2015. 10. 02.  

KEREK ÉS GURUL
a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum „ A vasparipa története”, valamint a „Győztesek és vesztesek” című kiállításai

 
A kiállítás témája a múlt-jelen és jövő. Mindkét megjelenő sportágra igaz ez, hiszen két olyan dologról van szó, amit az emberek nemcsak szervezett keretek között művelnek, hanem önszántukból, kedvtelésből is. Nem kötelező tennivaló egyik sem, és mindkettő örömöt szerez a vele foglalatoskodónak. A két sport születése, fennmaradása és jövője biztos, hiszen a közben használt eszközök elérhetőek, és birtoklásuk örömöt okoz. És mindkettő gurul. És mindkettő kerek … vagy talán inkább gömbölyű, de ez mindegy is. Labdarúgás és kerékpár, vajon miért kerülhetnek szívünkhöz közel.

A labda fontos. A labdát dobni, elkapni, fejelni, rúgni, gurítani, ütni, pattintani lehet. A meccsen pedig megtörténik minden, ami a labdával egyáltalán megtörténhet. Az utcán, vagy akárhol, ahol van egy kavics, göröngy, gesztenye, a fiúk belerúgnak, passzolják, adogatják és felvágnak vele, ha jobbak, mint egy másik. És rúgják a „bőrt” a hokisok, kosarasok, tornászok, vagy a még alig tipegők is, és még mondja valaki, hogy nem szereti a focit. Ez a férfiasságok férfiassága, a mindennapi vetélkedés, kihívás. Még akkor is ha lányok játsszák.

A foci felrúgja a fizika általános szabályait, ahogy Esterházy Péter írta: „Puskás nem osztotta Heisenberg nézetét, ő mindig egyszerre tudván tudta a labda helyét is, sebességét is (igaz, a futball Euklidész világa, ahol a kapufák szögeinek összege mindig 180 fok)”

Az a sport áll ma piedesztálon, melyet a világ több mint 200 országában több mint 240 millióan játszanak rendszeresen és ennél jóval többen néznek. A története az igen korai időkre nyúlik vissza, már az időszámítás előtti Kínában, majd a római birodalomban is játszottak labdával, de a mai sportág kialakulása nagyjából a XIX. század első harmadára tehető. És az örök ellenfél angolok, még a játék neve is tőlük ered, nos ők nem sokkal később már a saját szövetségüket is megalapították. A századforduló környékére pedig nálunk is megszületett az MLSZ.

 Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kiállítása emléket állít a legnagyobb magyar pillanatoknak.
Képekkel idézi meg, az Aranycsapat (Magical Magyars) azóta is megismételhetetlen teljesítményét, a sokaknak még mindig fájó, pedig Magyarország legjobb világbajnoki helyezését jelentő „berni döntőt”. Ilyenkor derül ki, hogy milyen jók, milyen nagyon jók voltunk ebben a sportágban is.

A múzeum azonban nem áll meg a múltidézésnél, bemutatja a jövőt, a technika fejlődését is a „HOLO-GÚLA” segítségével. A jövő ebben ismét a múlthoz kapcsolódik, hiszen segítségével a ma még látható, de holnapra már csak emlék stadionban tehet virtuális látogatást a néző, az Aranycsapat labdája, Puskás Ferenc cipője és a Népstadion egyedi makettje segítségével.

A kerék az emberiség egyik legfontosabb találmánya, megkönnyíti a szállítást, a közlekedést, és asztal formájában egyenlővé teszi a tárgyaló feleket. Érdekes, hogy a vontatott, tolt, egy vagy többkerekű eszközök korábban jelentek meg, mint a lábbal hajtott kerékpárok. Az ősök a távoli keleten és már a középkori Európában is léteztek, de a mai forma csak a XIX. század óta gurul.
Mára már nélkülözhetetlen társunk a kerékpár; legyen két, három, sőt az ügyesebbeknek egy kerekűje, mert hiszen mára már nincs ki mindig a négy, bár van jópár lábbal hajtott négykerekű eszköz is.

A többi dolog fejlődéséhez képest igen rövid idő alatt jutottunk el a nehézkes futógéptől a ma néhány dekát nyomó, karbonszálas versenykerékpárokig. A kezdetekben sokakat megmosolyogtató kerekező urak voltak az elsők, akik először a gépen ülve, a lábukkal a földön hajtva magukat gyorsították fel a tempót. Az egyensúlyérzéket tette próbára az első keréken megjelenő pedál, Michaux találmánya, majd a kifejezetten akrobatikusnak tűnő velocipéd  – mind milyen nagy távolságra vannak a mai technikai csodáktól, melyekkel napjaink sportolói, sőt nemegyszer a hétköznapi emberek is közlekednek. És nem feledkezhetünk meg a hölgyekről, akikről azt tartotta a fáma, hogy csak azért ülnek fel a csodamasinériára, hogy a divatot követhessék és megmutathassák a világnak formás lábaikat.

És minden „rosszmáj” ellenére a kerékpár sem magányos műfaj, hiszen a tandem, vagy akár több üléses járgányok egyszerre több barátnak jelenthetnek szórakozást, nem beszélve azokról a kerekes szerkezetekről, quadraciklikről, biringókról melyeken egymás mellett ülve ketten, sőt akár négyen is kirándulhatnak az árnyat adó színes napellenző alatt. Fiatalok, vagy sörkedvelők legkedvesebb járata a pedálos söröző, melyről már le se kell szállni, ha valakinek szomja támad, később meg már rajtamaradni sem könnyű.

 

Hány százezer embert vonzottak és nem csak a múltban a fedett és szabadpályán megrendezett versenyek, az akrobatikus mutatványokat bemutató extrémsportolók, vagy a hegyet-völgyet leküzdő hegyi és országúti kerekesek. És ott vannak a legvagányabb trükköket bemutató ifjak, akik mutatványait a profi artisták is elirigyelhetik.

A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum támogatói segítségével bepillantást enged a sportág történetébe és a jövő technikájával lehetővé teszi, hogy a bátrak a Tour de Normandie útvonalán kerekezzenek.
Ha Pajti bá élne, most láthatnák minden kerékpárral csodát tevő műhelyét is, de ő tavaly elment. Fia Péter viszont legfontosabb együttműködője a sportmúzeum kiállításának. Ahogy mondani szokták: nélküle nem jött volna létre. Egy másik csoda Kiss Ferenc hobbi kerékpárépítő elképesztően szakszerű és gyönyörű kerékpárjainak együttese.
Nézzék meg, el fognak képedni, hogy lehet ilyet kihozni egy otthoni műhelyből. S ha már az otthoni műhelyt említjük, itt a helye a dicsőségtáblán Pap Lászlónak egy másik kiváló mesternek, a Pap Kerékpár tulajdonosának. Ha alkalmuk lesz, hallgassák meg azt is, hogyan tud beszélni a Velodromhoz fűződő emlékeiről.

És ez már nem kerék, de gurul! Játszottak már 22 nyársas csocsóasztalon? Nosza, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kiállításán, a -1 szinten Balogh András kiváló hullámkarton installációi mellett elhozta az egyedülálló csocsóasztalát is.
Játsszák rajta újra az 1954-es berni döntőt! meglátják: győzni fognak!

                                                                                              Arany Csilla Katalin

Europeum Bevásárlóközpont – 2015. október 1 – 31.