„Magyar ifjak hozzátok volna egy szavunk! Fiatal athleták és régi mesterek: nem érzitek, hogy szívetek feldobban a nagy küzdelem hírére? Ti, kik e nemes versengések ősi és örökre maradó részében annyiszor álltatok ki győztesen a viadalra, most midőn minden verseny díja egy bajnokság, midőn az első: koronát és a világ bajnoka czímét nyerheti – ti magyarok akkor kibírnátok, hogy ott ne legyetek a küzdelem mezején? Kardvívók és lovasok, birkózók és futók, a súlyok és tornaszerek bajnokai, ajkunkon van a nevetek, ti egyet sem találnátok közületek méltónak arra, hogy a magyar névért ott viaskodjék, a hol a nemzetek bajnokai együtt állnak a küzdtéren? – nem hihetjük, nem szabad hinnünk! Tizenhárom hónap választ el a nagy küzdelem napjaitól. Nem mulhatik el ez az idő, hogy az az igazi magyar fegyver: a bátorság és az erős izom, tétlen pihenjen azalatt.”

A fenti lelkesítő sorok szerzője a Sport-Világ című folyóirat 1895-ös lapszámában fogalmazta meg „kiáltványát” az első újkori olimpiai játékokra készülvén. A cikk annak apropóján látott napvilágot, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyilvánosságra hozta a világ sportembereit lázban tartó, következő évi világverseny részletes programját. A testület egy évvel korábban, 1894. június 23-án alakult meg Párizsban, Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére, a modernkori olimpiai mozgalom nyitó akkordjaként. 1948 óta ezen a napon ünnepeljük az Olimpia Világnapját, amelyen arra emlékezünk, hogy a párizsi kongresszuson elhatározták az ókori olimpiai eszme és az olimpiai játékok újjáélesztését, a NOB ugyanis ekkor hagyta jóvá a világnappal kapcsolatos korábbi kezdeményezéseket. 1978 óta a „születésnap” az Olimpiai Chartába is bekerült, 1987 óta pedig olimpiai napi futást is tartanak a NOB-tagországok, amelynek a megemlékezésen túl az olimpiai sportágak és rendezvények népszerűsítése a célja. A jeles napon világszerte igen kreatív gyakorlatok léteznek, hogy korra, nemre és társadalmi háttérre való tekintet nélkül minél többeket bevonzzanak a sport világába, néhány országban például az iskolai programban is megjelenik a mozgás ünnepeként. A futás mint a világnap jellemző tevékenysége továbbá szimbolikus szerepet is betölthet, hiszen összehozza az embereket, s olyan sportág, amely speciális eszközök nélkül, voltaképpen bárki számára elérhető.
Az 1894-es párizsi kongresszus hazai vonatkozása, hogy az alapító tagok közé meghívást kapott Kemény Ferenc, a hazai olimpiai mozgalom atyja is. Hazánk számára a következő mérföldkövet a Magyar Olimpiai Bizottság 1895. december 19-ei megalapítása jelentette, amelynek Kemény Ferenc alapító titkára lett.
2022-ben a Nemzetközi Olimpiai Nap a sport erejét és közösségépítő szerepét kívánja közvetíteni a világbéke jegyében.
Magyarország az Olimpiai Játékok történetében 184 arany-, 158 ezüst-, és 183 bronzérmet szerzett. Két olimpiai bajnok vízilabdázónk, dr. Kárpáti György (1935) és Kenéz György (1956) is június 23-án született.

Források:
Sport-Világ 1895. 2. évf. 4. sz., 5. o.
Manhercz Erika: „Az olimpia világnapja” URL: https://sportmuzeum.hu/2021/06/23/az_olimpia_vilagnapja/
URL: https://olympics.com/ioc/olympic-day
URL: https://olimpia.hu

Képek forrása:
A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum Archívuma