Téli olimpiák – 2010 – Vancouver

A XXI. téli olimpia plakátja

Az 1976-os montreali nyári, valamint az 1988-as calgaryi téli játékok megrendezése után 2010-ben Kanada immár a harmadik olimpiájára készült. Február 12. és 28. között ugyanis Vancouver – Kanada harmadik legnépesebb városa – látta vendégül a rangos sporteseményt, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 115., prágai ülésén megszerezte a XXI. téli olimpia rendezési jogát. Kanada legfontosabb Csendes-óceán parti kikötővárosa Salzburgot és Phjongcshangot megelőzve győzött, miután Bern visszalépett a versenyből. A megfelelő feltételek megteremtéséhez Richmond, és a Vancouvertől mintegy 125 kilométerre elhelyezkedő Whistler, Kanada legjelentősebb és leghíresebb sí központja járult hozzá. Vancouver adott otthont a „jeges számoknak”: a jégkorongnak, a curling-versenyeknek, a műkorcsolyának és a jégtáncnak. Whistlerben (ahol olimpiai falut és médiaállomást egyaránt létesítettek a szervezők) a bob-, skeleton- és szánkóversenyeket, a biatlont, sífutást, síugrást és az északi összetett versenyeket rendezték. Richmond a gyorskorcsolya versenyek, West Vancouver pedig az extrém sportok (síakrobatika és snowboard) otthona volt a két hét során.

A vancouveri téli olimpia megnyitó ünnepsége
(kép forrása: https://people.com/sports/winter-olympics-2018-biggest-moments-opening-ceremonies-past/)

A négy településen összesen 9 helyszínen folytak a versenyek. A kanadai szervezőbizottság, a VANOC teljesítményét jól példázza, hogy a sportlétesítmények jelentős része már egy évvel a játékok előtt szinte üzemelésre készen állt. A gazdasági világválság globális hatásának tükrében még kimagaslóbb volt a VANOC mindvégig stabil pénzügyi helyzete, valamint az előzetesen összeállított, feszes ütemtervhez való alkalmazkodási képessége. Az olimpia nyitó- és záróünnepsége a BC Place Stadionban került megrendezésre, amely Kanada első fedett stadionja volt. A létesítményt 1983-ban adták át, majd három évvel később II. Erzsébet királynő itt nyitotta meg az 1986-os világkiállítást.

Pierre Trudeau, Kanada miniszterelnöke és II. Erzsébet királynő a BC Place Stadionban, 1983-ban
(kép forrása: https://twitter.com/royalevision/status/1030793675335323648;CP/Photo/Peter Bregg)

Az épület különlegessége, hogy avatásakor ez volt a világ legnagyobb olyan fedett stadionja, amelynek tetejét magas nyomású levegő tartotta. Az aréna felújítása 2008-ban vette kezdetét, mintegy 150 millió dolláros költségvetés mellett. A nyitóünnepélyen a grúz delegáció tagjai gyászszalagot viseltek, miután egyik szánkósuk egy edzésen halálos balesetet szenvedett. A magyar csapat zászlóvivője Sebestyén Júlia volt, aki negyedik téli olimpiai szereplését tudhatta magáénak. Sebestyén utolsó olimpiáján végül a 17. helyen végzett az egyéni műkorcsolyázók mezőnyében.

A magyar csapat a XXI. téli olimpia megnyitóján
(kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Hungary_at_the_2010_Winter_Olympics)

Érmeket összesen 15 sportágban osztottak Vancouverben. A programba két új versenyszám került: síakrobarikában a férfi és női cross. A 16 magyar versenyző közül ismét Huszár Erika érte el a legjobb eredményt: a rövidpályás gyorskorcsolya 1500 m-es számában az előkelő, pontszerző 6. helyet szerezte meg. „Torino után ismét ezerötszázon szereztem pontot, ennek ellenére továbbra is az ötszáz a kedvenc távom.” – nyilatkozott a verseny után Huszár, aki a legjobban szereplő magyar csapattagként vihette nemzeti zászlónkat a záróünnepségen. Hatalmas sikert tudhatott magáénak női rövidpályás gyorskorcsolya váltónk is. A Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Huszár Erika és Keszler Andrea alkotta csapat az ötödik helyen zárt, egy meglehetősen kaotikusra sikeredett, lökdösődésektől nem mentes B döntő után. „Csak akkor volt esély relatíve tiszta váltásokra, amikor Erika egy kicsit nagyobb előnyt szerzett, később viszont egyre nagyobb lett a lökdösődés. A hollandok és az olaszok olyan széles terpeszben váltottak, ami messze van a fair play szellemétől, még ha a szabályok nem is rögzítik, miként kell tartani a lábakat.” – értékelte Heidum Bernadett a pályán zajló eseményeket.

A magyar női gyorskorcsolya váltó a 2010-es téli olimpián
(kép forrása: https://www.nemzetisport.hu/teli_olimpia/vancouver-2010-a-magyar-lanyok-elegedettek-az-5-hellyel-2019085)

Említésre méltó még a Hoffmann Nóra-Zavozin Maxim jégtánc páros szereplése, akik a 13. helyre korcsolyázták magukat. Érdekesség, hogy a jégtáncosok Vancouverbe utazása annak függvényében vált csak biztossá, hogy Zavozin időben megkapta a magyar állampolgárságot. Emlékezetes Berecz Anna teljesítménye is, aki mind az öt alpesi számban kivívta a jogot az indulásra, és ebből négy számban sikeres célba érést tudhatott magáénak.

Hoffmann Nóra és Zavozin Maxim a vancouveri téli olimpián
(kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nora_Hoffmann_and_Maxim_Zavozin_at_2010_World_Championships.jpg)

Csapó-Baranyi Réka

Idézetek forrása a megjelenés sorrendjében:
https://www.nemzetisport.hu/teli_olimpia/vancouver-2010-huszar-erika-nagyon-buszke-eredmenyere-2018539 letöltés ideje: 2022. január 10.
https://24.hu/elet-stilus/2010/02/25/vancouver_elegedettek_valto_tagjai/ letöltés ideje:2022. január 10.
kulcsszavak: téli olimpia, 2010, Vancouver, Sebestyén Júlia, Hoffmann Nóra, Zavozin Maxim, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Huszár Erika, Keszler Andrea, korcsolyázás, jégtánc