Téli olimpiák – 1936 – Garmisch-Partenkirchen

Az 1936-os téli olimpia plakátja

 

A téli olimpiát újra a kontinensen rendezték meg, a bajorországi Garmisch-Partenkirchenben, 28 ország részvételével. Négy sportág: bob, jégkorongozás, korcsolyázás és síelésben rendeztek versenyeket. A világverseny az „első síbotránnyal” indult, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy az amatőrizmus jegyében kizárta a síoktatókat a versenyből, amely leginkább az osztrák és svájci indulókat érintette. A síelésen belül új versenyszámok mutatkoztak be: alpesi sí összetett versenye és a 4 x 10 kilométeres sífutás.

A garmisch-partenkircheni pálya

Az 1936-os téli olimpiai síugrósánc

A német olimpián szerezte meg a norvég Sonia Henie harmadik olimpiai aranyérmét. Ezután le is zárta sportolói pályafutását, Hollywoodba költözött színészi karrier reményében. Az olimpia legeredményesebb versenyzője szintén norvég lett: Ivar Ballagrud gyorskorcsolyázó 3 arany- és egy ezüstérmet szerzett.

Magyarországot ezúttal három sportágban 3 női és 22 férfi sportoló képviselte. Legeredményesebbnek most is Rotter Emília – dr. Szollás László műkorcsolyázó páros bizonyult, akik ismételten bronzérmet szereztek.

Rotter Emília és Szollás László

Rotter Emília és Szollás László

Rotter Emília így emlékezett vissza az olimpiára:

„Az 1936. évi olimpiára nagy önbizalommal mentünk, hiszen az előző három évben világbajnokságot, 1934-ben pedig még Európa-bajnokságot is nyertünk. Annak ellenére, hogy alig volt gyenge páros az indulók között, reméltük, hogy győzni fogunk. Tudtuk, ha hibátlanul versenyzünk, akkor olimpiai bajnokok leszünk. Gyakorlatunk nehéz, tartalmas volt, de kevés lendülettel hajtottuk végre. Itt-ott egy-egy hiba is becsúszott. A forgóugrásnál Laci letette a lábát, a híres egykezes halálforgásunk sem sikerült tökéletesen. Talán közrejátszott az is, hogy tizedikként indultunk, és a pálya rossz állapota megnehezítette kűrünk hibátlan végrehajtását.

Olimpiai bajnok az ötödikként indult német Maxi Herber — Ernst Baier páros, második az osztrák Pausin testvérpár lett, és mi újra a harmadik helyen végeztünk. Mindkét olimpia előtt azt gondoltuk, hogy érmeink fényesebbek lesznek.”

Páros műkorcsolyában a Szekrényessy testvérpár: Piroska és Attila a negyedik helyen végzett.

Korcsolyázásban indult: Botond Éva (15. hely), Pataky Dénes (9. hely) és Tardonfalvy (Terták) Elemér (8. hely).

Síelésben indult: Balatoni Levente (feladta), Csík Imre (30. hely alpesi összetett síelés), Kővári Károly (27. alpesi összetett síelés) és Szalay László (19. alpesi összetett síelés).

Jégkorongcsapatunk a 7. helyen zárta a versenyeket a középdöntőben.

A döntőt mindenki nagy meglepetésére Nagy-Britannia nyerte, szemben a favorit Kanadával. A kanadaiaknak azonban nem feltétlen kellett búsulniuk, ugyanis az angol csapat játékosainak döntő része kanadai származású volt. Két versenyzőt el is tiltottak a versenyzéstől, mert ugyan Angliában születtek, de Kanadában éltek, ráadásul a kanadai szövetség bevonta versenyzési jogukat.

 

A kanadai hoki válogatott

Manhercz Erika

 

Válogatás a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményéből

Rotter Emília acél korcsolyája élvédővel.

Forrás:

A fehér olimpiák. In: Természetjárás – Turista Magazin. 22. évfolyam, 2. szám. 1976.02.01. 12-13. o.

Esti Kurir. 14. évfolyam, 38. szám. 1936.02.15. 8. o.

Esti Kurir. 14. évfolyam, 33. szám. 1936.02.09. 12. o.

Herzog Tamás: A téli olimpiák története. A nemzetek és a sportolók a havas-jeges játékokon. In: Élet és Tudomány. 2010/5. szám. 146-148. o.

Horváth István: Fejezetek a téli olimpiák történetéből. In: Képes Sport. 23. évfolyam, 2. szám. 1976.01.13. 18-19. o.

Ivanics Tibor: Magyarországot képviselték az olimpiai játékokon (1924-1936). In: A Magyar Olimpiai Akadémia Évkönyve 2008.

Kertész István: Téli olimpiák. In: História. 2005. 10. szám. 28-29. o.

Magyarok az Olimpiai Játékokon. 1896-2016. Magyar Olimpiai Bizottság. 2017.