Téli olimpiák – 1924 – Chamonix

Az 1924-es téli olimpia plakátja

 

Az első „jeges” olimpiának már korábban is voltak előzményei. A skandináv országokban nagy hagyománya volt a különböző korcsolya- és sí versenyeknek: Svédországban 1901 óta rendezték meg az Északi Játékokat, valamint a Vasaloppet sífutást, Norvégiában pedig a Holmenkollen síversenyt. Így elsősorban az északi országok tiltakoztak a téli olimpia megrendezésére, féltve saját versenyeiket. Az ellenállás dacára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1921-ben határozott a Nemzetközi Téli Sporthét megrendezésére.

Az eseményt 1924 január 25. és február 4. között rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban, a Mount-Blanc közvetlen közelében.  Ezen a világversenyen 13 női és 245 férfi versenyző vett részt. A hivatalosan „téli nemzetközi sporthétnek” nevezett eseményt a nyáron megrendezett párizsi olimpia folytatásának tekintették és csak utólag minősítették olimpiává.

A 16 versenyző ország összesen 4 sportág (bob, jégkorongozás, korcsolyázás és síelés) 14 versenyszámában mérhette össze tudását. Érdekesség, hogy a műkorcsolyázás már az 1908. évi londoni olimpián is helyett kapott a nyári versenyszámok mellett.

A legnagyobb szenzáció a svájci bobcsapatot övezte, akik tombolán nyert fa bobbal indultak a versenyeken, a rossz minőségű kásás jég miatt mégis leelőzték a modern bobbal induló sporttársaikat.

Az első téli versenyen hazánk is képviseltette magát a síelés három versenyszámában. A négy férfi versenyzőnk közül Németh Ferenc végzett a legjobb helyen: 20. helyezést ért el az 50 kilométeres sífutásban. Déván István, aki korábban 1912-ben atlétikában indult a stockholmi olimpián, 200 méteren az előfutamig jutott. Ezúttal 18 kilométeres sífutásban és északi összetett síelésben indult. Utóbbi számban helyezetlen lett, de a 18 kilométeres sífutásban a 31. helyen végzett.

Szepes (Strauch) Béla és Háberl Aladár indult még északi összetett síelésben és 18 kilométeres sífutásban, de mindketten feladták a küzdelmet.

Érdekesség, hogy Szepes Béla is indult később nyári olimpián, 1928-ban ezüstérmet szerzett gerelyhajításban. Az amszterdami olimpiára a Nemzeti Sport tudósítójaként érkezett, naponta küldte a híreket és rajzolta karikatúráit.

A magyarok első téli olimpiáját „tanulmányútnak” nevezhetjük. A téli sportok űzésében Szepes Béla leírása szerint a norvégek voltak a legjobbak, akik földrajzi adottságaikat kihasználva már hosszú idők óta kitapasztalták a sízés csínját-bínját. A magyar csapat tapasztalatlanságát mutatja, hogy mielőtt Németh Ferenc nekiindult élete első 50 kilométeres távjának, hosszasan tanakodtak, hogy mi lenne a megfelelő ruházat. A könnyű mozgás érdekében ezért kissé hiányos öltözékben, éhesen vágott neki Németh a távnak. Ruházatát dolgozótársaitól kapta, ráadásul kölcsönléccel állt rajthoz. A hosszú táv miatt a szervezők 8-10 kilométerenként ellenőrző pontokat létesítettek, ahol naranccsal, banánnal és datolyával kínálták a versenyzőket. Németh elmondása szerint annyira éhes volt, hogy a kapott frissítőkön túl a többi versenyző által, az útközben eldobált gyümölcsöket is megette. Végül sikeresen célba ért, de teljesen átfagyott a zord, mínusz 17 fokos időben.

A magyar származású, de osztrák színekben versenyző Szabó Herma (akkori férje után: Hermine Planek Szabó) aranyérmet szerzett a műkorcsolyázók női versenyében. Herma édesapja magyar, édesanyja pedig ismert osztrák műkorcsolyázó volt páros versenyben. Bécsben született és ott is nőtt fel, magyarul már nem tanult meg. Öt világbajnoki címet szerzett egyéniben, kettőt pedig párosban Ludwig Wrede oldalán. Ő honosította meg elsőként a női műkorcsolyázásban az ugrásokat, melyeket könnyedén, elegánsan kivitelezett.

1923 december közepén olyan hírek terjengett, hogy a Magyar Atlétikai Club saját költségén 2 bobsleigh csapatot is indít az olimpián. A két öt fős csapat vezetői Déván István és Dr. Rácz Vilmos lettek volna. Az első hírek arról szólt, hogy a csapat tagjai a MAC és a HUNGÁRIA EE evezőseiből fog állni.

Némileg ellentmond a fentieknek, hogy Dr. Rácz Vilmos hirdetésben verbuvált bob csapatot a téli sporthétre, amelyre előre el is küldte a nevezését. A Nemzeti Sport hasábjain keresett vállalkozó szellemű társakat. Rácz megjelölte a várható költségeket, így feltehetően a MAC nem állta a magas számlát:

„Dr. Rácz. Vilmos bobcsapatot szervez, mint arról már beszámoltunk és ezzel kapcsolatban a következő felhívással fordult ennek a sportágnak a híveihez: „Felkérem mindazokat, akik Chamonix-ban, az olimpiádon, a bobsleigh-versenyen a vezetésem alatt induló 5-ös bobcsapatban (nevezés már elment;) saját költségükön részt akarnak venni, hogy nálam (IV., Váci-utca 40. I. 8. Telefon 195-61. és 140—29.), legkésőbb folyó hó 29-éig akár írásban, akár személyesen, vagy telefonon jelentkezzenek. A túra január 8-tól február 4-ig tart. Költség fejenként kb. 3 millió korona, amely összegben a vásárolandó bob árából egy versenyzőre eső rész is bentfoglaltatik.” Dr. Rácz Vilmos”

Valószínűleg a magas költségek miatt nem talált társakat Rácz. 1924. januárjában a Pesti Napló jelenti, hogy nem nevezte csapatát.  A Sporthírlap korábban arról számolt be, hogy szép számmal lennének ugyan jelentkezők, de Rácz doktor sportembereket keres csapatába.

Úgy tűnik, hogy a későbbiekben azért voltak sportsikerei, ugyanis 1929-ben a svábhegyi ródliversenyt megnyerte. Ekkor már számos ródliversenyt nyert külföldön (Semmering, Tátra) is. Így elmondhatjuk, hogy ugyan bobbal nem jutott ki világversenyre, de a szánkózásban nagyobb sikereket ért el.

Korabeli ródlireklám

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1925-ben Prágában tartott kongresszusán határozott a téli olimpiák létrehozásáról.

 

Források:

A téli olimpiák története a kezdetektől napjainkig. sielok.hu

Dr. Keresztényi József: Olimpia fehérben. In: Magyarország. 9. évfolyam, 4, szám. 1972.01.23. 28. o.

Ivanics Tibor: Magyarországot képviselték az olimpiai játékokon (1924-1936). In: A Magyar Olimpiai Akadémia Évkönyve 2008. 210-225

Herzog Tamás: A téli olimpiák története. A nemzetek és a sportolók a havas-jeges játékokon. In: Élet és Tudomány. 2010/5. szám. 146-148. o.

Magyarok a téli olimpiai játékokon. Szerk. Ivanics Tibor. Magyar Olimpiai Bizottság. 1998.

Magyarok az Olimpiai Játékokon. 1896-2016. Magyar Olimpiai Bizottság. 2017.

Magyar sísport 1913-1933. Szerkesztette: Hensch Aladár. Budapest, 1933. Magyar Sí Szövetség

Takács Ferenc: A téli olimpiák története. I. In: Fejér megyei hírlap. 54. évfolyam, 16. szám. 1998. január 20. 11. o.

Manhercz Erika

 

 

Az 1924-es téli olimpiához kapcsolódó tárgyak a Sportmúzeum gyűjteményéből:

 

A Magyar Sí Szövetség téglalap alakú bronz plakettje, melyet Háberl Aladár kapott . Leltári száma 2013.104.1.

Készítette Berán Lajos

Holfeld Henrik (BBTE örökös elnöke) ezüst emlékplakett, melyet Háberl Aladár kapott. Leltári száma: 2013.122.

Készítette Berán Lajos

Bronz plakett, melyet Háberl Aladár kapott 1933-ban. Leltári száma: 2013.124

Az előlapon a BBTE Fadrusz János által készített Toldi-vándordíj motívuma, a farkasokkal küzdő Toldi alakja látható.