Magyar Olimpiai
és Sportmúzeum

Tanulmányok

Magyar olimpiai témájú levél 1836-ból

Eddigi ismereteink szerint a legrégebbi olimpiai témájú magyar futott levél az a dokumentum, melyből most részleteket közlünk. Világviszonylatban is a legkorábbiak közé tartozik, ha nem a legelső.

A Duna Múzeum Levéltárában őrzik Széchenyi István gróf fennmaradt levelezésének egy részét. A levelezés nyomtatott katalógusának számunkra legérdekesebb darabja az 1836. december 12-én, a Zaránd megyei Brádon keltezett Széchenyihez írott levél, melyben Nemes Kerekes Mihály "Nemzeti Magyar Olimpiai Játék" megrendezésére szólítja fel Széchenyit.

Az ismeretlen kisnemes halála előtt a hosszú, a kor stílusában írt, kissé terjengős levelében görög és római mintára a nemzet ifjúságának eltunyúlása és elkorcsosulása megállítására javasolja az alábbiakat:

"... Vagyon egy intézetem, s a módra meggondoltam, sokat hánytam s vetettem. sírba vinni nem akarom, kár volna elenyészni. Méltóságodnak átírom: csak úgy, ha ezt megkedveli, kérem valósítását. Maga tudja, hol és hogy kell kivívni az ilyeket - mi pulyák és szegény hívek nem bírunk nagy terheket. Közmondás ea: ki nem próbál, az se nem nyer, se nem veszt. Én is most egy próbát teszek. (...)

Készíttsünk jól meg alapítva, minden 4ik vagy szökő esztendőben Nemzeti Magyar Olimpiai Játékokat, ugy, mint voltak a régi Görögöknél. Szerezzünk meg minden odavaló készületeket, tégyünk meg lelkes erővel minden igyekezeteket, mert Nemzetünk javára ennél felségesebb Áldozatot, hasznosabb intézetet nem tehetünk, de előre a Nemzetünk Felséges Királyától, a Haza Attyátol szabadságot s módosító rendszabályokat nyerjünk, s osztán, a jutalmakról gondoskodjunk.

Virágzó Magyar Hazánk közepében áll a Magyar Athenás, azaz Buda-Pest várossa, ennek kies vidékén van a Campus Martius, azaz a ditsősséges Rákos mezeje, a hol Hőseink oly sok nevezetes Országos Gyűléseket tartottak, oly sok véres hartzokat folytattak, hogy vérpatakok között is megtartották Hazánkat, koronánkat. Gyűljünk mi is oda, ismét üssük fel nemzeti sátorunkat, tartsuk kezünkben a békesség olajágait. Gyűljünk oda innepi modon, nagy számmal, nagyok és kicsinyek, öregek, ifjak, aszszonyok és léányok. Gyűljünk össze nyáron 10 vagy 20 napokig, légyünk szemlélői, bizonyságai, biztatói, el rendelői és megjutalmazói ifjaink nemzeti pályafutásaiknak, bajvívásaiknak. Így lészen Honnjunk - így lésznek minden megyék, minden kissebb Magyar Társaságok az igaz Árpád unokáival teljesek és eszesek. (...)

Ezek szerént éppen nem kell kételkedni a Magy. Olimpiai Játékok fel álithatásárol is. Tsak egyesülő erő kell, a Magyarok Istene meg Szenteli e munkát. (...) "

A történetnek jelenleg itt a vége, mivel Széchenyi válaszát nem ismerjük. Reménykedhetünk, hogy később esetleg még előkerül, hiszen a Legnagyobb Magyar minden levelet megválaszolt, még ha időnként csak évek múltával is. A levél eljutott hozzá, hiszen hagyatékában maradt fenn, de valószínűleg nem ragadta meg képzeletét, így naplójában sincs nyoma, amit azzal magyarázhatunk, hogy a sportkedvelő és művelő gróf inkább az angol mintájú sportokat részesítette előnyben, így a görög példa ez esetben talán nem volt elég vonzó számára.

A filatéliai vagy a postatörténeti gyűjtők számára a boríték legalább olyan érdekes, mint maga a levél.

A boríték előlapján a címzés mellett ("Pesten vagy ott - ahol van") látható a Dévai pecsét, hátlapján pedig a feladó viszpecsétje mellett a Pesti érkeztető pecsét.

Megjelent: Olimpiafila, 1998. 1.



Vissza a cikkekhez
További tartalmak

Stadiontörténeti séták
A mai stadion területe már nagyon régóta sportcélokat szolgált, ez volt a régi lóversenytér. 1919-ig ez volt Budapest legrégebbi sporttere, a Kommün idején szántották fel. Később itt volt pl. a Postás Egyesület és a BESZKART pályája. 
Tovább


Tarics Sándor köszöntésének apropóján
Egykori gimnáziumában a mai napig szeretettel fogadják, és tisztelettel emlékeznek meg róla. 2002 óta a Budapesti Műszaki Egyetem tanácsának tiszteletbeli tagja, gyémántdiplomás, valamint az egyetem díszdoktora.
Tovább