Téli olimpiák – 2006 – Torino

A XX. téli olimpia plakátja

1999. június 19-én, Szöulban dőlt el, hogy Torino rendezheti 2006-ban a XX. téli olimpiai játékokat. Ebben nagy szerepe volt a torinói születésű Primo Nebiolonak, aki a világ egyik legnagyobb sportszervezetének, a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek az elnökeként, illetve 1992-től a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként tevékenykedett, valamint haláláig Magyarország tiszteletbeli konzuljaként munkálkodott Torinóban. A NOB akkori döntése több okból kifolyólag is a meglepetés erejével bírt, főként, mert Torino a legnagyobb esélyest, a svájci Sion városát előzte meg. A végső győztes ellen szólt továbbá, hogy ritkán ítélik oda a rendezés jogát elsőször pályázó városnak, illetve a település a mindössze 200 m tengerszint feletti magasságával nem bővelkedik a téli sportok versenyeinek megrendezéséhez szükséges természeti adottságokkal. Így adódott, hogy csak a gyorskorcsolya, a műkorcsolya és a jégkorong versenyszámait látta vendégül Torino, a „havas sportok” versenyei olyan közeli olasz településeken kerültek megrendezésre, mint Bardonecchia, Cesana-San, Sicario, Pinerolo, Pragelato, Sauze d’Oulx és Sestriere.

Az olimpiai versenyhelyszínek
(kép forrása: http://www.athensinfoguide.com/olympictorino.htm)

A döntés egyik oka lehetett, hogy a korábbi korrupciós esetek miatt a NOB 108. soron kívüli ülésén új választási szabályzatot fogadott el, amelynek értelmében a NOB-tagok nem kereshették fel személyesen a jelölt városokat. Más feltételezések szerint az olasz város sikere egyaránt köszönhető az ügyes tárgyalásoknak, és annak, hogy a NOB kárpótolni szerette volna Olaszországot a 2004-es nyári játékok rendezési jogának elvesztéséért. Más meglátás szerint a NOB ezzel visszavághatott Svájcnak, amiért korábban a svájci Marc Hodler NOB-tag Salt Lake City-i vizsgálódása nyomán robbant ki a korrupciós botrány.
Míg a 4 évvel korábbi Salt Lake City-i téli játékok előtt az egész világ figyelemmel kísérte a készülődést, különös hangsúlyt fektetve a biztonsági intézkedésekre, a 2004-es athéni nyári olimpia előtt mindenki azért izgult, hogy időben elkészül-e az olimpiai stadion tetőszerkezete, addig a torinói előkészületek még az esemény előtt néhány héttel sem kaptak különösebb sajtóvisszhangot, legalábbis Olaszországban. Decemberben arról cikkeztek a lapok, hogy bár a sípályák már készen állnak a versenyek lebonyolítására, az enyhe időjárás miatt hóágyúkat kell bevetni a megfelelő körülmények megteremtéséhez. A hazai rendezéssel kapcsolatos érdektelenséget jól mutatja az a tény is, hogy hat héttel az ötkarikás játékok kezdete előtt a jegyek felét még nem sikerült értékesíteni, míg az eladott belépők nagy része külföldi szurkolóknál talált gazdára. Az olimpiai láng 2005. december 8-án indult útnak Rómából, miután XVI. Benedek pápa megáldotta.

Az olimpiai fáklya a Svájci Gárda kíséretében, 2006, Vatikán
(kép forrása: https://timesofmalta.com/articles/view/blessed-by-pope-flame-starts-italian-journey.69586)

A rendvédelmi erőknek nem csak egy esetleges terroristatámadással, de a különböző helyi csoportok tüntetéseinek lehetőségével is számolnia kellett, figyelve arra, hogy azok a nemzetközi sportesemény körüli médiafelhajtást kihasználva ne okozhassanak zavart.
A 2006-os téli olimpia emblémája Torino jellegzetes épületének, a Mole Antonellianának stilizált alakját idézi. A látvány egy jégkristályokból összetevődött hegy képébe csap át, ahol a fehér a havat, a kék szín az eget jelképezi. „A kristályok egymáshoz illeszkedéséből hálózat jön létre: az új technológiák és a népek közötti örök olimpiai közösség hálózata.” – olvashatjuk a Magyar Olimpiai Akadémia évkönyvében.

Torino jellegzetes látképe a Mole Antonelliana toronnyal, amely napjainkban az olasz Nemzeti Filmmúzeumnak ad otthont
(kép forrása: https://www.istockphoto.com/hu/fot%C3%B3k/mole-antonelliana)

A torinói téli olimpia emblémája
(kép forrása: https://www.behance.net/gallery/6451631/Corporate-Identity-XX-Olympic-Winter-Games-Torino-2006)

Az olimpiai közösséget ezúttal 80 ország 2608 versenyzője alkotta, akik 15 sportág 84 versenyszámában mérettettek meg. A program összesen 6 új versenyszámmal bővült biatlonban, korcsolyázásban, snowboardban és síelésben. Hazánkat 4 sportág 22 számában 11 férfi és 8 női versenyző képviselte Torinóban. Legnagyobb sikerünknek Huszár Erika és Knoch Viktor szereplését tudhatjuk be, akik 26 év után ismét pontszerző helyezést értek el a téli játékokon. Huszár Erika a negyedik, Knoch Viktor az ötödik helyet szerezte meg a rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 m-es női és férfi versenyén. Knoch Viktor összesen négy téli olimpián indult, először 2006-ban Torinoban, legutóbb pedig 2018-ban, Phjongcshangban, ahol az első aranyérmet megszerző rövidpályás gyorskorcsolya váltó tagjaként írt történelmet. Torinói szereplése annak fényében még érdekesebb, hogy ha a nála 10 évvel idősebb bátyja, a szintén short trackes Balázs – aki ott volt a Salt Lake City-i olimpián is – nem sérül le a felkészülés közben, komoly vetélytársa lehetett volna az olimpiai kvótáért vívott harc során. Egy vele készült későbbi interjúban a következőképp emlékszik torinói pontszerző bravúrjára, amelyet mindössze 16 esztendősen ért el: „Az ilyen történelmi dolgokról annyiban volt fogalmam, hogy Huszár Erika gyakran mondogatta, hosszú idő után ő szeretne az első magyar pontszerző lenni, amire neki meg is volt az esélye. Ő végül negyedik lett 1500-on, de én pár nappal megelőztem. Jómagam abszolút tét nélkül mentem ki, rám nem állt, hogy négy éve készültem az olimpiára, és azért az ötödik helyemhez hozzátartozik, hogy az elődöntőben szerencsém is volt.”

A téli játékok lezárulta után a világsajtó vegyes megítéléssel értékelte a torinói eseményeket. Míg az olasz lapok a szervezést méltatták, addig más sajtóorgánumok a „szürke” vagy „doppingtól beárnyékolt” jelzőkkel illették a versenyeket. A záróünnepséget követő szavazáson, amelyen a nemzetközi sajtó képviselői az olimpiákat rangsorolhatták, a torinói játékokat a legkevésbé emlékezetesnek hozták ki. Sokak szerint a valós teljesítményekről elvonta a figyelmet az a hatalmas doppingrazzia, melyet az osztrák csapatnál tartottak, miután a hatóságok tudomást szereztek róla, hogy Walter Mayer, az osztrákok korábbi edzője is a helyszínen tartózkodik, annak ellenére, hogy 2002-es doppingvétség miatt 2010-ig eltiltották minden olimpiai szerepléstől.

Csapó-Baranyi Réka

Források a hivatkozás sorrendjében:
Ivanics Tibor: A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 2008. 281. o.
https://magyarnemzet.hu/sport/2021/03/knoch-viktor-gyorskorcsolya-olimpiai-bajnokunk-nem-veszett-ossze-a-lengyel-felesegevel?utm_source=rss&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator
letöltés ideje:2022.01.05.
kulcsszavak: téli olimpia, Torino, 2006, téli sport, Huszár Erika, Knoch Viktor, gyorskorcsolya