Az olimpia világnapja

A Nemzeti Olimpiai Bizottság 1894. június 23-i megalakulására emlékezve, ezen a napon ünnepeljük az olimpia világnapját. Az esemény célja, hogy mindenki részesévé válhasson az olimpiai értékeknek.[1]

Pierre de Coubertin kezdeményezéséhez köthető az ókori olimpiák felújításának gondolata, mely az 1894-es párizsi sportkongresszuson teljesedett ki. A 16 alapító tag között találjuk a magyar Kemény Ferencet is, aki később a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára lett. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményét gazdagítja Kemény Ferenc 1894-es párizsi diplomája, melyen már megjelenik az olimpiai eszme hármas jelszava: „Citius. Fortius. Altius.” (Gyorsabban. Erősebben. Magasabbra).

 

 

Pierre De Coubertin

Nem csak a Nemzeti Olimpiai Bizottságot hozták létre ezen a napon, hanem felélesztetve az antik eszméket, elhatározták, hogy immár modern formában, de a régi hagyományokhoz híven négyévente rendezik meg az olimpiai játékokat. Ki is tűzték 1896-ra az első dátumot, melyet az ókori olimpiák szülőhazájában, Athénban rendeztek meg.[2] A következő olimpia helyszínéül Coubertin tiszteletére Párizst választották.

Coubertin az olimpiai eszme pedagógiai és művészeti vonatkozásait is hangsúlyozta, konferenciák és kiadványok megjelenését támogatta, valamint elérte, hogy 1912-től az olimpiák művészeti versenyeit is megrendezzék. Ebben az évben Stockholmban festészetben, irodalomban, szobrászatban, építészetben és zenében is indulhattak a versenyzők. „Óda a sporthoz” című versével maga Coubertin is aranyérmet nyert. A szerző kiléte azonban egészen az 1930-as évekig ismeretlen volt. Coubertin ugyanis német-francia Georges Hohrod-Martin Eschbach álnéven nyújtotta be pályázatát, ezzel is a két ország baráti közeledését jelképezve. A valódi szerző kilétét Carl Diem sporttörténész fedte fel. Neki árulta el Coubertin azt is, hogy az eredetileg német nyelven beadott pályázatának fordításában elzász-lotaringiai származású felesége, Maria Rothan segédkezett. A mű magyar nyelvű fordításával Devecser Gábort bízták meg.[3]

A művészeti versenyeket csak 1948-ig rendezték meg, de addig is számos magyar nyert díjat: 1924-ben Hajós Alfréd Lauber Dezsővel készített stadionterve nyert ezüstérmet, 1928-ban dr. Mező Ferenc irodalom kategóriában aranyérmet, 1932-ben Manno Miltiades szobrászatban ezüstérmet, végül 1948-ban Földes Éva irodalom kategóriában szerzett bronzérmet.

 

Az olimpiai világnap létrehozásának gondolata 1947-ben vetődött fel először a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 41. ülésén, Stockholmban. Végül egy évvel később, 1948. januárjában választották ki a június 23-i dátumot, az újkori olimpiák felélesztésének tiszteletére. Így az első olimpiai világnapot 1948. óta ünnepeljük világszerte. Olimpiai napot azonban csak 1978-ban tartottak először, az olimpia mozgalom népszerűsítésére.  1987 óta olimpia napi futásokat is rendeznek, mely a tömegsport felerősödését és népszerűségét is jelzi. Manapság a jeles nap megünneplése már túlmutat a korábbi törekvéseken, a kezdeményezés három alappillére a „mozgás”, „tanulás” és „felfedezés”. Sportolni kortól függetlenül, szinte bárhol lehet. A Pierre de Coubertin által népszerűsített eszme végérvényesen összefonódott a kultúrával, az iskolai neveléssel és egyéb mozgalmakkal, áthatja életünk megannyi szegletét. A technika fejlődésével már bárki, bárhol részese lehet az ünnepnapnak.

2020-ban a pandémia ellenére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy egész napos olimpiai edzést közvetített olimpikonokkal, hogy a sport a nehéz helyzetben is elérhető legyen mindenki számára.[4][5]

 

Pierre de Coubertin: Óda a sporthoz

I.
Istenek ajándéka, sport! Élet éltető vize!
A nehéz munka idejében kiszórod boldog fényedet,
követe vagy te a régen letűnt napoknak,
mikor ifjú örömben mosolygott még az ember
s felfelé hágott a napisten, s kigyúltak a hegyormok,
s távoztakor fénybe merültek a magasságos erdők.

II.
A szépség vagy te, Sport!
a testeket te formálod nemessé,
előzöl romboló vad szenvedélyeket,
acéllá edzel lankadatlanul.
Lábak, karok, törzsek összhangja és
tetszetős ütem tőled való.
Bájt és erőt te főzöl együvé,
szilárddá és rugalmassá te téssz.

III.
S igazságos vagy, Sport, igen!
Megértésért és igazságért be sokszor
hiába küzd az ember, hogyha te
Nem vagy vele – de nálad fölleli.
Hiába adna kincseket az ugró új rekordért,
s élete minden percét is hiába:
mert csak erő és akarat jelölhet
pályája csúcsán új határt.

IV.
Bátorság vagy te, Sport!
Izom s erő reménye egy lehet csak,
s azt úgy hívják: merészség!
A bátorság nem vakmerő bolondság,
de bátor hit a megszerzett erőben:
nyeglék, s hazárdok véletlenre lesnek,
a te merszed, hogy ismered erődet.

V.
Tisztesség vagy te, Sport!
Ha tőled jő, igaz kincs a dicséret,
mert csak derék munkával nyerheti!
A versengésnek görbe útjai
a hitvány fogások sorsa büntetés.
És megvetéssel sújtanák, aki
a pálmát álnok csellel küzdené ki.

VI.
Az öröm vagy te, Sport!
Szavadra testünk örömtől remeg,
ragyog szemünk, erünkben vér viharzik,
és tiszta szárnyra kel a gondolat:
nyomasztó súlytól szabadul a lelkünk
s boldog létét ujjongva hirdeti.

VII.
A termékenység vagy te, Sport!
Megnemesíted az emberi fajt, célratörő úton.
Beteg csírákat elfojtasz, eltüntetsz foltokat,
a tisztaság bősz mérgétől óvod.
Erőtőll duzzadó az atléta és
fiakra vágyik, akik a babért,
dicsőséggel aratják úgy, miként ő.

VIII.
A haladás vagy te, Sport!
Szolgálatodra ki méltó kíván lenni, az vigyázzon,
hogy teste-lelke egyre jobb legyen,
kerüljön mindent, mi mértéktelen,
tökéletességre törjön ernyedetlen,
s óvja egészségét, legfőbb javát,
mint ki a régi mondásból tanul:
Ép testet választ, az ép lélek otthonul.

IX.
A béke vagy te, Sport!
a népeket egymáshoz főzi szép szalag:
és testvérré lesznek mind általad,
önuralomban, rendben és erőben.
Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,
s má népek jellemét is éppúgy megértik,
és nagyra tartják, hogy te tanítod őket
túlszárnyalni egymást:
mert versenyed a béke versenye.

 

Manhercz Erika

 

[1] Nemzeti Sport. 2020.06.24. 20. o.

[2] Veszprémi Napló. 50. évfolyam, 145. szám. 1994. június 23. 14. o.

[3] Dr. Keresztényi József: „Óda a sporthoz” In: Új Tükör. 19. évfolyam, 30. szám. 34. o.

[4] URL: https://olympics.com/ioc/olympic-day

 

[5] URL: http://olimpia.hu/a-vilag-legnagyobb-online-olimpiai-edzeset-unnepeljuk-az-olimpiai-vilagnapon