AMBRUS PÁL SZOBORAVATÁSA
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) kezdeményezésére, az NSKI, Szentegyháza Város Polgármesteri Hivatala és a Magyar Birkózók Szövetsége, partnetségben a szentegyházi Pro Urbe Egyesülettel úgy döntött, hogy dr. Ambrus Pál születésének 125. évfordulója alkalmából méltó emléket állít az egykori birkózó és közéleti ember tiszteletére szülővárosában Szentegyházán. A 2026. március 13-án felavatott szobor, amely székelykeresztúri Horváth Árpád alkotása, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum közreműködése, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatása révén készülhetett el. Az eredetileg 1926-ban gipszből készült múzeumi műtárgy, 2026-ban Laczik Csaba szobrászművész keze nyomán nyerte el mai bronzból kiöntött formáját.
A szoboravató ünnepséget követően, dr. Ambrus Pál hagyatékából életmű kiállítás került megrendezésre a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Házban, amelyet Salamon Judit, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum operatív vezetője nyitott meg. A kiállítás megvalósításához a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum nyújtott szakmai segítséget. Bemutatásra került továbbá, a Balázs Árpád székelyudvarhelyi újságíró tollából megjelent „Dr. Ambrus Pál – egy elfeledett székely-magyar ember sorsa” című kötet is.
Életmű kiállítás
A szoboravató ünnepségen, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Fodor Tamás vezető konzul, a Magyar Birkózók Szövetsége részéről pedig Németh Szilárd elnök, a Kozma István Birkózó Akadémia alapítója mondta el ünnepi gondolatait. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről Fráter Olivér történész beszédében kiemelte, hogy „Ambrus Pál számára a sport nem csak a győzelemről, hanem az emberi tartásról, a küzdeni akarásról, a becsületről, a kitartásról és arról is szólt, hogy az ember akkor is talpon kell maradjon, amikor az nehéz.” „A székely öntudat, a gyökerekhez való ragaszkodás, a történelmi, kulturális és nyelvi hagyományok tisztelete pedig mindig is erőt adott Ambrus Pál számára” – nyomatékosította Fráter Olivér hozzátéve, hogy „ha mindezekhez hűek maradunk, akkor a nemzeti megmaradásnak jövője is van.”
Ambrus Pál 1901-ben született Szentegyházasfaluban. Az 1920-as évek közepén, a korondi Lőrincz Mártonnal és az alsósófalvi Keresztes Lajossal közösen, a Magyar Atlétikai Clubban (MAC) kezdett el birkózni. E klub színeiben szerzett hírnevet, a maga és a kibocsájtó székely-magyar közösség számára. Ambrus Pál az 1925-ben rendezett országos viadalon pehelysúlyban már nem talált legyőzőre. Az 1926-os rigai Európa-bajnokságon pedig a negyedik helyet szerezte meg. 1927-ben Kaposváron a klub birkózói veretlenül nyerték az országos csapatbajnokságot. Ambrus ekkor pehelysúlyban egyéni országos felnőtt magyar bajnok is lett. 1929-ben és 1931-ben pedig kötöttfogású magyar csapatbajnoki címet nyert griffmadaras klubjával, a MAC-cal.
A szoboravató ünnepség
Sportpályafutását követően Ambrus Pál 1932-ben aranydiplomával végzett a jogi egyetemen. Ügyvédi munkája mellett azonban mindvégig nagy támogatója volt a kultúrának és a sportnak. A második bécsi döntés után hazatelepült Erdélybe, ahol a marosvásárhelyi Hangya Szövetkezet elnöki tisztségét töltötte be. A szülőföld és szülőfaluja szeretete mindvégig meghatározó szerepet töltött be az életében. Kezdeményezője és támogatója volt ezért annak a gyűjtési akciónak, amelynek révén megépülhetett Szentegyházán az a művelődési ház, amely a mai napig a helyi magyarság kulturális szolgálatában áll, és amely a Szentegyházi Gyermekfilharmónia otthonául is szolgál.
A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum delegációja
Szöveg forrása: Nemzetstratégiai Kutatóintézet Facebook oldala
Képek: Veres Izolda, Fráter Olivér
Legutóbbi hozzászólások