Téli olimpiák – 1984 – Szarajevó

Az olimpiák történetének során a téli játékokat eddig egyedülálló módón 1984-ben a kelet-európai Szarajevóban rendeztek.

Jugoszláviában Szarajevó városa a téli sportok egyik központjává nőtte ki magát, az olimpia előtt itt már rendeztek alpesi sí világkupát, bajnokságot és műkorcsolya Európa bajnokságot. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 1968-ban „A kontinentális turizmusfejlesztés lehetőségei és problémái Jugoszláviában” címmel értekezést jelentetett meg, amiben a szerzők arra jutottak, hogy Szarajevó régiója téli olimpiára alkalmas körülményekkel rendelkezik, így a téli ötkarikás játékok helyszíne lehetne.

 

A szarajevói olimpia megnyitója

Szarajevóban a téli ötkarikás játékok megrendezésének ötlete már korábban felmerült. Először az 1970-es játékokra kívántak pályázni, majd az 1976-os és 1980-as olimpiai versenyek házigazdájának szerepén is elgondolkodtak, de ezeket végül a régió „korszerűsítésének” megvalósulásáig elhalasztották. Szarajevó mellet az 1984-es téli olimpiára a svédországi Göteborg, valamint a japán Szapporo jelentkezett. Utóbbi két város financiális előnyből indult, mégis a jugoszláviai város került ki győztesen. A göteborgi elképzelésben a versenyek helyszínei között nagy, sokszor 25 kilométeres távolságok voltak, ráadásul annak megvalósítása már papíron is a méregdrága volt. A versenynek Szapporo 1972-ben már otthont adott, így megfelelő tapasztalatokkal és infrastruktúrával rendelkezett, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára – a két esemény közti szűk 12 év miatt – egy teljesen új helyszín kézenfekvőbbnek tűnt.

 

A 14. téli olimpia helyszínéről a NOB 1978. május 18-án, 80-ik athéni ülésén szavazott. Az első kört még 33–31 arányban Szapporo nyerte, de Göteborg kiesése után, a második fordulót már 39–36 arányban Szarajevó „diadalmaskodott.” Ezzel eldőlt, az 1984-es játékok otthona Jugoszlávia harmadik legnagyobb városa, a mai Bosznia és Hercegovina fővárosa, Szarajevó lett. Érdekes még megemlíteni, hogy a hidegháborús hangulatban az 1980-as és 1984-es olimpiai bojkottok az 1984-es szarajevói ötkarikás megmérettetést nem érintette.

A 14. játékokat február 8 és 19-e között összesen hat sportágban rendezték meg. A versenyzők a már hagyományosnak számító biatlon, bob, jégkorongozás, korcsolyázás, síelés és szánkózás számaiban mérhették össze tudásukat. A legtöbb versenyszámot természetesen a sí és a korcsolya adta, de legnagyobb érdeklődéssel természetesen a jégkorong a bírt. A magyar küldöttség összesen hét férfi és két női versenyző tett ki. Kovács Zsolt, Lihi József, Mayer Gábor, Palácsik László és Sipsák János a biatlonban, Hunyady Emese gyorskorcsolyázásban, Kozma Péter pedig műlesiklásban indult, mellettük párosban Engi Klára és Tóth Attila jégtáncban szerepelt. Versenyzőink érmet nem szereztek, Kozma Péter az egyik számtól visszalépett, míg a versenyt Palácsik sérülés miatt volt kénytelen feladni. A magyarok legjobb teljesítményét Kozma hozta, aki műlesiklásban 101 induló közül a 18-ik lett. Az Engi–Tóth jétgtáncpáros 19 versenyző közül a 16-ik lett.

Jure Franko versenyzés közben, 1984

„Hó gondokkal” Szarajevó is küzdött: amíg négy évvel korábban Lake Placidban a hó hiány miatt hóágyúkat kellett bevetni, addig a sípályákról a hatalmas mennyiségű frissen leesett havat a szarajevói a versenyekre csak komoly nehézségek árán lehetett eltávolítani. A házigazda jugoszlávok számára Jure Franko elsőként nyert téli olimpiai érmet. Az éremtáblázat tetején 9 elsőséggel és 24 éremmel az NDK, míg második helyen a Szovjetunió, harmadikon pedig az Egyesült Államok végzett. Mögöttük a skandináv országok, Svájc és Kanada következett, az első tízbe még az NSZK és Olaszország fért be.

 

Jégkorongozásban a címvédő Egyesült Államok és az 1984-es „négyes döntő” másik tagja, Finnország már a csoportból kiesett, a legjobb négy közé a Szovjetunió, Svédország, Csehszlovákia és Kanada jutott. Az olimpiai cím újra körmérkőzéseken dőlt el, de az utolsó meccsre a szovjetek és a csehszlovákok is egyenlő pontszámmal rendelkeztek, így az olimpiai döntővé alakult. A február 19-én rendezett megmérettetésen a szovjetek két 1–0-ás harmad után múlták felül csehszlovák ellenfelüket, így megszerezve hatodik téli olimpiai bajnoki címüket. A győztes csapat erejét mutatja, hogy az egész torna alatt 7 mérkőzést játszva 48 gólt gurítottak, míg ezzel szemben csak 5-öt kaptak.

A szarajevói ötkarikás játékok hivatalos aranyérme

Nagy Gergely

 

Magyar résztvevők és eredményeik:

Résztvevők neve

Sportág és versenyszám

Helyezés

Indulók száma

Hunyady Emese

Gyorskorcsolyázás, 500 m

19.

33

Hunyadi Emese

Gyorskorcsolyázás, 1000 m

30.

38

Kovács Zsolt

Biatlon, 10 km

33.

64

Kovács Zsolt

Biatlon, 20 km

45.

63

Kozma Péter

Síelés, műlesiklás

18.

101

Kozma Péter

Síelés, óriás-műlesiklás

feladta

108

Lihi József

Biatlon

58.

64

Mayer Gábor

Biatlon

37.

64

Palácsik László

Biatlon, 20 km

sérülés miatt feladta

63

Sipsák János

Biatlon, 20 km

51.

63

Engi Klára és Tóth Attila

Jégtáncpáros

16.

19

Sipsák János, Mayer Gábor, Palácsik László, Kovács Zsolt

Biatlon váltó, 4×7,5 km

14.

17