Ehavi rovatunkban az egyik legkorábbi magyar sportplakát kerül sorra, amely az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat kísérőprogramját, az Ezredéves Torna- és Sportünnepélyek májusi eseményeit hirdette. Mit is népszerűsített konkrétan a plakát, ki volt az alkotója és miért hibás a rajta lévő program? Az alábbiakban röviden ezekre a kérdésekre keressük a választ.

1895. december 31-én éjfélkor az ország egész területén harangszó köszöntötte az újévet, amelynek szimbolikus jelentősége volt. Ekkor ünnepelte ugyanis a magyarság a Honfoglalás ezredik évfordulóját és ez alkalomból az 1896-os év során egy nagyszabású ünnepségsorozat, valamint egy millenniumi kiállítás vette kezdetét, amelyben a sport is kiemelt figyelmet kapott. A programokért Schmidt József, a millenniumi kiállítás igazgatója volt a felelős, aki 1895. június 15-én egy értekezletet hirdetett meg, amelyre az ország összes sportegyesületét meghívta. A fővárosi klubok szinte teljes létszámmal vettek részt, de a 180 vidéki egyletből csupán 5 küldött képviselőt. Az értekezleten létrehozták az Országos Torna- és Sportbizottságot, amelynek célja a millenniumi kiállítás idejére szervezendő sportversenyek programjának összeállítása, a versenyek lebonyolítása, valamint egy alkalmas versenytér kialakítása volt. A 60 tagot számláló bizottság élére Berzeviczy Albert képviselőházi alelnököt, a Magyar Olimpiai Bizottság későbbi első elnökét nevezték ki. Munkáját olyan meghatározó sportvezetők segítették, mint Gerenday György, a Magyar Atlétikai Club alelnöke, Iszer Károly, a Budapesti Torna Club művezetője, valamint Porzsolt Gyula, a Magyar Úszó Egylet alelnöke.

Az Országos Torna- és Sportbizottság elnöke: Berzeviczy Albert

Az Országos Torna- és Sportbizottság működéséhez és programjainak megvalósításához a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította az anyagi fedezetet. 1896 januárjában még tervezés alatt állt az ezredéves kiállítás időtartama alatt rendezendő torna- és sportünnepélyek programjainak végleges változata. Az akkor elfogadott programvázlat szerint 8 db atlétikai-, 10 db nemzetközi pályakerékpár- és 5 db távkerékpárversenyt kívántak megrendezni, emellett további nemzetközi vívó-, evezős-, úszó- és tornaversenyek szerepeltek a tervezetben. A bizottság február 17-ére kidolgozta a féléves időintervallumot felölelő versenynaptárt, amely illeszkedett Ferenc József júniusi budapesti látogatásának programjához. Május 3-án kezdődtek volna a millenniumi sportversenyek egy országos kerékpárversennyel, majd attól kezdve október végéig szinte minden hétvégére terveztek sportrendezvényt.

Komoly problémát jelentett azonban, hogy Budapest ekkor még nem rendelkezett több ezres tömeg befogadására alkalmas sportlétesítménnyel. Az Országos Torna- és Sportbizottság pályázatot írt ki a megfelelő helyszín megtalálására és a tervek elkészítésére. Berzeviczy Alberték február 5-én hozták meg a döntést, amelynek révén a Bláthy Ottó gépészmérnök által elkészített anyag nyert. Bláthy pályázata alapján a Neuschloss és Csömöri út által határolt, a főváros tulajdonát képező, az ezredéves kiállítás szomszédságában lévő területre tervezték a versenyteret. A pálya Csömöri úti bejárati oldalán teraszos királyi pavilont építettek és további öt tribünt alakítottak ki 36 páhollyal 3100 ülő- és 1500 állóhellyel. A szemközti, Stefánia úti bejáratnál három tribün készült 2080 ülő- és 1500 állóhellyel, míg a bírók emelvénye benn állt a pályán, a célvonal mellett. A tribünök alatt öltözők, irodák, fürdők és büfék lettek kialakítva. Az elliptikus versenypálya legnagyobb hossza 227 méter, legnagyobb szélessége 87 méter, a pálya belső körvonalának kerülete 500 méter volt. A füves terület mellett agyagos, salakkal leszórt atlétapálya helyezkedett el 200 méteres egyenessel, ugró- és súlydobó területtel, s ezt egy bitumenes, a centripetális erőket is figyelembe vevő kerékpárpálya vette körül.

A plakát főszereplői: Wlassics Gyula kultuszminiszter és Szokolyi Alajos atléta

A bizottság az esemény promotálásával is foglalkozott, ezért pályázatot írtak ki egy színes eseményplakát megalkotására, amely havi bontásban ismertette a versenyek programját. A négy beérkezett pályázat közül március 11-én választották ki a győztest, amelyet Rigler József Ede papírkereskedő és nyomdász nyújtott be. Riglerék nem bíztak semmit a véletlenre. A plakát bal szélén szereplő két főalak közül a kürtöt fújó lovast Wlassics Gyula kultuszminiszterről, a mellette álló alakot a korszak közismert sportolójáról, Szokolyi Alajosról mintázták. A bizottság által leadott versenynaptár szerint Riglerék el is készítették a plakátokat, azonban a Millenárisra keresztelt versenytér kivitelezése nem haladt a tervek szerint. A május 3-ai nyitóversenyt először 10-ére, majd 14-ére kellett halasztani, így az Ezredéves Torna- és Sportünnepély május havi plakátja nem a valójában megvalósult programot mutatja.

A Millenáris sporttelep 1905-ben (forrás: Fortepan / Széman György)

A sporttelepet 1896. május 14-én az Óbudai Torna Egylet atlétikai és kerékpáros versenyeivel nyitották meg. A rendező klub tagjai mellett a Magyar Athletikai Club, a Magyar Testgyakorlók Köre, a Budapesti Torna Club, és III. kerületi Torna és Vívó Egylet versenyzői vettek részt. Az 1896-os sportversenyek közül a legnagyobb érdeklődést a június 2-án megtartott ifjúsági tornaverseny váltotta ki, amelyet Ferenc József is a helyszínen tekintett meg. Az eseményen 124 iskola 4800 tanulója vett részt. A diákok a királyi páholy előtt elvonulva 24 oszlopba sorakoztak, majd a Himnusz elhangzása után szabadgyakorlatokat, katonai rendgyakorlatokat, buzogánygyakorlatokat, füzértáncot és szertornabemutatót tartottak. A program végén Ferenc József a páholyból lemenve személyesen gratulált a diákoknak a bemutatóhoz.

Iváncsó Ádám