Idén ünnepli fennállásának 115 éves évfordulóját a Vasas SC. A jeles évforduló alkalmából fogadják rövid összefoglalónkat az egyesületről, néhány jeles Vasas relikvia társaságában. Az elmúlt több mint 100 év során a klub számos hagyományos és kuriózumnak számító sportágnak adott otthont. Volt és jelen szakosztályai között megtalálható a labdarúgás, atlétika, birkózás, kézilabda, vízilabda, ökölvívás, röplabda, vívás, sakk, tenisz, sí, műkorcsolya, de olyan különlegességek is, mint például a gyeplabda, motorcsónak, motorkerékpár-autósport vagy a természetjárás.

Az 1900-as évek elején a sportmozgalom Magyarországon, és egyben világszerte is, kirobbanóan gyors fejlődésnek indult. Ennek fő okát természetesen a társadalmi változásokban kell keresnünk. A korszakot a nagypolgárság gazdasági is politikai befolyásának megerősödése, valamint a városokban élő ipari munkásság létszámának kiugró növekedése jellemezte. A sportmozgalmon belül fokozatosan előtérbe kerültek a tömeg- és csapatsportok, elsősorban a különféle labdajátékok. A labdarúgás hamarosan fiatalok tömegeit hódította meg, nem törődve a társadalmi hovatartozásukkal, és elindult világhódító körútjára.

Vasas SC sportérem 1949-ből

A Vasas első szakosztálya is a labdarúgás volt. Az egyesület 1911. március 16-án alakult meg a Thököly úti Vasas székházban. Hivatalosan a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja nevet viselte. A sportklub megalakítására már 1908-ban felmerült az igény, azonban sok szakszervezeti vezető sporttal szembeni maradi felfogásának, illetve a szükséges anyagi alap előteremtése körüli nehézségeknek köszönhetően a folyamat elhúzódott. Ha hinni lehet a korabeli sajtónak és statisztikai adatoknak, akkor a Vasas SC volt Magyarország 168-ik sportklubja. Az egyesület első elnöke Rohonczy Gusztáv volt, jegyzője Csapó Sámuel, pénztárosa Boócz Kálmán, intézője pedig Braun István. Néhány név az alapító tagok közül: Adler Dezső, Drohovszky Antal, Éder Sándor, Grünfeld Ignác, Goldberger Jakab, Kruppa Károly, Lőwh Sándor, Reiner Sándor, Schwarcz Dezső, Tilli János, Wágner Imre, Disandi Géza, Deutsch Ferenc, Novák Béla, Novák Frigyes, Novák Gyula, Pongrácz Viktor és még sokan mások.

Vasas sportzászló

Kezdetben a csapat a BEAC pályáján játszott. Innen költözött az egyesület Angyalföldre, ahol valamikor az 1920-as évek előtt kibéreltek egy üres telket a mai Thököly út és Nagy Lajos király útja sarkán. Ez a pálya volt a Vasas első otthona. Az 1930-as években a Forgách utcában volt a csapat pályája. Az 1940-es években a Magyar Kommunista Párt a sportot is fel kívánta használni hatalmának kiépítésére és konszolidálásra. Ezen tervük része volt egy munkásklub kiemelt támogatása. Választásuk a Vasasra esett, és ennek köszönhetően 1946-ban az egyesülethez került a Pasaréti úti hatalmas kiterjedésű sporttelep. 1961-ben pedig a Fáy utcában kapott újabb telket a Vasas, ahol felépíthették stadionjukat, mely 2002 óta Illovszky Rudolf nevét viselte. 2016. október 29-én játszották az utolsó mérkőzést a régi stadionban (Vasas-Videoton 1:1). 2017 és 2019 között teljesen új stadion épült a területen, melyet 2019. július 5-én avattak fel egy barátságos mérkőzéssel (Vasas-Dunaszerdahelyi AC 2:0).

Csapatfotó 1917-ből

Az 1915. év őszi, II. osztályú hadi bajnokságot a Vasas labdarúgó csapata 100%-os eredménnyel nyerte meg, így esélyt kapott az I. osztályba kerülésre. Az 1916. július 27-én játszott osztályozó mérkőzésen az I. osztályú bajnokság utolsó helyezettje, a KAOE volt a Vasas ellenfele. A mérkőzésre a világhírű angol edző, Jimmy Hogan készítette fel a csapatot. A mérkőzés a Vasas 5:0 arányú győzelmével zárult. A góllövők Plesch Gyula, Jelinek Tivadar és Katzer Károly voltak, Jelinek ráadásul mesterhármast ért el. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1925 őszén bevezette a profizmust Magyarországon, mely az élvonalba került Vasas csapatát is érintette. A klub több tagja azon a véleményen volt, hogy a magát a munkásosztály csapatának valló Vasashoz nem illik a játékosok adás-vétele. Sok szenvedélyes vitát követően végül 1926. július 3-án az a döntés született, hogy a Vasas csapata vegyen részt a profi bajnokságban, de működtesse tovább amatőr csapatát is. A profi csapat neve Vasas FC lett.

A Vasas labdarúgás aranykorának az 1950-es és 1960-as éveket tekinthetjük. Míg az 1940-es évek időszaka Gallowich Tibor vezetőedző és szövetségi kapitány nevéhez köthető, addig az aranykor sikerei nagyrészt Baróti Lajos és Illovszky Rudolf mesteredzői és vezetői tevékenységének eredménye volt. A klub 1955-ben megnyerte a magyar labdarúgókupát, így a címvédő Vörös Lobogó mellett a Vasas csapata képviselhette Magyarországot 1956-ban a Közép-európai Kupán. Az 1956-os sorozatban olasz klubcsapatok nem indultak, így a magyarok, osztrákok, a csehszlovákok és a jugoszlávok két-két klubot indítottak. A döntőben a Vasas ellenfele a Vörös Lobogót búcsúztató a Rapid Wien lett. A mindent eldöntő végső mérkőzésre 1956. augusztus 4-én került sor a Népstadionban, közel 100.000-es nézősereg előtt. A Vasas fölényes, 9:2 arányú győzelmet aratott. Szilágyi Gyula négy, Csordás Lajos és Raduly József kettő, Teleki Gyula pedig egy gólt szerzett.

Szintén fényes siker volt a Vasas szereplése az 1957-es Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK). Az angyalföldi fiúk a legjobb négy közé jutottak. Diadalmenetük során olyan világhírű csapatokat vertek meg, mint az AFC Ajax vagy a spanyol bajnok Real Madrid.

A Vasas SC Közép-európai Kupa győztes csapata 1957-ből

Az Olimpiai Játékokon Vasas sportoló először 1924-ben szerepelt, Szelky Ottó kötöttfogású birkózó személyében. Az egyesület rengeteg eredményes olimpikont adott a világnak. A Vasas sortolója volt többek között az olimpia bajnok birkózó Keresztes Lajos, valamint tanítványa, a kétszeres olimpia bajnok birkózó Kozma István, aki súlyos autóbaleset következtében tragikusan fiatalon hunyt el. Az ökölvívók közül a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, valamint az olimpia bajnok Gedó György és Kovács „Kokó” István. A vívók közül a hatszoros olimpiai bajnok Kárpáti Rudolf és a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron. Szintén a Vasas atlétája volt a Németh család két tagja: az olimpiai bajnok kalapácsvető Németh Imre, és fia, az olimpia bajnok gerelyhajító és feltaláló Németh Miklós.

Az olimpiákon túl a Vasas SC számos más sportágban is kinevelt világszintű sportolókat. Kiemelt helyen említendő a tenisz, ahol olyan hírességek gazdagítják a Vasas hírnevét, mint például az örökös bajnok Asbóth József, aki 16 alkalommal szerepelt a Davis Kupában és 1947-ben megnyerte a Roland Garros férfi egyesének döntőjét, vagy Körmöczy Zsuzsanna, aki minden idők legsikeresebb magyar női teniszezője volt, 1958-ban megszerezte a Roland Garros Grand Slam trófeáját és elődöntős volt Wimbledonban, 1947-ben pedig Asbóth Józseffel párosban harmadik lett a Roland Garroson. Szintén Vasas növendék volt Taróczy Balázs, aki összesen 26 ATP tornát nyert és négyszer bejutott a Roland Garros negyeddöntőjébe.

Díszoklevél Keresztes Lajos olimpiai bajnok 60. születésnapja alkalmából

Csóti Gergely Ákos