Kellner Gyula a maratoni hős

2020. július 28.

80 éve, 1940. július 28-án hunyt el Kellner Gyula atléta, aki az első modernkori olimpián maratonfutásban harmadik helyet szerzett, s ezzel máig az egyetlen magyar versenyző, akinek sikerült ebben a versenyszámban az első három között végezni.

  1. április 11-én, Budapesten született, egy tehetős nyomdászcsaládba. Az V. és VI. kerület polgári hátterű fiataljaihoz hasonlóan ő is a Budapesti Torna Club (BTC) színeiben kezdett sportolni.

A korszaknak megfelelően az úgynevezett all round sportemberek közé tartozott, aki kipróbálta magát többek között tornászként, vívóként, birkózóként, súlyemelőként, úszóként, kerékpárosként és atlétaként egyaránt. Végül saját elhatározásából döntött úgy, hogy a maratonfutás versenyszámában jelentkezik az első modernkori olimpiára. A BTC támogatta Kellnert és vele együtt Réty Menottit és Hajós (Guttmann) Alfrédot is, hogy ott legyenek az Athénbe utazó magyar csapatban. A döntést a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB) kellett meghoznia, ezért 1896. március 8-án az Orczy kertben próbaversenyt tartottak a jelentkező sportolók számára. Kellner ezen a versenyen egy 20 km-es távot kellett, hogy teljesítsen, s ezt sáros, nehéz talajon is 1 óra 18 perces idővel abszolválta, ami a távon akkor tartott hazai rekordnál 5 perccel jobb volt. A MOB végül március 10-én titkos szavazással 7 főt választott ki, köztük Kellner Gyulát is.

 

Az 1896-os magyar olimpiai csapat
Név Klub Versenyszám
Dáni Nándor Magyar Athletikai Club 100 m és 800 m síkfutás
Hajós (Guttmann) Alfréd Budapesti Torna Club 100 m és 1200 m gyorsúszás
Kakas Gyula Magyar Testgyakorlók Köre torna
Kellner Gyula Budapesti Torna Club maratonfutás
Szokoly Alajos Magyar Athletikai Club 100 m síkfutás, 110 m gátfutás, hármasugrás
Wein Dezső Budapesti (Budai) Torna Egylet torna
Tapavicza Momcsilló Nemzeti Torna Egylet tenisz, birkózás, súlyemelés

 

A Marathon és Athén között megtartott verseny 1896. április 10-én délután 2-kor startolt el. Hajós Alfréd visszaemlékezése alapján Kellnert Iszer Károly, Wein Dezső és az Akropolis című lap egyik munkatársa kerékpáron kísérte és segítette. A görög nemzettudat számára különösen fontos volt ez a versenyszám, ezért nem meglepő módon a cél, a 60 ezer fős olimpiai stadion tele volt nézővel, s annak környékén is 40 ezer ember várta az beérkező futókat. A mezőnyt sokáig a francia Albin Lermusiaux vezette, aki a hőség és a terepviszonyok miatt teljesen kimerült, ekkor az ausztrál Edwin Flack állt az élre, aki korábban még nem futott ilyen távot versenyen, s a rutintalanság megbosszulta magát, mert nem sokkal a cél előtt ő is elkészült az erejével. A finist a hazai versenyzők bírták a legjobban, így elsőként Spyridon Louis, másodikként Charilaos Vasilakos lépte át a célvonalat. A harmadik helyen ugyan a szintén görög Spyridon Belokas ért be, róla azonban utólag kiderült, hogy a táv egy részét lovas kocsin tette meg és csak a stadion előtt 6 kilométerrel állt vissza a versenybe, így az utána beérkező Kellner Gyula, mint a legjobb nem görög futó 3 óra 6 perc 35 másodperces eredménnyel végzett harmadikként.

Hajós Alfréd így emlékezett vissza a sikerre: „Hogy milyen nagy eredmény volt szegény Kellner barátom teljesítménye, csak az tudja méltányolni, aki ismerte az akkori sportviszonyokat. A világ minden tájának a leghíresebb atléta-csillagai adtak Athénban egymásnak találkozót és a mi Kellner Gyulánkat csak a két görög tudta megelőzni. A hegyoldalba vájt csodaszép stadiont zsúfolásig megtöltő közönség valósággal megittasult a boldogságtól, de a magyar fiút is győztesként ünnepelte.”

Fontos megemlíteni, hogy az első nyári játékok győztesei olajágat, ezüstérmet és oklevelet kaptak, a másodikak egy bronzéremmel gazdagodtak, míg a harmadik helyen végzőket nem díjazták, az már III. György görög király gesztusa volt, hogy Kellnernek ajándékozott egy aranyórát. Az eredményhirdetés sem háromosztatú dobogón történt, így a későbbiekben, akár még napjainkban is megjelenő cikkek, vagy tanulmányok, amelyek Kellner Gyulával kapcsolatban a „bronzérmes”, vagy „dobogóra állt”, kifejezéseket használják, sajnos tévednek. Kellner sikeréért akkor még nem járt tárgyi jutalom, azonban teljesítményével így is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar sport nemzetközi hírnévre és elismertségre tegyen szert.

Kellner a következő évben eljegyezte Drosdatius Adélt, akivel később házasságot is kötött és három gyermekük született: Kornél, Erna és Gyula. Közülük Erna később teniszezőként versenyzett, Kornél pedig Késmárki vezetéknévvel országos bajnok magasugró lett. Kellner Gyula a sportolói pályafutását a századforduló után még folytatta pár évig, azonban több olimpián már nem vett részt. A családi hagyományt folytatva a nyomdaiparban tevékenykedett és a Kellner és Mohrlüder litográfiai műintézetet és könyvnyomdát vezette. A sporttól sem szakadt el teljesen, így a nyomda tulajdonosaként számos sporttémájú plakát elkészítésében működött közre, többek között annak a Manno Miltiadesnek a munkáit megjelentetve, aki a BTC sportolójaként, valamint az 1932-es Los Angelesben rendezett olimpia szobrászati kategória ezüstérmeseként is ismert.

Iváncsó Ádám

Manno Miltiades plakátjai a Kellner és Mohrlüder Rt.-től