Hónap műtárgya-rovatunk márciusi állomásának aktualitását a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságra kijutott magyar válogatott, pontosabban annak felkészülési mérkőzései adják, amelyek sora ebben a hónapban kezdődik. Az első ellenfél március 22-én éppen az a török válogatott lesz a Puskás Arénában, akikről az alábbiakban bővebben is szó esik majd: ugyanis egy Szoboszlai Dominik-mezt választottuk a hónap műtárgyául, amely a 2020-as török-magyar mérkőzést idézheti fel.

A múzeumunk birtokában lévő magyar válogatott mez érdekessége, hogy az kivételesen nem a futballpályán tűnt fel először, hanem egy kiállítótérben: a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozzájárulásával az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ, valamint a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, múzeumunkkal közösen, labdarúgás tematikájú tárlatot készített és mutatott be 2021-ben, kifejezetten a magyar-török kapcsolatokra fókuszálva. A kiállítást „Testvérek a zöld gyepen – Együtt, egymással szemben” címmel 2021. július 26.-án nyitotta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dr. Szabó Lajos, múzeumunk korábbi igazgatója. A tárlatot, hosszabbítás után 2021. szeptember 10-éig látogathatták meg az érdeklődők. A különleges kialakítású képregényszerű matricasor és az információs tablók a török–magyar futballkapcsolatokat és a történelmi összefonódásokat voltak hivatottak felidézni, de mindezeken túl egy különös installációt is kapott a tárlat: a zöld „gyepre” egy szabadrúgást elvégző játékos modelljét is felállították, akinek lövése gyönyörű ívben éppen gólba tart. Ez a játékos pedig nem viselhetett a hátán más számot, mint a 10-est – ám a fölötte lévő felirat ezúttal nem Puskás (akinek tiszteletére egyébként Kispest testvérkerületében, az isztambuli Pendikben a Török–Magyar Barátság Parkban a Kristóf Lajos alkotta Puskás-mellszobrot is elhelyezték), hanem Szoboszlai nevét hirdette.

Érdemes közelebbről is vetni néhány pillantást a szóban forgó mezre, vagy inkább mezgarnitúrára, hiszen a szereléshez rövidnadrág és sportszár is tartozik. Egy Adidas márkájú, M-es méretű, idegenbeli válogatott szettet látunk rövid ujjú felsőrésszel, amelyen a 2020. szeptember 3.-ai dátum és a török illetve a magyar zászlót ábrázoló vasalt minta is megtalálható. Ebből már tudjuk: az aznap lejátszott Törökország-Magyarország idegenbeli válogatott tétmérkőzésről van szó, amelyet a törökországi Sivasban rendeztek a 2020/21-es Nemzetek Ligája B-divíziós csoportkörének 1. fordulójában. Talán még a nem oly fanatikus szurkolók is élénken emlékezhetnek, hogy a meccset éppen Szoboszlai Dominik 80. percben szerzett kapufás szabadrúgásgóljával nyerte meg 0–1-re a magyar labdarúgó válogatott. Ezzel a győzelemmel pedig a nemzeti csapat elindult egy olyan úton, ami először a Nemzetek Ligája A-divíziójába, majd pedig – talán nem túlzás állítani – az Európa-bajnokságra vezetett.

Mi történt ugyanis ebben a kiírásban? A magyar válogatott, bár a törökök kapitánya e szóban forgó vesztes meccs után úgy nyilatkozott, hogy a mieinké a leggyengébb csapat a csoportban, s Marco Rossi sem tudott nehezebb ellenfeleket elképzelni azoknál, akiket kihúztak a negyedik kalapos magyar csapat mellé, nagy bravúrral mégis az élen végzett a B3 jelű négyesben Oroszország, Szerbia és Törökország előtt, ami azt jelentette, hogy egy osztállyal feljebb léphetett. Ennek köszönhetően a Nemzetek Ligája következő, 2022/23-as kiírásában már az A-divízió halálcsoportjában szerepelhettünk Angliával, Németországgal és Olaszországgal, vagyis immár az abszolút európai elittel kellett felvenni a harcot. S bár a realisták csoportutolsónak „várták” a magyarokat, a csapat minden papírformát megcáfolva 10 ponttal a második helyet szerezte meg úgy, hogy Angliát oda-vissza verték (5-0-s összesítéssel!), Németország ellen döntetlen és győzelem volt a mérleg, csupán Olaszország volt a mumus mindkét meccsen. Ha az olaszok elleni utolsó mérkőzésen is sikerül egy bravúr és Magyarország megnyeri a csoportját, a négyes döntőbe is bejuthatott volna. Azonban így is óriási tett volt, hogy a Liga legjobb nyolc csapata között zárt, s ezzel megőrizte a helyét az NL A-divíziós elitjében, s nem utolsósorban kiemelt lett a 2024-es németországi Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolásánál is, aminek előnyeit – Németországgal, Svájc és Skóciával kerültünk össze – remélhetőleg a bőrünkön érezhetjük a nyáron.

Látszólag messzire eveztünk a 2020. szeptember 3.-ai eseményektől, pedig a fenti összesítés is csak az akkor lejátszott törökországi mérkőzés jelentőségét mutatja, amely jókora lendületet, kvázi kezdőlökést adott az Európa-bajnoki részvételére készülő magyar válogatott számára.

Nézzük most tovább a mezt, amelynek vasalt zászlómintáinál az imént elidőztünk. Ezt a kialakítású dresszt 2018-tól kezdte viselni a válogatott, amelynek meggypiros, hazai változatát – a gyártó indoklása szerint – az Aranycsapat egykori szerelése ihlette, az idegenbeli mezen pedig ugyanazon apró, kereszt-és hosszanti csíkozású mintázat látható, mint a hazain. Az MLSZ honlapja szerint a felsőrészek tervezésekor „a márka szem előtt tartotta, hogy a magyar közönség inkább a tradicionális viseletet részesíti előnyben a pályán, ezért is ötvözték a korábbi Adidas mezeknél is használt piros-fehér-zöld színösszeállítást az új textilek fiatalosabb, dinamikus motívumával. Újdonságként került a mezekre a nemzeti címer mellé az 1901-ben alapított Magyar Labdarúgó Szövetség emblémája, amely a szerelések hamisíthatóságát hivatott minimalizálni.” Magyarország ebben a szettben harcolta ki – többek között – a 2020-as EB-részvételt is az Izland elleni pótselejtezőn 2020. november 12-én.

Szoboszlai Dominik gólja Izland ellen

De vissza a mezhez: fehér alapszínen szürke vízszintes csíkozású M-es felsőrészt látunk, elöl vasalt 10-es számmal, a Magyar Labdarúgó Szövetség logójával, az Adidas márkajelzéssel és a magyar címerrel, ujjain a Nemzetek Ligája és az UEFA Respect vasalt illetve hímzett logóival. A vállakon megtalálható az ikonikus három meggypiros Adidas-csík, a nyaki részen meggypiros szegély, az ujjon legalul zöld szegély látható. A mez hátára pirossal a „Szoboszlai” nevet, a „Magyarország” feliratot, valamint a 10-es számot vasalták fel. Ehhez egy M-es méretű, gumírozott és fekete derékmadzaggal ellátott fehér alapszínű rövidnadrág tartozik, oldalt az Adidas három meggypiros csíkjával, bal lábszárán piros, szintén vasalt 10-es számmal, jobb lábszárán a Magyar Labdarúgó Szövetség logója, a bal lábszáron hátul pedig az Adidas hímzett logója található. A sportszár kötött, fehér alapon felül vízszintesen az Adidas három meggypiros csíkjával, elöl középen az Adidas piros logójával, sarkánál és lábujjainál pedig szürke színberakással díszítve. S bár ezt a mezt Szoboszlai sosem viselte, csak a törökországi tárlaton lévő bábun lehetett látni, mégis minden jegyében identikus egy meccsmezzel, hiszen kifejezetten a Magyar Labdarúgó Szövetség készíttette.

A Sivasban megrendezett mérkőzést, amelyre a Covid-19 járvány miatt zárt kapuk mögött került sor, a portugál Artur Dias vezette. A Senol Günes szövetségi kapitány irányította hazaiak a Cakir – Müldür, Demiral, Söyüncü, Meras – Ayhan, Yandas (Kahveci, 58.) – Kutucu (Yazici, a szünetben), Calhanoglu, Kilinc (Karaman, 76.) – Yilmaz felállásban rohamoztak – szinte csupa magasan rangsorolt bajnokságból érkezve –, míg az éppen egy nagyobb sérüléshullámban lévő magyar válogatott pedig a Gulácsi – Lang, Orbán, Szalai A. – Fiola, Nagy Á., Sigér (Schäfer, 60.), Holender – Sallai (Kalmár, 81.), Szoboszlai – Szalai Á. (Nikolics, 70.) összeállításban lépett pályára, s a kispadunkra Dibusz, Kovácsik, Kecskés Á., Simon K., Babati, Pátkai, Cseri és Szőke ülhetett le. A meccs érdekessége magyar szempontból, hogy Marco Rossi taktikát váltott. A korábbi jól megszokott 4–2–3–1-es felállás helyett inkább háromvédős hadrendet vetett be, ami persze részben kényszerűség is volt: ez jobban igazodott a sérülésektől megtizedelt válogatott összetételéhez.

A Nemzeti Sport tudósítása a meccsről:

„A magyar együttes higgadtan és okosan járatta a labdát, Szoboszlai Dominik és Nagy Ádám vezérletével középen is bátran passzolgatott. Félórányi, a vártnál is jobb magyar játék után megint mindössze centiken múlt, hogy gól szülessen, mert Holender Filip nagyszerű csavarását követően a lécről pattant ki a labda. Az első félidőről sokat elmond, hogy Gulácsi Péternek a 39. percben kellett először védenie […]. A második játékrész úgy indult, ahogy az első, Sallai Roland szerezhetett volna gólt. […] A 71. percben beálló Nikolics Nemanja pedig a 28. válogatottságát könyvelhette el, két és fél évvel a 27. után. Jobbkor nem is térhetett volna vissza: a 80. percben testközelből láthatta, amint Szoboszlai Dominik káprázatos szabadrúgásgólt lő. Elfogultság nélkül leírható, hogy megérdemelten vezetett a válogatott, mert a meccs nagy részében stílusosan, határozottan, s olykor ötletesen is futballozott – és legalább ilyen jó érzéssel tehetjük hozzá, hogy teljesen megérdemelten nyerte meg idei első mérkőzését.”

Szoboszlai így nyilatkozott a góljáról a Rangadónak: „Van olyan érzés, amikor eltalálod a labdát és látod, hogy be fog menni. Én most éreztem, hogy iszonyatosan jól eltaláltam, és hála Istennek a kapufáról befelé pattant. A többiektől az öltözőben meg is kaptam a magamét.”  https://rangado.24.hu/magyar_foci/2020/09/03/nemzetek-ligaja-torokorszag-magyarorszag-nyilatkozatok-szoboszlai-dominik-sallai-roland/

Az ominózus szabadrúgást, amelyet egy Willi Orbánnal szemben elkövetett szabálytalanságért ítéltek meg, a kaputól 33 méterre jelölte ki a játékvezető. Szoboszlai lövése a jobb kapufa belső részéről csapódott a bal alsó sarokba, sebessége 101 km/óra volt. A labda mozgását szinte csak a fejével követő török kapusnak 1,17 másodperce lett volna reagálni, de esélye sem volt a pontos lökettel szemben.

https://www.youtube.com/watch?v=BfdoKnTuIOM

Múzeumunk isztambuli kiállítása persze csak a mozdulatot, a rúgásban lévő dinamizmust igyekezett némileg megjeleníteni, ami a látogatói létszám alapján igen népszerűnek volt mondható. A tárlatról képgaléria és videóösszeállítás is megtekinthető a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Isztambul honlapján:

https://culture.hu/hu/istanbul/esemenyek/testverek-a-zold-gyepen-%E2%80%93-egyutt-egymassal-szemben

Mivel 2024. március 22-én tovább gazdagodik a magyar-török futballtörténelem, nem maradt más hátra, mint hogy erre az alkalomra is hasonló Szoboszlai-szabadrúgásgólokat kívánjunk a magyar válogatottnak.

László Laura