A novemberi hónap műtárgya a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem fennállásának 100 éves évfordulójához kapcsolódik.

A jeles esemény alkalmából a Magyar Posta idén alkalmi bélyegblokkot adott ki, melyből a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményébe is bekerült egy példány. A bélyegek Dobos Katalin grafikusművész tervei alapján készültek, legyártásukról pedig a Pénzjegynyomda Zrt. gondoskodott. A bélyegképen megjelenik a torna, a keretrajzon pedig számos egyéb sportág feltűnik, így a kézilabda, az úszás, a vívás, a kalapácsvetés, a kosárlabda, a futás és a kenu.

A Magyar Posta bélyegblokkja a TF 100 éves fennállása alkalmából

A testnevelés oktatásának állami kézbe vételének gondolata Magyarországon már a 19. században felmerült. Báró Eötvös József, az 1867-es felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a tornatanító-képzést svájci, svéd, illetve dán mintára kívánta megszervezni. Korán bekövetkezett halálával azonban a folyamat elakadt, és a tornatanító-képzést végül sportegyleti keretek között valósult meg. A sikerekhez nagyban hozzájárult a Nemzet Torna Egylet, mely 1868-ban jött létre a Matolay Elek által 1866-ban alapított Pesti Torna Egylet és a Pesti Testgyakorló Egylet egyesülésével. Az első tornatanító tanfolyamot 1868. november 15. és 1869. április 15. között tartották. Az oktatott tárgyak között szerepelt a tornatörténet, a bonctan, az élettan, a testnevelés elmélet és gyakorlat, valamint később a vívásoktatás is. 1870-től Deák Ferenc javaslatára az NTE állami támogatásban is részesült a tornatanító tanfolyamok fenntartására. 1881-ben nyert felvételt az első női hallgató. A kiadott oklevelek képesítést adtak elemi és polgári iskolai, gimnáziumi és tanítóképzői oktatásra, valamint egyleti művezetésre.

A kiegyezést követően sok tornaegylet alakult vidéken is (Sopron, Szombathely, Pécs, Nagykanizsa, Debrecen, Miskolc, Kolozsvár), melyek szintén kivették a részüket a szakemberek képzéséből. 1881-től a Budapesti (Budai) Torna Egylet, 1887-től pedig a Budai Központi Tanítóképző is megbízást kapott az iskolai oktatók képzésére. 1883-ban megalakult a tornatanítók első érdekvédelmi szervezete, a Magyarországi Tanítók Egylete. Az NTE keretein belül létrejött tanfolyami rendszer egészen 1920-ig működött.

Kultuszminisztereink: báró Eötvös József (balra) és gróf Klebelsberg Kuno (jobbra)

1921. december 31-én hirdették ki a testnevelést szabályozó 53. törvénycikket. A törvény indítványának beterjesztője, és a törvény elfogadtatásának egyik legkitartóbb harcosa Karafiáth Jenő ipolyszalkai képviselő, későbbi kultuszminiszter volt. Többek között 1923-1931 között az Országos Testnevelési Tanács elnöke, 1920-1923 között a Magyar Turista Szövetség társelnöke, 1937-1942 között pedig Budapest főpolgármestere is volt. A testnevelési törvény végrehajtási utasítása, melyet 1924-ben adott ki Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, szabályozta a két háború közötti időszak iskolai és iskolán kívüli testi nevelését, valamint a sport szervezeti és gazdasági hátterét. A törvény rendelkezett az iskolába nem járó fiúk testnevelési kötelezettségéről 21 éves korig (ún. levente-kötelezettség), a Nemzeti Stadion létesítésének szükségességéről, valamint a Testnevelési Főiskola felállításáról.

A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola megalapításával a magyarországi szakemberképzés minőségében csatlakozott Európa élvonalához. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1925. október 16-án hagyta jóvá az intézmény szervezeti szabályzatát. Első igazgatója a neves irodalomtörténész Gyula Ágost lett, tanulmányi igazgatója pedig Szukováthy Imre. Az évek során olyan híres sportszakemberek álltak az intézmény élén, mint például Misángyi Ottó, Hepp Ferenc, vagy Kerezsi Endre. A VKM, az OTT, valamint a tanár kar képviselőiből, köztük Kmetykó Jánossal, igazgatótanácsot hoztak létre. A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében kezdte meg működését. 1925. november 10-11-én tartották a felvételi vizsgákat, az ünnepélyes tanévnyitóra pedig december 12-én került sor. Az első évben 48 férfi és 44 női hallgató koptatta a tantermek padjait.

Dr. Misángyi Ottó igazgató íróasztalánál, 1942

A Tanárképző Főiskola fő profilja kezdetektől fogva a testnevelőtanár képzés volt, de már az 1930-as évektől tartottak edzőtanfolyamokat is. Ekkortájt vált a TF Európa-hírű intézménnyé, és jelentek meg a külföldi hallgatók és professzorok. Később a képzés mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára is. A két világháború közötti korszak nagy olimpiai sikereihez nagyban hozzájárultak a főiskola tanárai és hallgatói. Ennek elismeréseként a Nemzetközi Olimpia Bizottság 1938-ban a TF-et tüntette ki az Olimpiai Kupával, mely napjainkban a Lausanne-i olimpiai múzeumban tekinthető meg.

Az intézmény megalakulásával egy időben létrejött annak sportegyesülete is, a Testnevelési Főiskolai Sport Club. Jelenleg a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete nevet viseli és több mint 20 szakosztállyal rendelkezik. 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább, majd 1975-ben a fennállása 50. évfordulóján egyetemi rangot kapott. 1985-ben teljes jogú, 1989-ben pedig elnevezésében is egyetem lett: Magyar Testnevelési Egyetem. 2000 januárjától a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működött. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működött tovább egészen 2021-ig, amikor alapítványi fenntartású felsőoktatási intézménnyé vált, és felvette a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem nevet.

A TF igazgatói: Dr. Szukováthy Imre (balra) és Kerezsi Endre (jobbra)

Az alapítás óta 151 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát az egyetemen. Az intézmény képzési palettája az évtizedek során folyamatosan bővült. 1959-ben létrejött a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, mely 1969-től a főiskola egyik szervezeti egysége lett. Szintén 1969-ben megalakult a Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ is. Az egyetemen működik a Sporttudományok Doktori Iskola, ahol a magyar olimpiai bajnokok közül elsőként Kovács Ágnes szerzett doktori címet 2021-ben. Az intézmény 2017-től nagyszabású kampusz-, oktatás- és kutatásfejlesztési programon megy keresztül. 2023-ban nyitotta meg kapuit a multifunkcionális Dr. Koltai Jenő Sportközpont, amely a budapesti atlétikai világbajnokság egyik hivatalos edzőközpontjaként működött.

A TF jelenleg több mint 3000 hallgatóval rendelkezik.

Dr. Hepp Ferenc igazgató (1947-1951) és a TF tanári kara

Csóti Gergely Ákos