Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Tanulmányok

Sport-Antikvárium, szerk. Dr. Takács Ferenc

2017. 10. 02.  
S P O R T  -  A N T I K V Á R I U M
 
Szerkeszti:
Dr. Takács Ferenc professor emeritus
 
 
 
Az antikvárium közismerten régi könyvek (térképek, metszetek, hírlapok, folyóiratok stb.) gyűjtőhelye, ahol kedvére adhat-vehet és keresgélhet a betérő.

         Rovatunkban a testkultúra minden területéről adunk közre archív dokumentumokat, alkalomadtán illusztrációkat. Öt évtized kutatómunkájának felgyülemlett anyagait (cédulák, jegyzetek, idézetek, kivágatok, fotók stb.) szeretnék megmenteni az enyészettől azzal, hogy feltesszük a világhálóra. Azonban nemcsak adunk, hanem „veszünk” is, ugyanis, ha valakinek hasonló értékek lapulnak az archívumában, e helyen szívesen közkinccsé tesszük.

         Elsősorban hazai sporttörténészeink hasznosíthatnak a megjelentetett közleményekből, akár forrás-anyagként, akár kutatási ötletként vagy csak úgy szórakozásként.

A Sport-antikvárium ezennel megnyílt.
Tessék belépni és böngészni!
A jó kutatót mindig megtalálják a témák
.
 
* * *
 
 
 
Levél Erdély régi sportjáról
 
 
A levél írója Békésy Károly (1850-1938) újságíró, közgazdász, szerkesztője az egykori kolozsvári Kelet című politikai napilapnak. Az egyetemen gazdaságtant tanított, ő írta 1911-ben magyarul az első szociológiai tankönyvet. Kiváló kardvívó volt, több verseny győztese. Gyakran jelentetett meg sporttémájú írásokat és figyelemmel kísérte az erdélyi testkultúra kibontakozását.

         Békésyt felkérte dr. Mező Ferenc, hogy a készülő sport-múzeumhoz küldjön relikviákat. Az akkor 83 éves Békésy 1932-ben válaszolt, leveléből idézünk néhány részletet, amely közérdeklődésre tarthat számot.
 
Nagyon sajnálom, hogy a házi limlomok átkutatása során nem jutottam odáig, hogy a sportmúzeum részére a Sport régi számait megtaláljam. Nem került elő az 1864-ben kapott nemzeti színű zsinóron függő vivodai tagsági jegyem, továbbá a „torna-vivoda” által kiállított „szabadvívói” oklevelem. De talán az élet  juttat még időt.

         Juttatott, hiszen az a bizonyos Vivodai-jegy kalandos út után most a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményében található.

         Levelében keserűen ír arról, hogy az ősi, magyar kardvívást végleg elolaszosította Santelli mester.

         Nem tudom elhallgatni azt a fájdalmas érzést, ami sok más keserűség között lelkemet nyomja. Ez pedig a csuklóból (könyök helyett) küzdő magyar vívás teljes pusztulása. Feltétlenül nemesebbnek, és hasznosabbnak tatom a miénket az olaszokénál. Máig őrzöm a vívó oskola 13 darabból álló leckéjének illusztrált kiadását.

 
         Sajnálja továbbá, hogy az őshonos játékaink lassan a feledés homályába vesznek.

         A másik, ami bánt, hogy a mai felfogás egy pár rugdosódó lábhoz fűzi a nemzeti dicsőséget. Sajnos, mára kihaltak szép hazai labdajátékaink. Ilyenek voltak Erdélyben: a kis és a nagy bütü, az 1-2-4-es kótya, a rövid vagy hosszú bennforgó, és a kukk. Továbbá a kihegyezett fadarabbal játszott cingle és a pityke, valamint a bárány térdcsontjával űzött úgynevezett kapócsont.

         Békésy Károly azt is felpanaszolja – konzervatív szemléletét érzékeltetve – hogy a labdarúgás és a versenysport egyre jobban elburjánzik, háttérbe szorítva a nemzetnevelő tornázást. „A tömegtornázás helyett szerintem vándor-cirkuszi mutatványok törnek előre és a nagy nemzeti erények magaslatára tolakodnak”.

         A levél utóiratában ez található:

         Az atlétikai club keletkezésének történetére nézve nincs semmi adatom. Csak azt tudom, hogy csekély számú tag jelentkezett, ezért meg sem kezdhette működését. A torna-vivoda sok anyagi nehézséggel küszködött, de virágzó korszaka is volt. A vivodai rész Kőváry Mihály, Tompa Károly és Chappon tanárok halála után megszűnt. Később, részvétlenség miatt kimúlt a lövész-egylet is.
         A levél aláírása: Üdvözlettel öreg kartársa, Békésy Károly, Kolozsvár, május 15. 1932.
 
 
* * *

        




Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Az első (két) olimpiai aranyérem története
2016. 04. 11.
Részletek Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnokának önéletrajzi írásából
Tovább


A Sportmúzeumnak adományozta diplomáit Máj István, a marokerősítés magyar rekordere
2015. 09. 15.
Legyőzhetetlen akaraterő, önbizalom és küzdeni akarás jellemzi...
Tovább


Harminc éve született az egyetlen magyar tornagyőzelem Wimbledonban
2015. 07. 07.
Tovább