Az olimpiák első magyar bajnokai: 1992–2021

Magyarország az újkori olimpiák története során eddig összesen 179 aranyérmet tudhat magáénak. Vegyük is sorba az egyes olimpiák első magyar győzteseit. Sorozatunk harmadik, záró részében 1992-től 2021-ig.

1992 – Barcelona

Szintén arattak úszóink. 400 méter vegyesen ezúttal Egerszegi Krisztina „Egérke” szerzett aranyérmet, majd ismét Darnyi Tamás. Egerszegi 100 és 200 méter háton is olimpiai bajnok lett.

Egérke négy évvel korábban, 14 évesen szerepelt először olimpián Szöulban, ahol a 100 méteres hátúszásban ezüstérmet szerzett. Ki ne emlékezne Vitray Tamás legendás közvetítésére: „Gyere kicsi lány! Gyere Egérkém![1]

Ezúttal is egy egész ország szurkolt a fiatal versenyzőnek, aki megérdemelten zsebelt be három aranyérmet. Barcelonában nagyon erős volt a 400 vegyes mezőnye, a kínai Lin Li, a világbajnoki címvédő, az ausztrál Haley Lewis a 200 méteres gyors világbajnoka is Egerszegi ellenfelének ígérkezett. A verseny nagyon szoros volt, a fináléban pillangón Sanders vezetett, háton már Egerszegi, mellen egyre jobban felzárkózott a kínai Lin, gyorson szinte fej-fej mellett küzdöttek, míg az amerikai lemaradt és Egérke vette át a vezetést. Nem nyugodhatott azonban, mert Lin folyamatosan próbálta behozni hátrányát. Végül nem sikerült neki, Egerszegi 20 centiméteres előnnyel érte el a falat.[2]

Egerszegi Krisztina

 

1996 – Atlanta

Atlantában 6 napot váratott magára az első olimpiai aranyérem, melyet ismét úszónk szereztek meg, ezúttal Rózsa Norbert a 200 méteres mellúszásban. A versenyen a két Széchy Tamás tanítvány, Rózsa Norbert és Güttler Károly egymással versenyezve értek célba és szerezték meg a dobogó első két fokát.

Rózsa négy évvel korábban már két ezüstérmet szerzett az olimpián. Atlantában a döntőben az utolsó 25 méteren szerezte meg a vezetést. Ugyan 1,3 másodperccel rosszabbat úszott, mint négy éve, amikor ezüstérmet szerzett, de ezúttal teljesítménye a dobogó legfelső fokára juttatta. Güttler Károly csak tizedmásodpercekkel maradt le mögötte. A kettős magyar sikernek Széchy Tamás is örülhetett, akinek Rózsa a nyakába akasztotta érmét.[3]

Rózsa Norbert

 

2000 – Sydney

Az olimpia második napján Nagy Tímea megnyerte a párbajtőr bajnokságát. Higgadt vívásával döntőbe jutott, ahol először a francia Flessel ellen diadalmaskodott 15:14-re, majd a svájci Bürkit győzte le. Nagy úgy nyilatkozott, hogy mindent a csapatgyőzelemnek rendeltek alá, ezért nem is remélte, hogy egyéniben ekkora sikert fog elérni. Ekkor már ráadásul édesanyaként versenyzett, nem sokkal korábban született meg első kislánya.[4]

Nagy Tímea

 

2004 – Athén

Az olimpia második napján, az ezúttal már kétgyermekes édesanya, Nagy Tímea megvédte olimpiai bajnoki címét, amely ráadásul a magyar sport százötvenedik aranyérmét jelentette. A döntőben az 1996-os , francia olimpiai bajnok Flesselt győzte le. Párbajtőrére felírta lányai, Csenge és Luca neveit, mely ezúttal is meghozta számára a sikert.  2010-ben hagyott fel a profi sporttal, jelenleg a Hajós Alfréd Uszoda létesítményigazgatója.[5]

Nagy Tímea

 

2008 – Peking

Az első magyar aranyéremet hosszas hajrá előzte meg, három nappal az olimpia zárása előtt került csak rá sor. A Kemény Dénes vezette férfi vízilabda csapat megszerezte harmadik olimpiai bajnoki címét! A döntőig nehezen jutotta kel a fiúk, de az amerikaiakkal vívott küzdelemben remekeltek. 5 dobásos fölénnyel nyertek 14:10-re. A csapat tagjai: Benedek Tibor, Biros Péter, Gergely István, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Kis Gábor, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán, Varga Dénes, Varga Dániel és Varga Tamás. A csapatból öten lettek háromszoros olimpiai bajnokok: Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán.[6]

A férfi vízilabda válogatott

 

2012 – London

Szilágyi Áron a második napon olimpiai bajnok lett egyéni kardvívásban. Az aranyéremig 5 győzelmet aratott, a német Hartung elleni negyeddöntőn kívül mind hatalmas előnnyel verte ellenfeleit. A döntőben az olasz Diego Occhiuzzi ellen küzdött, aki ugyan stílust váltott a meccs közepén, de ezzel sem tudta menteni helyzetét, Szilágyi 15:8-ra nyert. Ezzel a világ második legfiatalabb aranyérmes kardvívója lett.[7]

Szilágyi Áron

 

2016 – Rio de Janeiro

Szász Emese a párbajtőrvívás egyéni bajnoka lett, ezzel megszerezve a 169. magyar olimpiai aranyérmet. Utolsó ellenfele a szintén balkezes Rosella Fiamingo volt, akivel nagyon kiélezett küzdelmet vívtak. 11-12-nél Szász térbeli pozíciót váltott, amely sokkolta az ellenfelet és így sikerült 15:13-ra legyőznie a kétszeres világbajnok olasz lányt.[8]

Szász Emese

 

2018 – Phjongcshang

A téli olimpiákon sokáig váratott magára az első magyar aranyérem, de végül 2018-ban „tört meg a jég”, amikor a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összetételű férfi rövidpályás gyorskorcsolya csapat az 5000 m-es távon nemcsak, hogy eljutott a döntőig, hanem ott maga mögé utasította Kína, Kanada és Dél-Korea váltóját.[9]

Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor

2021 – Tokió

Az olimpia első napján Szilágyi Áron elegáns küzdelemmel megszerezte sorozatban harmadik egyéni aranyérmét kardvívásban, ezzel elsőként írta be magát a vívósport történetébe, ugyanis korábban sosem volt olyan győztes, aki egyéniben háromszor is győzött volna kardvívásban. A döntőben az olasz Luigi Samelét győzte le 15:7-re.

Az olimpiák eddigi történetében két olyan magyar sportolót tudunk felsorolni, aki háromszor is diadalmaskodott az olimpiákon: Egerszegi Krisztina 200 méteres hátúszásban (Szöul, Barcelona és Atlanta) és Papp László ökölvívó (London, Helsinki és Melbourne).[10]

Manhercz Erika

Szilágyi Áron

 

[1] Napló. 8. évfolyam, 350. szám. 1997.01.22. 18-19. o.

[2] https://index.hu/sport/alapvonal/2020/05/31/egerszegi_krisztina_1992_400_vegyes_aranyerem/

[3] https://index.hu/sport/alapvonal/2020/06/11/rozsa_norbert_1996_atlanta_aranyerem_melluszas/; Jocha Károly: Ötkarikás beszélgetések aranyérmeseinkkel. Budapest, 2017.

[4] Jocha Károly: Ötkarikás beszélgetések aranyérmeseinkkel. Budapest, 2017.; Magyarok az Olimpiai játékokon. 1896-2016. Budapest, 2017.; https://index.hu/sport/alapvonal/2020/06/26/nagy_timea_2004_athen_aranyerem_cimvedes/

[5] Magyarok az Olimpiai játékokon. 1896-2016. Budapest, 2017.; https://index.hu/sport/alapvonal/2020/06/26/nagy_timea_2004_athen_aranyerem_cimvedes/

[6] Magyarok az Olimpiai játékokon. 1896-2016. Budapest, 2017.; https://index.hu/sport/alapvonal/2020/07/06/vizilabda_peking_olimpia_tripla/

[7] Magyarok az Olimpiai játékokon. 1896-2016. Budapest, 2017.

[8] Jocha Károly: Ötkarikás beszélgetések aranyérmeseinkkel. Budapest, 2017.; Magyarok az Olimpiai játékokon. 1896-2016. Budapest, 2017.

[9] Téli olimpia: így lett aranyérmes a magyar váltó. Budapest, 2018.; https://www.nemzetisport.hu/teli_sportok/teli-olimpia-igy-lett-olimpiai-bajnok-a-magyar-valto-video-2620755

[10] https://www.nemzetisport.hu/tokio-2020/tokio-2020-szilagyi-aron-sorozatban-harmadszor-olimpiai-bajnok-2840033

https://index.hu/sport/2021/tokio/2021/07/24/mar-az-elso-nap-megszerezhetjuk-az-elso-ermunket/