Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Tanulmányok

Sport-Antikvárium, szerk. Dr. Takács Ferenc

2017. 11. 10.  
S P O R T  -  A N T I K V Á R I U M
 
Szerkeszti:
Dr. Takács Ferenc professor emeritus
 
 
 
Az antikvárium közismerten régi könyvek (térképek, metszetek, hírlapok, folyóiratok stb.) gyűjtőhelye, ahol kedvére adhat-vehet és keresgélhet a betérő.

         Rovatunkban a testkultúra minden területéről adunk közre archív dokumentumokat, alkalomadtán illusztrációkat. Öt évtized kutatómunkájának felgyülemlett anyagait (cédulák, jegyzetek, idézetek, kivágatok, fotók stb.) szeretnék megmenteni az enyészettől azzal, hogy feltesszük a világhálóra. Azonban nemcsak adunk, hanem „veszünk” is, ugyanis, ha valakinek hasonló értékek lapulnak az archívumában, e helyen szívesen közkinccsé tesszük.

         Elsősorban hazai sporttörténészeink hasznosíthatnak a megjelentetett közleményekből, akár forrás-anyagként, akár kutatási ötletként vagy csak úgy szórakozásként.

A Sport-antikvárium ezennel megnyílt.
Tessék belépni és böngészni!
A jó kutatót mindig megtalálják a témák
.
 
* * *


Vers a középkori angol footballról
 
 
Ismeretes, hogy az angolok históriai sportja a labdarúgás. Számos utalás található irodalmukban arra, hogy a football űzése a XVI. századtól kezdve rendszeressé vált Albion-szerte. Ezzel kapcsolatban Shakespeare-t szokták emlegetni forrásként. Valóban a Tévedések vígjátéká-ban meg a Lear király-ban több passzus is van a labdarúgásról. A Lear királyból még az is kiderül, hogy a footballt fizetett játékosok, többnyire jobbágyok űzték, ezért nem sokra becsülték őket. A király hű lovagja, Kent gróf például így szidalmazta Oswaldot – az egyik gonosz lány Goneril udvarmesterét – „Thou base football-player!”, vagyis „Te aljas futballjátékos!” Arany János, a mű fordítója nemigen tudott mit kezdeni ezzel a számára ismeretlen kifejezéssel, ezért kihagyta.



         Shakespeare után egy másik híres, angol írónál, John Gay-nél is találhatunk utalást a londoni utcákon játszott labdarugdosásra. John Gay (1685-1732) középosztálybeli származású irodalmár, aki versei révén bekerült a londoni Scribleus Clubba, ahol Swift és Pope baráti köréhez tartozott. Gay több hercegnő kegyeltje lett, drámáin ugyan meggazdagodott, de vagyonát elkönnyelműsködte.

         Pásztorkölteményeiben a vidéki élet hiteles rajzát nyújtja, melyek nagy hatást gyakoroltak Csokonaira. Anna királynő ódon, pomádés kora tükröződik vissza műveiben, melyekben életre kelnek a parókás ficsúrok meg a felcicomázott dámák.

         John Gay fő műve a Koldusopera  (The Beggar’s Opera). A társadalmat útonállók bűnbarlangjává züllesztő pénzhajhászás komédiája ez a mű. A korai kapitalizmusban jelentkező negatív tendenciák szatirikusan előadott diagnózisa. A Koldusoperának igen változatos utóélete lett (színdarab-feldolgozások, táncjáték, filmek stb.). Modern változata – B. Brecht és K. Weill zenéjével – világsikert aratott. Gay a város veszedelmeit bemutató, 1716-ban megjelent Trivia című művében tesz említést a footballról. Az első fejezetben a londoni utcákon való sétálásról ír (Trivia or the Art of Walking the streets of London). Éles szemmel, realisztikusan, de humorral járja körül az egykori London patinás, zsibongó háztömbjeit, mint például: Pall Mall, Ludgate Hill és Drury Lane.

         A kötet következő része „The dangers of Football” vagyis a labdarúgás veszélyeit vázolja, bemutatva az ősi, angol „rugósdi” jellegzetességeit. Az enyhén elhízott, joviális költő rosszallólag csóválja rizsporos parókás fejét, és igyekszik elugrani a szeszélyes „shoot”-ok elől. Ez a football akkoriban többnyire utcai játék volt: az alvégtől a felvégig rugdosták a bőrballont a szűk sikátorokban. Gólnak az számított, amikor túlrúgták a „street” valamelyik végén a labdát. A költő felfigyelt arra is, hogy a jó üzletet sejtő üveges mester miként örül minden eltévedt rúgásnak. Az alábbiakban nyers fordításban közöljük a forrásértékű vers egy részletét.
 
                   A Covent Gardenen gyakran bekanyarodom,
                   mikor kémlelem a futballháborúság dühét:
                   a tanonc elhagyja boltját, hogy a csapatba álljon,
                   növekvő tömegek kísérik a duhaj játékot,
                   amint gurítják a labdát a havas földön
                   egyre nagyobb gömbbé gyarapszik minden fordulónál.
                   A rugdosók közelítenek, jaj, hova fussak?
                   A labda hol a házak oldalát súrolja,
                   hol pedig a magasba röppen fel.
                   A pénzéhes üveges élvezi a rohamot:
                   csörömpölő ablaküvegek hangzanak a házakon.
 
Még egy sporttörténetileg figyelemre méltó helyet találunk Gay munkái között.
Az agráriumot meg a városi életet bemutató művei után Rural Sports címmel feldolgozta a vidéki szórakozásokat. A „sport” szó eredetét máig keresi a szakma. A többféle koncepció közül Gay egyértelműen szórakozásként, „időt múlató” tevékenységként fogja fel a sportot, tovább erősítve ezt az általánosan elfogadott tartalmi megközelítést.

         John Gay munkássága eddig nem került a sporttörténészek fókuszába, érdemes lenne pedig alaposabban „rázummolni”.




Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Sport-Antikvárium, szerk. Dr. Takács Ferenc
2017. 10. 27.
4. Sasku Károly testgyakorlati tankönyve 1838-ból
 
Tovább


Sport-Antikvárium, szerk. Dr. Takács Ferenc
2017. 10. 26.
3. A 6:3-as angol – magyar visszhangja a Vajdaságból
Tovább


Sport-Antikvárium, szerk. Dr. Takács Ferenc
2017. 10. 13.
2. Testkultúra a régi naptárakban
 
Tovább