévő napokban honlaponkon bemutatjuk a versenyen induló magyar fiatalokat.
Tovább


A 2014. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokról
2014. 08. 05.
Az ifjúsági olimpiai játékok ötletét már 2001-ben felvetette Jacques Rogge...
Tovább