Az európai sportélet egyik sajátos jelensége volt a vállalati sport, amely hazánkban a 20. század elején jelent meg, majd az 1920-as években kezdett kiteljesedni, amikor a testnevelési törvény előírta, hogy minden ezer főnél több embert foglalkoztató üzemnek sporttelepet kell létesítenie a dolgozók számára. Ennek köszönhetően számos, a korszak szintjén kiemelkedőnek számító létesítmény épült fel, amely a hazai sport felvirágzásában meghatározó szerepet játszott. Ezen beruházásokból a magyar gazdaság élet számos szektora kivette a részét, így pl. az iparvállalatok (Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Weiss Manfréd Acél- és Fémművek), a pénzintézetek (Magyar Nemzeti Bank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank), vagy a szolgáltatói szektor cégei (BSZKRT, Magyar Királyi Államvasutak, Magyar Királyi Posta). Ehhez a mozgalomhoz több éves késéssel, de csatlakoztak az állami médiavállalatok is, amikor 1932-ben a Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigazgatója, Kozma Miklós és munkatársi köre egy lövészegylet létrehozását kezdeményezte. Az egyesület az évek folyamán fokozatosan fejlődött, és paradox módon akkor élte fénykorát, amikor az ország története egyik legválságosabb időszakában volt, a második világháború évei alatt.

Az alapítást és a sportágválasztást hazafias célok indokolták, s a mintát a svájci lövészegyletek szolgáltatták számukra. Kozma Miklósék nemcsak a Magyar Távirati Irodát vonták be az alapításba, hanem a céggel szoros kapcsolatban álló társvállalatokat is mint a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt., a Magyar Film Iroda Rt., a Magyar Országos Tudósító Rt., a Magyar Hirdető Iroda Rt., a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank Rt., a Magyar Nemzeti Apolló Mozgófénykép Rt., a Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt., valamint a „Mone” orvosi műszerüzem és kórházberendező Rt. Ezen cégek 41 képviselője közösen alapította meg 1932 augusztusában az MTI és Vállalatai Lövész- és Sportegyesületét. Saját létesítmény híján az NTE Szentkirályi utcai lőterét használták gyakorlásra, és elsősorban háziversenyeken mérték össze a tudásukat. Bár a klub alapszabálya csak az alapítóvállalatok tisztviselőinek engedélyezte a csatlakozását, a taglétszám így is fokozatosan emelkedett.

Az évtized végéig a lövészet volt az egyetlen sportág, amellyel az egyesületben foglalkoztak, de 1939-ben a tagság elérkezettnek látta az időt újabb szakosztályok létrehozására. Még abban az évben Dunay Pál Európa-bajnok párbajtőröző és Szentpétery János kezdeményezésére 74 taggal tenisz-szakosztályt, valamint Holbach János és dr. Obermayer Lajos vezetésével teke-szakosztályt alapítottak. Az egyesület tervei egyre ambiciózusabbak lettek. A két évvel későbbi közgyűlésen megfogalmazták a hosszabbtávú célokat, amelyben úszó-, evező-, vívó-, torna-, asztalitenisz-, bridge-, és kosárlabdaszakosztályok alapítása, valamint egy saját sporttelep létrehozását vázolták fel. A háborús helyzetben a tervek túlzottan is nagyszabásúnak tűntek, de mint később kiderült, nem volt alaptalan az optimizmusuk.

Hűvösvölgyben, a Vadaskerti utca egyik telke a Magyar Hirdető Iroda Rt. tulajdonában volt, amelyet a cég ingyen átengedett a sporttelep létesítésének céljára. Amíg a saját létesítményük elkészült, addig a tenisz-szakosztály a BEAC sporttelepén edzett Héber Mihály vezetésével. Héber remek szakembernek számított, aki a sportág későbbi klasszisának, Körmöczy Zsuzsának volt az edzője. A szakosztály rövid idő alatt elképesztő népszerűségre tett szert, amelynek a korszak kedvelt rádiósai is tagjai lettek mint Gecső Sándorné, vagy Pluhár István. Az első évükben már 84 fő részvételével tartottak házibajnokságot. Az egyesület a háborús viszonyok ellenére kifejezetten magas költségvetéssel működött, amelyet nemcsak a sportberuházás, vagy olyan edzők alkalmazása mutatott, mint Héber Mihály, hanem 1941 februárjában a Fővárosi Kaszinó Madách téri épületében műsoros estet tartottak, amelyen olyan művészek léptek fel, mint Muráti Lili, Szörényi Éva, Ania Suli, Somogyi Erzsi, Pethes Sándor, valamint a Latabár-fivérek.

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5033
Filmhíradó a Kozma Miklós Otthonról

Az egyesület saját sporttelepe Kozma Miklós Otthon néven végül 1943. május 22-én került felavatásra. A klub nemcsak a névválasztással emlékezett meg az MTI egykori elnök-vezérigazgatójáról, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond révén egy mellszobrot is készíttettek, amelyet a telep kertjében helyeztek el. A létesítmény négy teniszpályával, egy tekepályával, és egy kosárlabdapályával rendelkezett. Ezen túlmenően a klubházon belül kialakítottak egy kisebb volumenű előadásokra alkalmas nagytermet színpaddal, egy biliárddal felszerelt kistermet, egy étkezőt, valamint egy könyvtárat. Utóbbi a megnyitáskor 596 kötettel és 81 füzettel rendelkezett, de a tagok és tagszervezetek felajánlásai révén folyamatosan bővült a gyűjtemény.

Az egyesület saját sporttelepe Kozma Miklós Otthon néven végül 1943. május 22-én került felavatásra. A klub nemcsak a névválasztással emlékezett meg az MTI egykori elnök-vezérigazgatójáról, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond révén egy mellszobrot is készíttettek, amelyet a telep kertjében helyeztek el. A létesítmény négy teniszpályával, egy tekepályával, és egy kosárlabdapályával rendelkezett. Ezen túlmenően a klubházon belül kialakítottak egy kisebb volumenű előadásokra alkalmas nagytermet színpaddal, egy biliárddal felszerelt kistermet, egy étkezőt, valamint egy könyvtárat. Utóbbi a megnyitáskor 596 kötettel és 81 füzettel rendelkezett, de a tagok és tagszervezetek felajánlásai révén folyamatosan bővült a gyűjtemény.

A Kozma Miklós Otthon megnyitásával egy időben az egyesület több tekintetben is megújult. Az év folyamán alapszabály-módosítást hajtottak végre, így attól kezdve már nemcsak a tagvállalatok tisztviselői, hanem a segédtisztviselők, és nem tisztviselők előtt is jogilag megnyitották a lehetőséget a csatlakozáshoz, remélve, hogy a már egyébként is 309 fős taglétszámban ez további növekedést hoz majd. Emiatt külön társadalmi-, és sporttagok-szakosztályt alapítottak, amely az egyesület közösségi életének és a tagság adminisztratív ügyeinek a kezelésével foglalkozott. Szintén újdonságot jelentett, hogy Nedeczky Ferenc, dr. Németh Gyula és dr. Bajári Géza révén kosárlabda-szakosztály alakult az egyesület keretein belül. A népszerűbb versenysportok térnyerése miatt a lövészet jelentősége egyre inkább háttérbe szorult, és a szakosztály végül nem is kapott helyet az új sporttelepen. A lövészek ráadásul az NTE telep átépítése miatt 1943-tól a Kőbányai úti Hollós Mátyás leventelőtérre kényszerültek, így a szakosztály népszerűsége tovább zuhant. A klubvezetés emiatt időszerűnek látta a névváltoztatást is, amely MTI és Társvállalatainak Sportegyesületére módosult.

A háború végéig a tenisz-szakosztály számított a legaktívabbnak, amely a Magyar Tenisz Szövetség felkérésére 1943-ban kizárásos rendszerű országos bajnokságot is tartott, amelyre mintegy 428 fő adta le a nevezését. Ezen túl két vándordíjjal is rendelkeztek már, amelyért a házibajnokságokon komoly küzdelmet folytattak a tagok. A Zimmer Ferenc örökös vándordíjat a férfi teniszcsapatok számára írtak ki. Győztese 1940-ben és 1942-ben a Magyar Film Iroda, 1941-ben és 1943-ben a Rádió csapata volt. dr. Frigyesi János vándordíját a férfi egyes bajnoka kapta. Győztese 1940-ben dr. Haraszthy Elemér (Magyar Távirati Iroda), 1941-ben dr. Szentpéteri János (Magyar Hirdető Iroda), 1942-ben Pálfalvi István (Magyar Film Iroda), 1943-ban dr. Haraszthy Elemér (Rádió) volt.

Mindezmellett a lövészek rendelkeztek a vitéz Náray Antal-vándordíjjal, amelyet a csapatverseny győztesei kaptak, valamint az egyesület vezetése létrehozta a Kozma Miklós emlékérmet, amelyet a közösségért végzett munka, és a kimagasló sportteljesítmények díjazására alapítottak. Ennek három fokozatát hozták létre, a bronz nagyérmet, az ezüst kisérmet, valamint a bronz kisérmet. Az érem tervezésével és kivitelezésével boldogfai Farkas Sándor szobrászművészt bízták meg.

A háborút követően az új politikai rendszer és az állami médiumokat érintő átalakítás jelentősen érintette az egyesületet is. Magyar Központi Híradó Sportegyesületre változtatták a nevét, de a Vadaskerti utcai sporttelep továbbra is a kezelésében maradhatott, ahol a tenisz-, és teke-szakosztály tovább működhetett. 1950-ben Barcs Sándort nevezték ki az egyesület élére, akinek a vezetése alatt egy rövid fellendülő szakasz következett be. A klub neve ismét változott, ezúttal Antennára. Labdarúgó-szakosztályt alapítottak, amely a Pasaréti úti Pénzügyőr-pályán játszotta a meccseit. Legjobb időszakuk az 1952, 1953, 1954-es szezonok voltak, amikor a BLASZ első osztályában szerepeltek. A csapatban Barcs Sándor mellett olyan ismert személyiségek játszottak, mint Hoffer József későbbi szövetségi kapitány, Szepesi György rádióriporter, vagy Boskovics Jenő sportújságíró.

Ezen kívül asztalitenisz-, röplabda-, evezős-, turista-, torna-, és sakk-szakosztályt is alapítottak az Antenna keretein belül. Az 1950-es évek elején a női asztaliteniszezőik a magyar élvonalban szerepeltek. A szakosztály a Pedagógus Szakszervezet és a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének új sportegyesületével, a Fáklyával indított közös csapatot Antenna Fáklya SE néven. Legtehetségesebb versenyzőjük Mezei Erzsébet volt, aki 1949-ben női párosban és csapatban is válogatott, valamint világbajnoki bronzérmes lett. Rajta kívül megemlíthető még Sólyom Ilona, aki 1951-ben Csender Jenővel (Bp. Petőfi), és Sági Edit, aki 1953-ban Gyetvai Elemérrel (Munkaerőtartalékok SE) vegyespárosban bronzérmesek lett az országos bajnokságon.

A tekézők 1949-ben Rádió néven folytatták a versenyzést a Vadaskerti utcában, majd a Fáklya SE-vel való együttműködés őket is elérte, így 1950-től Fáklya Antenna SE néven szerepeltek a bajnokságban. Legjobb eredményeiket 1951-ben érték el. Ekkor a férfi csapat a Fáklya Sportegyesületek országos szakmai bajnokságát megnyerte, míg a magyar tekebajnokság női mezőnyében Ballagó Gézáné szerezte meg a bajnoki címet, aki az azt követő két szezonban harmadikként zárt.

A sikerek ellenére az egyesület egyre kevesebb támogatást kapott, így 1955-ben, egyesülve a Pénzügyminisztérium sportegyesületével, PM Antenna néven folytatták a versenyzést 1957-ig. Az év júliusában a PM Antennát megszűntették. A labdarúgó-szakosztály tagjait a Bp. Petőfi SC vette át.

Iváncsó Ádám