Idén 40 éves a Hungaroring. Az első magyar Forma-1 nagydíjat 1986 augusztusában rendezték meg, mintegy 200.000 néző jelenlétében. A versenysorozat a mai napig nagyon népszerű; az összes néző kb. 10%-át teszik ki a magyarok, a többiek főként Németországból és Finnországból érkeznek.

De hogyan is került a Vasfüggöny mögött rendezett első Forma-1-es futam a Mogyoród melletti kanyargós pályára? A Keleti Blokkon belül mindig is a Szovjetunióé volt az elsőség, és nem volt ez másképp a sport tekintetében sem. Azonban az autóversenyzésért rajongó Brezsnyev 1982-es halálát követően a moszkvai vezetők körében lankadni kezdet a lelkesedés a Forma-1 iránt. A magyar, a csehszlovák és a bolgár sportvezetők ellenben pont egy ilyen lehetőségre vártak, és mind megpróbálták a saját országuk számára megszerezni a rendezés jogát.

Annak, hogy végül is Magyarország kerekedett felül a versenyfutásban számos oka volt. A szocialista sajtóban gyakran kapitalista pénz- és halálgyárnak titulált Forma-1-et a kései Kádár-korszak politikai vezetése nem sporteseményként, hanem üzleti vállalkozásként kezelte, és főként a gazdaság fellendítése volt a cél. Emellett a versenysorozat propaganda értéke és a közhangulatra gyakorolt hatása sem volt elhanyagolható tényező. Sokat tettek a magyar nagydíj ügyében a Brazíliában élő magyarok; Terjék Mihály főkonzul, illetve Rohonyi Tamás, a brazil nagydíj szervezésében érdekelt üzletember. Maga Bernie Ecclestone, a Forma-1 atyja is Magyarországot tartotta a legalkalmasabb helyszínnek. Látogatása során nagyon megtetszett neki Budapest, és először egy, a monacói pályához hasonló utcai versenypályában gondolkodott a Városliget, majd a Népliget környékére. Az utcai versenyzés ötletét azonban a Fővárosi Tanács elvetette. A legenda szerint a Mogyoród melletti végső helyszínt végül szintén Ecclestone szúrta ki magánrepülőgépe ablakából.

Az időközben megalakult Forma-1-es gazdasági társaság első elnöke, Balogh Tibor 1985. szeptember 10-én utazott Londonba, hogy aláírja a megállapodást. Ekkor dőlt el, hogy Magyarország 1986 augusztusában Forma-1-es futamot fog rendezni! A pályát ezután rekordidő – 8 hónap – alatt sikerült felépíteni. Igaz ugyan, hogy már 1989-ben kisebb módosításokra szorult. 2003-ban újabb felújításra került sor annak érdekében, hogy megkönnyítsék az előzéseket, mivel a szűk és kanyargós vonalvezetésű pályán az autók gyakran hosszú időre egymás mögé szorultak.

A Hungaroringen nyerte első nagydíját Damon Hill (1993), Fernando Alonso (2003), Jenson Button (2006), Heikki Kovalainen (2008), Esteban Ocon (2021) és Oscar Piastri (2024). 2001-ben Michael Schumacher a Hungaroringen szerezte meg pályafutása 51. Nagydíját, amellyel beállította Alain Prost akkori rekordját. Ez a győzelem egyben biztosította számára negyedik egyéni világbajnoki címét is, amellyel szintén utolérte Prost-ot. 2020-ban Lewis Hamilton nyolcadik alkalommal nyerte meg a Magyar Nagydíjat, amivel új rekordot állított be. Ezen a csúcson Michael Schumacherrel osztozik, aki a Francia Nagydíjat szintén nyolc alkalommal nyerte meg.

A Hungaroring Forma-1-es futamainak trófeáit a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. biztosítja. Egy-egy serleg elkészítése megközelítőleg hat hónapot vesz igénybe, és darabonként mintegy 40 000 euróba kerülnek.

A pálya létrejöttének kerek évfordulója alkalmából 2026. július 6-án a ljubljanai Liszt Intézetben nyílt meg a Hungaroring 40 – a Formula–1 Magyar Nagydíj 40 éve című kiállítás. A szeptember 4-ig ingyenesen látogatható, kiváló tárlat megvalósításához a Sportmúzeum is hozzájárult néhány, autóversenyekhez kapcsolódó tárgyi emlékkel.

Csóti Gergely Ákos és Kormány Ákos