E hónapunk műtárgyának apropóját egy pontosan 90 évvel ezelőtti esemény adta. Az 1932-ben az amerikai Los Angeles-ben megrendezett olimpiára hosszadalmas utazással jutottak el olimpikonjaink. A Komjádi Béla által vezetett magyar vízilabda válogatott, illetve úszóink hatalmas körutazást tettek, mielőtt az angyalok városába érkeztek. Útjukat Európában kezdték, először Prágában, ahol a csehszlovák válogatott ellen mérkőztek meg, 4:0-s győzelmet aratva. Innen Brémába vezetett az útjuk, ahol csatlakoztak hozzájuk öttusázóink, együtt folytatva útjukat a Bremen óceánjáróján Amerika felé. A hajón a kapitány megengedte, hogy a turista osztályon utazó sportolók is igénybe vehessék a hajó medencéjét, így versenyzőink nem maradtak edzés híján a hosszú út során. A következő állomás New York volt, ahol pénzes edzőmérkőzéseken álltak ki versenyzőink, részben ezzel állva az utazás költségeit, hiszen a nagy gazdasági világválság árnyékában a messzi Amerikába való utazás komoly költségeket generált.
New York után Chicago következett, ahol szintén megmérkőztek egymással a vizes sportok legjobbjai. A Magyarság című folyóirat július 24-i számában közölte, hogy remélik, nagyobb közönsége lesz a magyar versenyeknek, ugyanis eddig messze alulmaradtak a tervezett bevételtől:
„Széchenyi László gróf amerikai követünk 6000 dolláros gavalléros adománya nélkül a magyar csapatnak alighanem úszva kellene átkelni hazafelé az Atlanti-óceánon. Mindenképpen különösnek kell tartanunk, hogy olyan sokmillió lakosú sportvárosokban, mint New York és Chicago, együttvéve is csak öt és félezer ember volt kíváncsi Bárány Istvánra és a magyar vízipólócsapatra. Ennek a turaútnak vajmi gyenge lehetett az előkészítése és még gyengébb a reklámozása.”

A vízilabda ekkor még nem volt széles körben ismert sport Amerikában, talán ez okolhatta a nagyobb nézőtömeg elmaradását, valamint a helyiek is szívesebben szurkoltak saját versenyzőiknek.
A csapat július 21-én érkezett meg két napos utazás után különvonattal az utolsó versenyállomásra, San Francisco-ba, ahol a város polgármestere, Angelo Rossi személyesen köszöntötte őket. A polgármester jelképesen átadta a magyar csapatnak a város kulcsát, melyet Komjádiék nagy örömmel fogadtak:

San Francisco-ban hagyománya volt, hogy a polgármesterek jelképesen kulcsot adományoztak a városba érkező különleges vendégeknek. Elsőként James Rolph Jr. polgármester (1912-1931) volt az, aki kulcsadományozási ceremóniát tartott. A szokást az utána következő Angelo Rossi is átvette. Az elsőként átadott kulcsok még üreges aranyból készültek, majd később vörösfenyőből, alumíniumból, az 50-es évektől pedig kartonból.
A The San Francisco Examiner későbbi beszámolójából megtudjuk, hogy az olimpia befejeztével, a városba érkező más országok képviselői is kaptak ilyen ajándékot a polgármestertől.
A fából készült aranyozott kulcson az alábbi felirat olvasható: TO HUNGARIAN ENTRANTS IN THE OLYMPIAD, mellette a polgármester, Angello Rossi aláírásával. A kulcs fején szerepel a magyar csapat érkezésének időpontja: 1932. július 21., valamint az SF monogram mely San Francisco-t jelöli.

A tárgy méretei:

hosszúsága: 38 cm, szélessége: 15 cm