96 éves korában elhunyt Thuróczy Lajos, a Magyar Turista Szövetség tiszteletbeli elnöke

1925. augusztus 28-án született Újpesten.
9 évesen a rákospalotai Szent László Cserkészcsapat tagja lett, mely már ekkor meghatározta a természetjárással való kapcsolatát. Igen fiatalon, 21 évesen cserkészcsapat-parancsnok lett.
A cserkészet 1948-as megszűnése után barátja, dr. Vízkelety László, a Budapesti Lokomotív Sport Klub Természetjáró Szakosztályának alapítója hívta meg turistaegyesületi tagnak. Nagy örömmel csatlakozott a szervezethez. Elsősorban barlangász, gyalogos, kerékpáros és vízi túrázásban tevékenykedtek, de a tájfutás, – vagy ahogy akkor hívták, természetjáró terepverseny – népszerűsítésében is részt vettek. Thuróczy maga is tájfutó volt, tagja volt az első magyar bajnok tájfutó csapatnak, 1950-ben pedig az első Magyarországon megrendezett tájfutó verseny győztese lett. 1951-ben második helyen végzett csapattal, egy évvel később pedig egyéniben lett tájfutó bajnok az első magyarországi versenyen. 1950-től négy évig a Budapesti Lokomotív edzője volt.
1952-ben részt vett a vasutas turisták természetjáró társadalmi bizottságának megszervezésében. Először a Budapesti Turista Szövetségben tevékenykedett, majd 1954-től az Országos Turista Szövetség elnökségének lett tagja.
Nagy szerepe volt hazai és nemzetközi turista találkozók, valamint a nyári táborozási lehetőségek szervezésében. Emellett egyik legnagyobb munkája a Magyar Természetbarát Szövetség túravezetői képzési és minősítési rendszerének kidolgozása, valamint az Országos Kéktúra első útikalauzának megszerkesztése 1964-ben. 1958-1987 között a Magyar Természetbarát Szövetség titkáraként tevékenykedett, 1987 után a szervezet alelnökévé választották, 1991-től pedig elnöke lett.
A Magyar Természetjáró Szövetség hasábjain így nyilatkozott erről a mozgalmas időszakról:
„Úgy szoktam mondani, hogy 1958-ban hivatásos turista lettem. Már nem oda mentem túrázni, ahová akartam, hanem ahová kellett. A köz érdekét szolgáltam éjjel nappal, nem sajnáltam az időt a munkára. 15 szakbizottsággal dolgoztam együtt, rengeteg új dolgot találtunk ki. A célról sosem vettem le a szemem: minden lépés a hazai turizmus újraépítését szolgálta. Ugyanis 1873-ban létrejött a szervezett turizmus intézménye, 1913-ban annak első magyarországi szövetsége, amelyet aztán a háború és a különböző politikai érdekeltségek megszüntettek. Így részben a régi hagyományokra, részben egészen új alapokra helyezve elkezdtünk felépíteni egy rendszert. Tulajdonképpen ekkor vettem igazán hasznát a cserkészet során megtanultaknak: a szervezési-, a kommunikációs-, a kompromisszum és a vezetési készségnek, a rendszerben gondolkodásnak, a határozott fellépésnek. Ami pedig a legfontosabb: tiszteltük egymást.”
Aktív tevékenysége után a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli tagjává választották.
A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum – dobogókői Turistamúzeum ismeretterjesztő munkáját is segítette, korábban számos relikviát kölcsönzött turista történeti kiállításunkra.
Thuróczy Lajos december 14-én hunyt el rövid betegség után.
Gazdag életműve méltó alapköve lett a hazai turista életnek.

Forrás:
Ki kicsoda a magyar sportéletben? III. kötet. Szerk. Kozák Péter. Babits Kiadó. 1995.
mtsz.org – Kilenc és fél évtized tiszteletbeli elnökünk háta mögött
mtsz.org – Isten veled, Lajos bácsi!
mtsz.org – Hatvan év a természetjárás szolgálatában
Országos Bajnokságok (tajfutas.hu)