Téli olimpiák – 1948 – St. Moritz

Az 1948-as téli olimpia plakátja

A II. világháború után rendezett téli olimpia volt az első, amelynek nem a nyári olimpiát rendező ország, ezúttal Anglia adott otthont. A helyszín azonban már ismerős volt a téli sportok szerelmeseinek, hiszen már 20 évvel korábban is itt rendezték meg a második téli olimpiát. A helyszín azonban így is nehézkesen megközelíthető volt, emiatt nem is szurkolt jelentősebb nézőközönség a helyszínen. Emiatt később „hotel-olimpiának” is nevezték az 1948-as versenyeket. Az olimpián 28 ország vett részt. Japánt és Németországot kizárták a versenyekből a háborúban betöltött szerepük miatt.

Csoportkép az 1948-as téli olimpiáról

5 sportágban rendeztek versenyeket: bob, jégkorongozás, korcsolyázás, síelés és skeleton. A bemutatók között kapott helyet a katonai síjárőr és a téli öttusa. Utóbbi nem talált lelkes fogadtatásra. Magyarország ezúttal korcsolyázásban és síelésben képviseltette magaát 5 női és 17 férfi versenyzővel.
Páros műkorcsolyában a Kékessy Andrea – Király Ede páros megszerezte országunk első téli olimpiai ezüstérmét. Király Ede ezen túl egyéniben is jól szerepelt, az 5. helyen végzett.

Kékessy Andrea és Király Ede

Kékessy Andrea és Király Ede (középen)

Pályafutásuk sajnos rövid életük volt. 1949-ben, Miután Kékessy Andrea megszerezte diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanári szakon, Ausztriába szökött, majd Kanadában telepedett le. Egy évvel később korcsolyapartnere, Király Ede is Kanadába disszidált.
Páros számban itt mutatkozott be először a Nagy testvérpár: Marianna és László. Különösen szép emeléseikkel már itt nagy sikert arattak, végül a 7. helyen végeztek.
Gyorskorcsolyázásban is magyar rekord született: Pajor Kornél 4. lett az 1000 méteres küzdelemben. A verseny után így nyilatkozott:

„Végre elégedett vagyok magammal. Most végre a hajrára is maradt erőm, s kifutottam magamat. Azért is örülök ennek a helyezésnek, mert otthon sokan azt mondták, mi, gyorskorcsolyázók csak üdülni jöttünk ki. Hát sikerült „összeüdülnöm” egy negyedik helyet.”

Szepes Béla karikatúrája Pajor Kornélról

Pajor kezdetben tornász volt, a gimnáziumi Műjégpálya látogatásoknak köszönhetően került a jégre:

„Itt kezdődött minden… A fasori református gimnáziumba jártam, a tornaórákon kijöttünk a jégre, mígnem egyszer egymagam is lejöttem ide. Csodálatos volt látni, ahogyan a versenyzők száguldottak. Bár én tornász voltam, az edzők javasolták, próbáljam ki a gyorskorcsolyázást. Még ma is azt vallom, és erre tanítottam később a versenyzőimet is Svédországban, hogy a torna minden sportág alapja. Csak ebben lehet megtanulni, miként lehet valaki ura a saját testének. Ott ragadtam a korisok között, be­leszerettem a sportágba. Gyorsan belejöttem, igaz, most már bevallhatom, nem szerettem a versenyzést. Magát a sportot imádtam és imádom, csak saját magamért izzadtam. Azért, hogy minél jobb teljesítményre ösztönözzem magam.”

Pajor Kornél

Pajor az olimpia után 1949-ben az Európa-bajnokságon összetettben bronzérmes lett, majd a világbajnokságon megszerezte Magyarország első gyorskorcsolya aranyérmét. A világverseny után nem tért haza, Svédországban telepedett le. 1951-52-ben svéd színekben versenyzett.

Manhercz Erika

Válogatás a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményéből

Király Ede olimpiai ezüstérme

Rotter Emília Herendi porcelán „Korcsolyázók” szobra, melyet Király Ede készítetett a legidősebb műkorcsolyázó párosoknak 1986-ban. A szobor eredetijét Gády Lajos tervezte 1940-ben egy új sportszobor sorozat részeként, melyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Sportdíj kiállításán mutattak be a Nemzeti Szalonban. A szobor mintájául a Szekrényessy testvérpár szolgált. Rotter Emília mellett Galló Lucy és Balázs Zoltán kapott az utángyártott Herendi szoborból.

Forrás:

A fehér olimpiák. In: Természetjárás – Turista Magazin. 22. évfolyam, 2. szám. 1976.02.01. 12-13. o.
Herzog Tamás: A téli olimpiák története. A nemzetek és a sportolók a havas-jeges játékokon. In: Élet és Tudomány. 2010/5. szám. 146-148. o.
Horváth István: Fejezetek a téli olimpiák történetéből. In: Képes Sport. 23. évfolyam, 2. szám. 1976.01.13. 18-19. o.
Ivanics Tibor: Magyarországot képviselték az olimpiai játékokon (1924-1936). In: A Magyar Olimpiai Akadémia Évkönyve 2008.
Képes Világ. 5. évfolyam, 8. szám. 1949.02.20. 12. o.
Kertész István: Téli olimpiák. In: História. 2005. 10. szám. 28-29. o.
Magyarok az Olimpiai Játékokon. 1896-2016. Magyar Olimpiai Bizottság. 2017.
Nemzeti Sport. 114. évfolyam, 243. szám. 2016.09.05. II. A Nemzeti Sport retrómelléklete.