A hónap műtárgya rovatunk e havi alkalmával nem egy versenysporttal kapcsolatos relikviát, vagy sportszert kívánunk bemutatni, hanem egy játékot. Múzeumunk gyűjtőkörébe ugyanis azok a sportot imitáló játékszerek is beletartoznak, amelyek koruknál vagy hatásuknál fogva történeti értékkel bírnak. A voksunk ezért ebben a hónapban számos generáció kedvencére, a rugósfocira esett.

A labdarúgás népszerűsége a 20. század elejére olyan szintet ért el, hogy a sportág hagyományos változatán túl a fiatalok a foci különféle, egyszerű eszközökből megvalósítható asztali verzióit kezdték el kialakítani. Ez a jelenség egymástól függetlenül, több helyszínen is megindult. Míg Magyarországon a gombfoci vált népszerűvé, addig Nagy-Britanniában egy hasonló ujjal pöccintős változat alakult ki, amely az ólomsúlyokat tartalmazó korongok tetejére játékosfigurákat helyezett. Utóbbi játéknak az első paramétereit és szabályrendszerét egy liverpooli fiatal, William Lane Keeling (1900–1976) dolgozta ki és szabadalmaztatta 1929-ben, Newfooty néven. Keeling egy saját céget is alapított  (Newfooty Limited Company) a játék gyártására, amely a második világháború végéig uralta az asztali foci angol piacát. 1947-ben Subbuteo néven megjelent a Newfooty első valódi konkurense, amely játékmódját tekintve azonos volt az elődjével, de szabályrendszerét, és a játékosfigurák kialakítását tekintve némileg eltért attól. Ennek a verziónak az atyja egy másik angol játékkészítő, Peter Adolph volt, aki az 1960-as évek elejére teljesen meghódította az angol-szász piacot, kiszorítva a korábbi egyeduralkodó Newfooty-t.

William Lane Keeling (jobbra) és fia, David, játszik a Newfooty-val

Magyarországon egyik angol verziónak sem volt esélye elterjedni, mert a hasonló játékelven működő, de az egyszerűségével és ezáltal könnyebb hozzáférhetőségével a gombfoci verhetetlen volt a magyarok körében. A Newfooty és a Subbuteo azonban inspirációt adott egy új játék megszületéséhez, amely átemelte a figurális megjelenítést és a passzok, lövések közvetlen kézi irányítását, de a rugókra szerelt labdarúgók fix elhelyezésével mégis egy másfajta játékélményt teremtett. A rugósfoci 1958-ban került a Játékfelülvizsgáló Bizottság elé. Ez a Könnyűipari Minisztérium alá tartozó szerv határozta meg az 1950-es és 1960-as évek Magyarországán, hogy melyek azok a játékok, amelyek a „szocialista gyermekneveléssel összhangban” vannak, és kellő minőségi szinten állnak. A tesztelési folyamatba olykor gyerekeket is bevontak, akik véleményt alkothattak a játékokról.

Az új játék végül megkapta a bizottság engedélyét, és a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál meg is indult a gyártása. Hamar slágertermékké vált, amelyet az 1960-as évek közepén már nemcsak a hazai piacra készítettek, hanem az NDK, Csehszlovákia és a Skandináv országok is rendeltek belőle. Az egyszerűbb kivitelű asztali sportjátékok iránt való nagy igény miatt a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál, a sajtóban megjelent nyilatkozatok szerint megkezdték egy jégkorong változat kifejlesztését is.

A Fővárosi Kézműipari Vállalat gyártókapacitása azonban egyre kevésbé bírta teljesíteni a növekvő piaci igényeket. Az 1970-es években külső bedolgozókkal enyhítették a hiányt, majd 1980-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújszántón egy külön gyáregységet építettek a játékok előállítására.

Idővel bizonyos fejlesztéseket, módosításokat is végrehajtottak a játékon. A játékélmény szempontjából leglényegesebb újítás a korábban fix pozíciójú kapusok mozgathatóvá tétele volt, amely nagyobb lehetőséget adott a támadások kivédésére. A játéknak évtizedeken át töretlen népszerűséggel bírt nemcsak Európában, hanem az amerikai magyarságnak köszönhetően az óceán túloldalán is.

Az Amerikai Magyar Népszava és az Amerikai–Kanadai Magyar Élet című lapokban is hirdették a játékot

A játék népszerűsége, és az alacsony magyar gyártókapacitás idővel sorsszerűvé tette, hogy más országok is megkezdik a termék gyártását és forgalmazását. A legnagyobb rivális a csehszlovák Chemoplast nevű cég lett, amely Brnoban a rugósfoci mellett a jégkorong és kosárlabda asztali játékváltozatát is előállította.

A csehszlovák Chemoplast által gyártott rugósfoci

Az 1990-es évektől a fiatalok többségének érdeklődése a sportjátékok terén a számítógépre és játékkonzolokra tervezett programok felé terelődött. A 2000-es években a Lego még tett egy kísérletet a rugósfoci hajdani népszerűségének újjáélesztésére, azonban az eladási számok nem hozták a várt eredményeket. A rugósfoci különböző változatai ettől függetlenül nem tűntek el a boltok polcairól, és még mind a mai napig beszerezhetőek.

A Lego által gyártott változat

Iváncsó Ádám