Július 23-án kerül sor a 2020-ban a pandémia miatt elhalasztott olimpiai játékok megnyitójára Tokióban. Az alkalomból vegyük sorra az olimpiai megnyitók jellegzetességeit és érdekességeit.

A hivatalos megnyitó bepillantást enged a rendező országba, felvonultatja a nemzet legfontosabb személyeit, valamint ízelítőt ad az adott kultúrából és hagyományokból. Mindeközben a megnyitón mindig hangsúlyozzák az olimpiai játékok közötti folytonosságot.

A megnyitók története egyidős az újkori olimpiák történetével, hiszen már az 1896-os athéni olimpiát is nyitó ünnepséggel avatták fel. A pontos szabályrendszer azonban csak a későbbiekben kristályosodott ki.

A megnyitó monumentális része a bevonulás, ahol az adott nemzetek olimpiai bizottságai vonulnak be a sportolókkal. 1908-ban ez még csak 22 küldöttséget jelentett, míg idén már 206-ot! Ebben az évben Magyarország is rekord számú résztvevővel képviselteti magát 23 sportágban. A küldöttségek mindig a rendező ország nyelvének ABC sorrendjében vonulnak be, kivéve Görögországot, aki az első helyen vonul, illetve a rendező országot, aki a sort zárja.

Az 1908-as londoni olimpia megnyitója

Az adott országok zászlaját eddig mindig kizárólag egy sportoló vihette. Idén azonban már minden ország egy női és egy férfi tagja együttesen viheti a lobogót.

Eddigi zászlóvivőink:

A megnyitón az 1960-as téli olimpián csendül fel először az olimpia himnusza, amelyet még 1896-ban komponált a görög Kostis Palamas és Spiros Samaras, de csak 1958-ban döntöttek az elfogadásáról.

1920 óta létezik a hivatalos, ötkarikás olimpiai zászló, melyet az újkori olimpiák szülőatyja, Pierre de Coubertin báró talált ki és 1914-ben a Párizsi Kongresszuson mutattak be.

Az olimpiát hivatalosan az adott ország államfője nyitja meg, így pl. 2012-ben Londonban II. Erzsébet királyné. A megnyitó beszédet 1936 előtt egy mondatra korlátozták, megakadályozva ezzel, hogy Adolf Hitler propaganda beszédet tarthasson.

A nyitó ünnepséghez köthető az egyik legmisztikusabb mozzanat, az olimpiai láng meggyújtása, mely az 1936-os berlini olimpia óta hagyomány. A bevezetését a német sportdiplomata, Carl Diem szorgalmazta. A lángot ma is hagyományosan az olümpiai Héra templomnál gyújtják meg tükör és a napfény segítségével, majd váltófutással viszik a helyszínre. Ezzel az ókori görög mitológiát elevenítik meg, mely szerint Prométheusz volt az, aki ellopta a tüzet Zeusztól és az embereknek adta. Először tavaly márciusban gyújtották meg a lángot, majd a futást egy évvel elhalasztották a pandémia miatt.

Idén március 25-én indult el a láng Fukushimából és azóta bejárta egész Japánt. Az olimpiai láng először a 2011-es földrengés és cunami által sújtott területeket járta be, ezzel is a reményt és az együttérzést szimbolizálva az ott élőkkel. Idén a világjárvány miatt a szigorú szabályok az olimpiai láng útjára is érvényesek voltak, a szurkolókat arra kérték, hogy a televíziós közvetítésen keresztül kövessék a láng útját. Máskor a láng útját ezrek kísérik.

Az 1964-es tokiói olimpia megnyitója

1964-ben is Tokió szervezte az olimpiát, így a váltófutást is. Ekkor Görögországból a Távol-Keleti országokon keresztül érkezett meg a láng, de több szakaszon „utazott” repülővel is. Az olimpiai kandellábert Yoshinori Sakai gyújtotta meg, aki „Hiroshima baby”-ként vonult be a köztudatba, ugyanis a város elpusztulásának napján született. Szerepeltetésével Japán a háború utáni újjászületését hangsúlyozta.

A tűz végső állomása a stadion, melyben először egy atléta körbefut a fáklyával, majd az kandellábernél meggyújtja az olimpiai lángot. Az olimpiák történetében először az 1928-as amszterdami játékokon gyújtottak lángot, a békét, egységet és harmóniát szimbolizálva.

Magára a lángot tartó kandelláberre is speciális szabályok vonatkoznak, például minden néző számára jól látható helyen kell lennie. Az kandelláber begyújtása után a lángok egészen a záró ünnepségig lobognak. Az utolsó futó általában híres nemzeti sportoló, akinek a kilétét az utolsó percekig titokként őrzik. A 2010-es vancouveri téli olimpián négy kanadai sportoló gyújthatta volna meg a nagy lángot, azonban a hokis legenda, Wayne Gretzkyhez tartozó kandelláber nem emelkedett ki, így ő nem tudta meggyújtani az kandellábert. Végül kisétált a stadionból és a belvárosban lobbantotta fel a lángot.

A rendező ország minden olimpiára saját fáklyát tervez. Az alkotásnak rendkívül ellenállónak kell lennie, hiszen a szél és az eső viszontagságait is bírnia kell, hogy a lángot épségben megőrizze. Ezen túl rendszeresen előfordultak olyan incidensek, amikor valaki megpróbálta kioltani a lángot. 2016-ban például egy fiatalember egy üveg vízzel próbálkozott, idén pedig egy japán nő vízi pisztollyal tiltakozott az olimpia ellen.

Az 1976-os montreali olimpia megnyitója

Az 2020/2021-es fáklyát, melyet a cseresznyevirágzás ihletett, a japán Tokujin Yoshioka tervezte. A cseresznyevirágzás motívuma ugyanolyan alumínium elemből készült, mint amelyet a híres japán gyorsvasutaknál is használnak. Ezzel kiemelték, hogy a hagyományok és a technológiai újdonságok harmonikusan megférnek egymással, hiszen egyazon alumínium darabból készülhet tradícionális művészeti alkotás, de a technika adta lehetőségek miatt más újdonság is. A fáklya a 2011-es Japánt sújtó földrengésre és cunamira is megemlékezik az abban felhasznált újrahasznosított anyagon keresztül.

A nyitó ünnepségek másik látványos mozzanata a galambok reptetése, mely a békét szimbolizálja. Egészén az 1988-as szöuli olimpiáig a lánggyújtás előtt engedték el a galambokat. Ebben az évben a madarak az kandelláber peremére repültek és elevenen elégtek, így a későbbiekben, 1992 után ezt elkerülendő betiltották az élő gerlék alkalmazását. Manapság csak jelképesen jelenik meg a galamb motívum, így például Atlantában papírgalambokat, Lilehammerben pedig lufikat röptettek.

Az olimpiai eskü megfogadása is fontos mozzanata a rendezvénynek. Az első „amatőr” olimpiai esküt a megnyitón részt vevő sportolók az 1920-ban Antwerpenben, az első világháború utáni első olimpián tették le. Erre a csonka versenyre a világháború vesztes országai (így Magyarország sem) kaptak meghívást a belga rendezőktől. Érdekesség, hogy eredetileg 1914-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai egy nem hivatalos szimpátiaszavazáson 21:7 arányban Budapestet tartották alkalmasabb helyszínnek. A világháború végül az olimpiák történetét is átírta.

A megnyitó hivatalos elemei után következik a művészeti program, egy hatalmas show műsor mely alkalmas az adott ország történelmének és kultúrájának bemutatására.

Hamarosan megtudjuk, hogy idén milyen látványos bemutatóban lesz részünk.

Manhercz Erika

Források:

Magyar Olimpiai Lexikon. 1896-2012. Szerk. Rózsaligeti László. Corvina, 2012.

https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport2/Sportprotokoll_1026_elektrK.pdf

https://hvg.hu/sport/20210704_tokioi_olimpia_megnyito_magyar_zaszlo_mohamed_aida_cseh_laszlo

https://www.jrailpass.com/blog/tokyo-2020-olympics/torch-relay

https://www.theguardian.com/sport/2021/jul/07/olympic-torch-protests

https://www.nemzetisport.hu/tokio-2020/tokio-2020-megerkezett-az-olimpiai-lang-a-japan-fovarosba-2837369

https://olympics.com/ioc/tokyo-2020-facts-and-figures

http://olimpia.hu/a-tokioi-magyar-olimpiai-csapatot-70-hazai-sportegyesulet-sportoloi-alkotjak

https://www.nemzetisport.hu/london_2012/szoul-kistigris-nagy-ugras-magyar-11-es-2143791

http://olimpia.hu/olumpiatol-tokioig-a-lang-tortenete