A szabadtéri atlétikai világbajnokság idén augusztus 19–27. között Budapesten kerül megrendezésre. Az esemény alkalmából a „Hónap műtárgya” rovatunkban az 1989-es fedettpályás atlétikai világbajnokságra emlékezünk, amelynek szintén a magyar főváros adhatott otthont.

Az atlétika a világ egyik legősibb sportága, amely már az ókori versenyeken és olimpiákon is képviselte magát. A modern ötkarikás játékokon az atlétikai sportágak a versenyszámok gerincét adják. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF/WA) 1912-ben alakult meg, de az atlétika világbajnokságát először 40 évvel ezelőtt, 1983 augusztusában, Finnországban rendezték meg.

Az IAAF 1913-as döntése értelmében az olimpiai versenyek egyben világbajnoki versenynek is számítottak. A Nemzetközi Szövetség Atlétikai Szövetség 1976-ban a puerto ricói ülésén hozott azonban úgy határozott, hogy az atlétikai világbajnokságokat 1983-tól önállóan rendezik meg. A történethez hozzátartozik, hogy ez a fajta világverseny elnevezésében szerepelt a szabadtéri megnevezés is, ami arra utal, hogy a viadalt nyitott tetőzetű stadionokban rendezik meg. A nyitott pályás versenyek mellett ugyanis a fedett pályás megmérettetések külön kerülnek lebonyolításra.

Az első szabadtéri atlétikai világbajnokságokat változó időközönként rendezték meg, de 1991-től két évente kerül rájuk sor. Az esemény a Labdarúgó-világbajnokság és az Olimpiai játékok után a világ harmadik legnézettebb sporteseményének számít, a tengerentúlon pedig még kiemeltebb figyelmet szánnak neki. Más sportágak világversenyeihez hasonlóan az atlétikai világbajnokság története során folyamatos bővülést élhetett meg. A versenyzők az első finnországi megmérettetésen 41 sportágban indulhattak, jelenleg összesen 49 számot rendeznek meg. Helsinkiiben 1333 sportoló állt rajthoz, Eugene-ben már 1972-en mérkőztek meg egymással.

Bár az olimpiákon, kiváltképpen nehéz atlétikában, a magyarok értek el kimagasló és szép eredményeket, az 1980-as évek óta megrendezésre kerülő nyitott pályás világbajnokságokon aranyérmet még nem szereztek. Az elsőség nélküli országokkal szemben azonban Magyarország szerezte a legtöbb érmet: hét-hét ezüstöt és bronzot. Első érmünket Bagyula István rúdugrásban szerezte, 1991-ben Tokióban. A döntőben 5,90 méteres ugrásával a második helyet sikerült megszereznie. Azóta kisebb megszakításokkal szinte minden világesemény született egy magyar érem, legutoljára 2019-ben, Halász Bence lett harmadik, Dohában kalapácsvetésben.

Az atlétikai világbajnokságok történetében Magyarország, mint rendező nem ismeretlen ország. Az idei megmérettetés valóban első lesz itthon, hiszen hazánk nyitott pályás nyári események még nem adhatott otthont, de fedett pályásnak már kétszer is házigazdája lehetett: a világ legjobbjait 1989-ben a Budapest Sportcsarnok, 2004-ben pedig a Papp László Sportaréna látta vendégül. Az 1989. március 3-a és 8-a között megrendezett budapesti megmérettetés ráadásul az első indianapolisi fedett pályás világbajnokság után, a második vb-nek adott otthont.

Az érem elő-, és hátlapja

Augusztus hónap műtárgya is erről a világeseményről származik, amelyet múzeumunk éremtári gyűjteményében őrzünk. Az 1989-es budapesti fedett pályás atlétikai világbajnokság ezüst emlékérme díszdobozban van elhelyezve. A doboz elegáns vászonnal és pamuttal van bélelve, előbbibe az érem készítő műhelye, a világhírű milánói székhelyű Bertoni neve és címere van arannyal belehímezve. Az érem előlapján felül az esemény logója látható, alatta angol nyelvű felirat: „2nd IAAF WORLD INDOOR CHAMPIONSHIPS IN ATHLETICS”. Hátlapján felül Budapest város címere látszódik, alatta felirat: „BUDAPEST March 3–5 1989”. Az érem átmérője: 6 cm, súlya: 85,3 g, anyaga pedig ezüst.

A világbajnokság helyszíne a Budapest Sportcsarnok volt

A magyar válogatott 25 versenyzővel (10 női, 15 férfi) vett részt az események. A legeredményesebb atlétánk Szalma László volt, aki távolugrásban 8,10 méteres eredménnyel a 4. helyen végzett. Született még két 5. helyünk Szebenszky Anikó (3000 méteres gyaloglás), és Urbanik László (5000 méteres gyaloglás), valamint két 6. helyünk Alföldi Andrea (3000 méteres gyaloglás), és Bagyula István (rúdugrás) révén.

Nagy Gergely