Téli olimpiák – 1976 – Innsbruck

Az 1976-os téli olimpia plakátja

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1970. május 12-én, Amszterdamban tartotta a 69. ülésszakát, ahol az 1976-os játékok helyszíneiről is döntöttek. A nyári olimpia megrendezéséért Moszkva, Los Angeles, és Montreal jelentkezett. Az első körben Moszkva 28, Montreal 25, Los Angeles pedig 17 szavazatot kapott. A vetélkedő szuperhatalmak mellett a döntnökök Montealban egy ideális kompromisszumot láttak, így a második körben Montreal 41 szavazatot szerezve megelőzte a 28 voksot kapó Moszkvát. A téli helyszín rendezési jogáért Denver, Sion, Tampere, valamint Vancouver és Garibaldi közösen jelentkeztek. Az első körből a kanadai pályázók kiestek, a másodikban finn város vérzett el, így a harmadik körben Denver és Sion maradt versenyben. Végül az amerikai város 39, a svájci 30 szavazatot kapott. Denver elsősorban azzal nyerte el a döntnökök többségének támogatását, hogy náluk a létesítmények túlnyomó többsége már rendelkezésre áll, így nincs szükség olyan szintű pénzszórásra, mint amilyeneket az előző 4 rendező tett.

A NOB-al szemben azonban a város, és Colorado állam polgárait nem sikerült meggyőzniük a szervezőknek, s emiatt egy egyre jobban fokozódó lakossági ellenállás alakult ki. 1972 januárjában egy 25 ezer aláírást tartalmazó petíciót juttattak el a NOB-nak, amelyben a rendezési jog elvételét kérték. Ezek a hírek tovább mélyítették a téli olimpiai mozgalom körül kialakult válságot. Az abban az évben leköszönő NOB elnök, Avery Brundage, az 1972 februárjában, Sapporo-ban tartott játékok befejezését követően a téli olimpia 1976-al való megszüntetését szorgalmazta. A megrögzötten idealista vezető az amatőrizmus eszméjének fokozatos eltűnése miatt aggódott, ami valós jelenségnek számított, azonban ezt valamiért kifejezetten a téli olimpia kapcsán, és csak a nyugati versenyzőkkel szemben fájlalta. Az akkor már 85. életévében járó elnöknek végül nem sikerült elérnie a téli olimpiai mozgalom felszámolását, de a Denver körüli problémák a következő hónapokban egyre jobban éleződtek. A polgároknak sikerült elérniük, hogy népszavazást tartsanak az olimpia kérdéséről, amely 1972. november 7-én zajlott le. Colorado állam lakosai végül elutasították a téli játékok megrendezését, így a szervezőbizottság 1972. november 15-én hivatalosan is jelezte a visszalépését.

A meg nem valósult denveri olimpia szóróanyagai

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elkezdte felvenni a kapcsolatot azokkal a helyszínekkel, amelyek vállalták volna a beugró szerepét. Felmerült a kanadai Whistler, és a svájci Sion is, de mindkét helyszín elutasította a lehetőséget. A NOB 1973 január 15-ig adott határidőt a póthelyszínek jelentkezésére. Innsbruck mellett Salt Lake City, Chamonix és Tampere jelezte a szándékát. Végül az amerikaiak pénzügyi háttér hiányában visszaléptek, míg Tampere az idő rövidsége híján nem tudta vállalni, hogy időre elkészülnek a létesítmények. Innsbruck és Chamonix maradt a két lehetséges befutó, ahol mind az infrastruktúra, mind a szükséges költségvetés rendelkezésre áll. Végül az osztrák lobbi erősebbnek bizonyult, így 1964 után ismét ők adhattak otthont a téli játékoknak.

Innsbruckban minden feltétel adott volt a téli olimpia megrendezéséhez

Az esemény 1976. február 4-én vette kezdetét. A megnyitóbeszédet Rudolf Kirchschläger, az ország elnöke tartotta. A sportolók fogadalmát Werner Delle Karth, világbajnoki ezüst-, és bronzérmes bobos mondta, míg a lángot két osztrák olimpiai bajnok, Christl Haas síelő, és Josef Feistmantl szánkós gyújtotta meg. Az eseményen 37 ország versenyzője vett részt, akik 6 sportág 37 versenyszámában mérték össze a képességeiket. Az 1972-es müncheni olimpián történt tragédia miatt a játékok lebonyolításának egyik, ha nem a legfontosabb szempontja a résztvevők biztonságának szavatolása volt. A rendőrök, a katonák, és a szögesdróttal megerősített kerítések elvették azt a klasszikus olimpiai hangulatot, amelyet a versenyzők, és a nézők is vártak.

Magyarországot az előző eseményeken megszokotthoz képest egy kisebb, 3 főből álló küldöttség képviselte. Vajda László műkorcsolyázó, a kötelező program után a 10. helyen állt, azonban betegsége miatt vissza kellett lépnie a verseny további részétől. A Regőczy Krisztina–Sallay András műkorcsolya páros ekkor szerepelt először a téli játékokon, és remek teljesítményt nyújtva a pontszerző 5. helyen végzett.

Regőczy Krisztina és Sallay András az első olimpiájukon

A román jégkorong válogatottban több csíki játékos is pályára lépett, név szerint: Antal Előd, Gál Sándor, és Varga Dezső. A csapat végül több bravúros teljesítménynek is köszönhetően a 7. helyen zárt.

Antal Előd a román jégkorong válogatott egyik székely játékosa

Az éremtáblázaton a Szovjetunió végzett az élen, második helyen az NDK, harmadikként az Egyesült Államok zárt.

A Filmhíradó az alábbi összeállítást készítette a magyar nézők számára az 1976-os téli olimpiai játékokról:

Iváncsó Ádám