Múzeumunk a ma induló úszó világbajnokságra készülve, a versenysorozatról felvezetőnek pár érdekességet gyűjtött össze.

Az úszás az egyik legrégebbi olimpiai sportág, hiszen Hajós Alfréd már 1896-ban Athénban a 100 és 1200 méter gyorsúszást is megnyerte, hivatalos világbajnoksága csak 50 éve van. Az első „világ megmérettetést” 1973-ban az akkor Jugoszlávia néven ismert ország fővárosában, Belgrádban tartották meg. A világbajnokságot a korai időszakban még váltakozó időközönként rendezték meg, de 2001 óta a világ legjobb „vizes sportolóinak” versenyéhez egy-egy ország városa két évente ad otthont. Ezen természetesen a 2020-as pandémia ütött rést, ugyanis a tavaly Fukuokába tervezett világbajnokságot idénre halasztották, de a verseny megrendezését a japán város nem tudta vállalni, így az hazánk fővárosába, Budapestre került.

A világ legjobbjai az első világbajnokságokon még 37 versenyszámban indulhattak és már ekkor bekerült 3 szinkronúszó szám, illetve férfiak számára vízilabda tornát is rendeztek. Az eredeti program 1986-ig nem változott, amikor Madridban a versenyszámokat – elsősorban úszásban – bővítették, valamint itt rendeztek először női vízilabda tornát. A következő megmérettetésen, az ausztráliai Perthben, a programba már a műugrás is bekerült, és innentől a világbajnokságokon folyamatosan bővült az úszó és egyéb versenyek száma. A vizes sportok kedvelői a 2003-as barcelonai világbajnokságon már 63 versenyszám megtekintése közül választhattak, míg 10 évvel később, újra Barcelonában, a műugrás programjába a szupertoronyugrás is bekerült. Az idei világbajnokságon a hirtelen jött rendező változás következtében most kevesebb számot rendeznek meg, a szupertoronyugrás idén elmarad.

A versenyszámokkal a résztvevő nemzetek és sportolók száma is párhuzamosan növekedett. Amíg az első világbajnokságon 47 ország 686 sportolója méretette meg magát, addig a legutolsó, 2019-es kvangdzsui vb-n már 193 nemzet 2623 versenyzője vett részt. A FINA vizes vb-je az évek során az olimpia mellé nőve a vizes versenyszámok sportolóinak másik legjelentősebb sorozata lett. Az éremtáblázatot böngészve az is kitűnik, hogy az olimpián sikeres nemzetek, az örökranglistát itt is vezetik. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország triumvirátusa után Ausztrália jön, majd az azóta megszűnt NDK, amelyet Magyarország a 6. helyen szorosan követ. Az egyéniben legtöbb érmet szerzett versenyzők között is a sportág világsztárjai vonulnak fel: a top 10-es listán Michael Phelps, Svetlana Romashina, Katie Ledecky vagy Caeleb Dressel is szerepel, ami jól mutatja, az olimpiai megmérettetés mellett a vizes vb-ken is a sportág legjobbjai gyűlnek össze, hogy „medencébe ugorjanak.”

Az úszósportokban hazánk is meghatározó nemzet, hiszen az 1978-as és 1982-es versenyt leszámítva mindig szerzett aranyérmet és a 18 megrendezésre került vb során az éremtáblázat top 10-ébe csak ötször nem jutott be. Legtöbb érmünket az 1994-es és 2015-ös versenyeken szereztük, egyaránt 10-et, míg a legtöbb elsőséget pont a három évvel ezelőtti utolsó, dél-koreai megmérettetésen nyertük, szám szerint 5-öt. Eddig összesen 88 medált szereztünk (33 arany, 21 ezüst és 28 bronz), míg vízilabdázóink 5 elsőség mellett 8 ezüstöt és 2 bronzot gyűjtöttek.

A magyar versenyzők már a kezdetektől a világ elittel vetekednek, hiszen legjobbjaink nemcsak az olimpiákon, hanem a vizes vb-ken is világszínvonalon szerepelnek. Hazánkban 1965-ben Széchy Tamás az itthoni úszás forradalmi átalakításába kezdett; két legjelesebb „tanítványa” Hargitay András és Verrasztó Zoltán voltak. Kettejüknek az 1972-es müncheni olimpián nem sikerült a nagy áttörés, de az egy évvel későbbi, belgrádi világbajnokságon már arany- és ezüstérmen osztozva mutatták meg, hogy Magyarország továbbra is úszónagyhatalom és saját stílusú iskoláiban a világ bármely nemzetével fel tudja venni a versenyt. Vízilabdában, ugyanebben az évben férfi válogatottunk a Szovjetuniót és a hazai pályán szereplő Jugoszláviát megelőzve hódította el első világbajnoki címét.

Ez napjainkban sincsen máshogy, hiszen a legutóbbi világbajnokságokon is számtalan világraszóló magyar siker született; elég Hosszú Katinka, Milák Kristóf, Rasovszky Kristóf vagy Kapás Boglárka győzelmeire, vagy az 5 évvel ezelőtt budapesti megmérettetésen a férfi 4×100-as váltón elért bravúr bronzéremre gondolni. Miden adott, hogy idén is a világ legjobbjai mellett a magyar versenyzőknek is szorítsunk. Úszóink Budapesten, míg a világ vízilabdázói a főváros mellett Szegeden, Debrecenben és Sopronban is megmérettetik magukat.

Nagy Gergely