Téli olimpiák – 1980 – Lake Placid

1980. február 13-a és 24-e között a téli olimpiát Lake Placidban tartották.

A 13-ik téli olimpiát egy olyan helyszínen tartották, ahol ötkarikás játékokat már korábban is rendeztek. A New York állam északi részén található kisváros a téli sportok fontos központja volt. Ezt bizonyítja, hogy 1932-ben az Egyesült Államokban rendezett téli játékok közül az elsőt is itt tartották meg. 1980-ban, a svájci St. Moritz és az ausztriai Innsbruck után harmadikként Lake Placid újrázni tudott, mivel egyedüli pályázó maradt. A helyszínválasztást azonban rengeteg bonyodalom kísérte. Avery Brundage az Olimpiai Bizottság elnöke 1972-ben felvetette, hogy a téli ötkarikás játékokat csökkenő népszerűségük miatt meg kellene szüntetni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt szerencsére fontolóra sem vette, mert az 1980-as és 1984-es téli játékok helyszíneinek bemutató kampánya már javában folyt.

(Téli látkép Lake Placidról. New York állam kisvárosát mindössze 2500 fő lakja)

Lake Placidnak azonban először hazai pályán kellett nyernie. A téli játékok megrendezésére New York Állam kisvárosa először 1932-ben pályázott, itt sikerrel járt, de 1948 és 1956 között zsinórban háromszor buktak el, míg 1968-ban sem járt sikerrel. Az 1976-os játékok rendezését a coloradói Denver városa nyerte meg, a helyi népszavazás viszont a téli olimpia megrendezését nem támogatta, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottság újabb szavazást tartott, ahol az új amerikai helyszínt Lake Placid vállalta magára. A játékok házigazdájának NOB azonban az ausztriai Innsbruck városát jelölte ki. Az 1980-as téli olimpiai megrendezésére Lake Placid, története során immár hetedszer, újra pályázatot nyújtott be. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága az 1976-os események tükrében, természetesen támogatta Lake Placidot.

A denveri esetből tanulva azonban a helyi népszavazást a pályázat hivatalos benyújtása előtt tartottak, amit a lakosság három negyede támogatott, majd az amerikai törvényhozás alsóháza, a Kongresszus is megszavazta. Lake Placidnak a hazai előzmények után nemzetközi vetélytársaival szemben már szerencséje volt. A New York állambeli kisvárossal szemben a kanadai Vancouver–Garibaldi közös pályázata, valamit a finnországi Lahti és a franciaországi Chamonix indult. Lahti még a kiválasztási procedúra elején visszalépet, a kanadai pályázat pedig a Denverihez hasonló helyi népszavazáson bukott meg.
Az 1970-es és 1980-as évtized fordulóján a hidegháború új csúcspontja vette kezdetét, amely során az Egyesült Államok és a Szovjetunió újra egymásnak feszült. Nem csoda, hogy a korabeli magyar és nemzetközi sajtó Los Angeles és Moszkva 1980-as harcától volt hangos, míg az egyedüliként maradt lake placidi pályázatot csak marginálisan említette. Végül 1974. október 4-én, Moszkva és Los Angeles csatája mellett, az is eldőlt, ami már egyértelmű volt: a 13. téli olimpiai játékokat Lake Placid rendezheti meg.

Lake Placid megnyitó

Az 1980-as téli játékokon hat sportág (biatlon, bob, jégkorongozás, korcsolyázás, síelés és szánkózás) 38 számát bonyolították le. A Népsport ezt így foglalta össze: „A Lake Placidban február 13-án kezdődő és 24-ig tartó olimpiára 38 ország nevezett, de Dánia már visszalépett versenyzői elégtelen felkészültsége miatt. A téli játékok története során most lehet a legtöbb – 114 – éremhez jutni. 1976-hoz, Innsbruckhoz képest eggyel, a biatlonisták 10 km-es versenyével 38-ra nőtt az olimpiai bajnokságok száma.” Magyar részről ezúttal két versenyző utazott el, ők egy számban indultak, viszont abban éremesélyesnek számítottak: „A magyar éremesélyesek ezúttal is korcsolyázók: Regőczy Krisztina és Sallay András február 15-én lép jégre, szabadkorcsolyázásukra és az eredményhirdetésre február 19-én, magyar idő szerint hajnali 2 órakor kerül sor.” Regőczy és Sallay a hozzájuk fűzött várakozásokat beváltotta, ugyanis a magyar jégtáncpáros a bírók pontozása után 12 indulóból a második helyen végzett, így szereplésük, 1948 után a magyar téli olimpiák történetének második ezüst, 1956 után első érmét hozta.

Regőczy és Sallay eredményéről a hazai sajtó mellett az Egyesült Államok helyi magyar lapja, az Amerikai Magyar Népszava is beszámolt: „Csodálatos és osztatlan sikert arató szabadgyakorlatot mutatott be a Sallay-Regőczy jégtáncpáros. A kiválóan megválasztott zenére, mozdulataik tökéletes egybehangoltságával a jégtánc magasiskoláját produkálták. A ritkán láthatóan szép gyakorlatot nemcsak a közönség, de a bírók is nagyra értékelték. A szabad gyakorlatok bemutatása során a Sallay-Regőczy kettős kapta a legmagasabb pontszámot. Gyakorlatukat egyedül a szovjet bíró értékelte a legalacsonyabbnak számító 5.7-es pontszámmal. S könnyen lehet, hogy ezen múlott. A kötelező gyakorlatok után vezető szovjet párost sajnos még így sem sikerült behozni. A pontszámok összességében mindössze egyetlen ponttal maradtak alul, s így kénytelenek voltak megelégedni az olimpiai ezüstéremmel.” A magyar páros aranyérem esélyeit a közönség és a nemzetközi sajtó felháborodása ellenére a szovjet bíró fúrta meg. Erre David Walleschinsky a „Téli olimpiák komplett krónikája című művében így emlékezett meg: „A kilenc pontozóból négyen hozták ki elsőnek a szovjet párt, négyen a magyart. A kilencedik bíró, Brenda Long nem vállalta el a döntés ódiumát, mindkét kettőst az első helyre tette.” Ez azt jelentette, hogy a helyezési számok összege döntötte el az aranyérem sorsát. A szovjet pontozó, Igor Kabanov a magyar párost a harmadik helyre sorolta, így az oroszoknak 13, a magyar párosnak 14 helyezésre lett, így utóbbi nyerhette meg az aranyérmet (ebben a számban ugyanis az alacsonyabb pontszám az előnyösebb). Ettől függetlenül ez nagy eredménynek számított, főleg hogy a páros olimpiai pályafutását ezzel be is fejezte: „Kétségkívül ez is szép teljesítmény, amire mi magyarok nagyon is büszkék lehetünk, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a Sallay-Regőczy páros alkotta a teljes magyar olimpiai csapatot. Ami sajnálatos, hogy – tudomásunk szerint – a fiatal és nagyon tehetséges jégtáncpáros ezzel be is fejezte pályafutását. Az Olimpia után visszavonulnak. Igazán nagy kár.”

Az 1980-as téli olimpia jégkorongtornája külön érdekesség volt. A megmérettetésen 12 csapat indult, de a korban még csak amatőrök szerepelhettek, így a házigazda Egyesült Államok profi NHL játékosai nélkül állt ki. A csoportból Svédországgal együtt így is ők jutottak tovább, megelőzve Csehszlovákiát, Romániát, az NSZK-t és Norvégiát. A román jégkorong válogatottban székely játékosok is szerepeltek, mint Antal Előd, Antal István vagy Gál Sándor. A román csapat harmadik helyéhez sokat tettek, hiszen Gál a norvégok ellen betalált, míg hármuk összesen nyolc gólpasszt osztott ki. A másik csoportban a Szovjetunió minden mérkőzését megnyerte, mögötte Finnország jutott tovább, míg Kanada, Lengyelország, Hollandia és Japán kiestek. Az első fordulóban a lengyel csapat a finneket meglepetésre 5-4-re megverte, de a továbbjutást utóbbinak végül sikerült kiharcolnia.

A végső négyes a döntő csoportba az egymással játszott eredményeit mindenki magával vitte, míg a másik hatosból érkező továbbjutókkal körmérkőzéseket rendeztek. A szovjet válogatott toronymagas esélyes volt, és 1964 óta minden tornát megnyert. A zsinórban aratott ötödik győzelem azonban elmaradt, ugyanis a főleg egyetemi amatőrökből álló amerikai válogatott 4-3-ra diadalmaskodni tudott. Az csapatok az első harmadban 2-2-re álltak, míg a második játékrészben a szovjetek 1-0-ra nyertek. Az amerikaiak azonban az utolsó harmadban Marc Johnson és Michael Eruzione találatával fordítani tudtak, így a mérkőzés során először a vezetést is megszereztek, amit már nem engedtek ki a kezükből. A másik mérkőzésen Finnország és Svédország döntetlent játszott, ami azt jelentette, hogy ha az amerikaiak az utolsó fordulóban a finnekkel szemben győzni tudnak, az olimpiai cím biztosan az övék lesz. A finnek két harmad után 2-1-re vezettek, de az utolsó játékrészben megint jött az amerikai fordítás és olimpiai aranyérmüket három gólt gurítva biztossá tették. A Szovjetunió Svédország ellen a másik mérkőzésen hiába aratott 9-2-es fölényes győzelmet, az olimpiai bajnoki cím az amerikaiaké lett. Az 1980-as Egyesült Államok és Szovjetunió csapata között vívott mérkőzést az amerikai sporttörténelembe „csoda a jégen” névvel vonult be, amiből 2004-ben ugyanilyen címmel játékfilm is készült.

Az amerikai jégkorongcsapat a szovjetek elleni győzelmét ünnepli

A 13. téli olimpiai játékok éremtáblázatának élén, 10 elsőséggel Szovjetunió végzett, míg a legtöbb érmet, szám szerint 23-at, a Német Demokratikus Köztársaság szerzett. A házigazda Egyesült Államok a két szocialista ország mögött harmadikként végzett, míg a játékokat Magyarország Japánnal együtt a 15. pozícióban zárta. Az olimpia legeredményesebbje az amerikai gyorskorcsolyázó Eric Heiden egymaga 5 aranyérmet gyűjtött, mögötte a szovjet sífutó Nyikolaj Zimjatov 3-at szerzett. Külön érdekesség még, hogy hó hiány miatt lesiklóversenyeket mesterséges úton előállított havon első ízben rendeztek. Liechtenstein, mint legkisebb ország itt nyerte első olimpiai aranyérmét.

1980-as téli olimpia érme

Nagy Gergely

Magyar résztvevők és eredményeik:

Résztvevők neve

Sportág és versenyszám

Helyezés

Indulók száma

Regőczy Krisztina és Sallay András

Jégtáncpáros

2. (ezüstérem)

12