95 éve alakult a Magyar Turista Egylet Lomnici Csoportja.

95 éve alakult a Magyar Turista Egylet Lomnici Csoportja

1926 szeptemberében, a Kékestetőn alakult meg a Magyar Turista Egylet Lomnici Csoportja 16 taggal, Déry József vezetésével. A tagok az MTE 1918-ban alakult Tátra Asztal Csoportjából váltak ki. A Csoport titkárává Halasy Jenőt, pénztárosának pedig Cséfalvay Tituszt választották meg.
„Egy pár egymást megértő, egy célért lelkesedő turista harmonikus kapcsolatot keresett és talált, társadalmi állásra való tekintet nélkül, a hazaszeretet, egymás szeretete és a hegyek szeretete jeligéje alatt.”
A Lomnici Csoport évkönyvét, mely a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményét gazdagítja, Dr. Peitler Gyula vezette 1930-tól kezdődően. A fiatal orvos egy évvel korábban csatlakozott be a Turisták Lapja szerkesztésébe Déry József mellett. Déryvel még 1924-ben ismerkedett meg az MTE keretein belül. Az ambíciózus fiatalt felkarolta Déry és hamarosan, az 1929-i MTE évi közgyűlésen dr. Peitler Gyulát főtitkárrá választották.
1930-ra már 23-ra nőtt a tagok száma. A csoport jó barátságot ápolt az MTE többi vidéki szakosztályával, így legfőképp a Mátra Osztállyal, hiszen a Kékestetőt tekintették a csoport bölcsőjének, de az esztergomi Fecskékkel is szoros kapcsolatot tartottak fenn. Számos asztalközi vacsorát és egyéb csoportközi összejövetelt rendeztek. ez alapján is látható, hogy a korabeli turista csoportok élénk társasági összejöveteleket szerveztek. Csoporton belül például maga Déry József javasolta, hogy az alapító tagok és a csoport egyéb „kíválóságai” részére rendszeresen ünnepi vacsorákat rendezzenek. 1927. decemberében Halasy Jenő javaslatára Téry emlékserleget alapítottak gyűjtés útján. Az Egyesület minden évben megtartotta Dr. Téry Ödön emlékünnepét Dobogókőn. A serleget a budapesti emlékünnepségeken is használták, az emlékbeszéd során az aktuális felszólaló tarthatta a kezében.
A Lomniciak rengeteg egynapos kirándulást szerveztek a budai hegyekbe, a Pilisbe és a Börzsönybe, de számos többnapos túrát is levezényeltek a Mátra, Vértes, Mecsek és Bakony hegyei között. Ezen túl külföldi túrákat is szerveztek az osztrák hegyekbe, az Alpokba. Az Egyesület tagjai külföldi kirándulásaikról gyakran élménybeszámolókat tartottak a csoport többi tagjának. A csoportnak gondja volt a turista útvonalak karbantartására és az útjelzések felfestésére is.
Az évkönyvben dr. Peitler Gyula nem csak a Csoport legfontosabb kirándulásait, eseményeit, halálhíreit dokumentálta, hanem tollrajzokkal, beragasztott belépőjegyekkel, fotókkal is illusztrálta az eseményeket. Ennek a gazdag, sokrétű naplónak köszönhetően részletes betekintést kapunk a századeleji turisták életébe. A naplót Halasy Jenő is megemlíti a Turisták Lapjában:
„Terjedelmes könyv- és térképtárunkon kívül főként azokra az egyedülállóan érdekes és művészi fényképekkel, valamint rajzokkal és aquarellekkel bőségesen díszített albumainkra vagyunk büszkék, amelyekben – Peitler Gyula „önkéntes jegyzőnk”- nemcsak Csoportunk élettörténetét, hanem egyúttal a hazai turistaság életének keresztmetszetét is írásban és képekben felvázolta.”
A csoport alapítója, Déry József 1937 október 13-án hunyt el. A bejegyzések 1938-től kezdődően egyre ritkultak, majd 1940-el ért véget a Lomniciak krónikája.
1943-ban Peitler Gyulát tartalékos orvoshadnagyként a keleti frontra vezényelték, nem sokkal előtte mondott le főtitkári tisztségéről a Magyar Turista Egyletben. Másfél évtizedes munkáját az egylet egy Izsák Elek iparművész által tervezett és Berán Nándor iparművész által kivitelezett domborművel hálálta meg. 1945 után valamennyi hazai turista egyesületet, így a Magyar Turista Egyesületet is feloszlatták.

 

Forrás:
Turisták Lapja.
M.T.E. LOMNICI-CSOPORT.
Magyar Hegyisport és Turista Enciklopédia. Kornétás Kiadó. Budapest, 2005. 285. o.
Szerk. Déry József: Négy évtized a magyar hegyek között – A Magyar Turista Egyesület negyvenéves múltja 1888-1928 (Budapest, 1929)
Lomnici Csoport. In: Turisták Lapja. 50. évfolyam, 798-799. o.

Levelezőrendszer frissítés

LEVELEZŐRENSZER FRISSÍTÉS

Kedves Látogatók, Érdeklődők, Partnereink!
A múzeumi levelezőrendszer átállása miatt leveleiket átmenetileg nem, vagy csak korlátozott módon tudjuk fogadni, ezért kérjük, hogy fontos ügyekben az alábbi telefonszámokon szíveskedjenek felvenni a kapcsolatot velünk:
– tárlatvezetés, múzeumpedagógia, kiállítások: 0630-488-3885 (K-V: 10 és 17 óra között)
– adminisztratív ügyek: 061-471-4350 (H-Cs: 8-16:30; P: 8 és 14 óra között)
A központi hiba elhárításáig szíves türelmüket kérjük!
Köszönettel: Magyar Olimpiai és Sportmúzeum

Elhunyt Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egykori elnöke.

Elhunyt Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egykori elnöke.

79 éves korában elhunyt a belga Jacques Rogge, aki 2001 és 2013 között töltötte be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki tisztségét.
1942. május 2-án született Belgiumban a flamand Gentben. Orvosi tanulmányait Nagy Britanniában végezte, majd Belgiumban dolgozott ortopéd sebészként. Mindemellett sikeres sportoló volt: tizenhatszoros országos bajnok volt rögbiben, vitorlázásban háromszor is képviselte Belgiumot az olimpiákon finn dingiben: 1968-ban Mexikóvárosban, 1972-ben Münchenben és 1976-ban Montrealban.
A Belga Olimpiai Bizottságban először a sportolókat képviselte, majd a szervezet elnöki tisztségét töltötte be 1989 és 1992 között. Ezután 1989 és 2001 között az Európai Olimpiai Bizottságot vezette. 1991-ben választották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává. 2000-ben Sydneyben és 2004-ben Athénban is élénk szerepet vállalt az olimpiák szervezésében. A nemzetközi szervezet elnökévé 2001-ben választották. Ezzel feladta orvosi praxisát és az olimpizmus központjába, Lausanne-ba költözött. 2013-ban Thomas Bach váltotta le az elnöki tisztségben, Rogge-t pedig tiszteletbeli elnökké választották.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke kiemelte Rogge sport iránti elhivatottságát és szenvedélyét. Különösen támogatta a fiatalok sportját és az Ifjúsági Olimpia bevezetését, valamint mindenkor kiállt a sport tisztaságáért. Az első Ifjúsági Olimpia megrendezéséről 2008-ban döntöttek és Szingapúr rendezte 2010-ben. Rogge továbbá részt vett az Agenda 2020 reformprogram kidolgozásában, melyet 2014-ben hirdettek ki. A programból eddig nem sok valósult meg.
2005-ben múzeumunkban is tiszteletét tette Rogge, az alábbi képekkel emlékezünk meg róla.
Jacques Rogge tiszteletére félárbócra engedték az Olimpiai Múzeum zászlóit a svájci Lausanne-ban.

Források:
https://olympics.com/ioc/news/ioc-announces-passing-of-former-ioc-president-jacques-rogge
https://edition.cnn.com/2021/08/29/sport/jacques-rogge-ioc-death/index.html
https://www.britannica.com/biography/Jacques-Rogge

Megnyílt a Hajrá, magyarok! – A Népstadiontól a Puskás Arénáig című kiállítás, a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben

Megnyílt a Hajrá, magyarok! – A Népstadiontól a Puskás Arénáig című kiállítás, a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben

Intézményünkkel és a KÖZTI-vel közös kiállítás nyílt Hajrá, magyarok! – A Népstadiontól a Puskás Arénáig címmel, a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben, június 15-én. A tárlat a Népstadion építésének kezdetétől, egészen a 2019-ben megnyílt Puskás Arénáig mutatja be a helyszín történetét. A jelentős sport- és kulturális eseményeknek otthont adó létesítmény múltját fényképek, tervlapok és történetek segítségével elevenítik fel. A kiállítást a labdarúgó Európa-bajnokság Magyarország-Portugália mérkőzésével egybekötve, a magyar Novák Károly Eduárd romániai paralimpiai bajnok kerékpározó, Románia ifjúsági és sportminisztere nyitotta meg.

Megnyílt “A Pékerdőtől a Puskás Arénáig” kiállítás

Megnyílt “A Pékerdőtől a Puskás Arénáig” kiállítás

A 19. század utolsó negyedében egy új sportág indult hódító útjára a kontinensen: a „football”. Az 1870-es években még az atlétikai edzés utáni levezetésre szolgált, majd az 1890-es évektől megjelentek az első, kifejezetten erre a sportágra alakult egyesületek. A játék hamar eljutott hazánkba is, ahol a labdarúgás 1901-re már saját szakszövetséggel rendelkezett, és ettől kezdve megindulhatott az első, hivatalos bajnokság, majd 1911-re elkészült a Ferencváros, 1912-re pedig az MTK első stadionja. Hazánkban a futball népszerűsége minden más sportágét felülmúlta, és ha a következő évtizedekben bizonyos hullámvölgyek elő is fordultak, az 1960-as évekig így is a szűk világ elit részéhez tartoztunk, amelyet bizonyít a két világbajnoki döntő (1938, 1954), az Európa Kupa győzelem (1953), és a három olimpiai bajnoki cím (1952, 1964, 1968). Az 1970-es évektől érzékelhető hanyatlás ellenére mind válogatott, mind klubszinten akadtak még figyelemreméltó eredményeink, s 2016 óta ismét egy felfelé szálló periódusba kerültünk.
Ezt az izgalmas fejlődéstörténetet mutatja be a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum 2021. június 24-én megnyitott kiállítása, „A Pékerdőtől a Puskás Arénáig” címmel. A tárlat a magyar labdarúgás különböző korszakaiból származó gazdag képi- és műtárgyanyagot vonultat fel, amelyben az intézményünk saját gyűjteményének darabjain túl a Fradi Múzeum és az Újpesti Torna Egylet is képviselteti magát. A kiállítás a magyar futball története mellett helyet biztosított azoknak a labdarúgás révén kifejlődő játékoknak (Totó, csocsó, gombfoci, rugósfoci), amelyek generációk sorával szerettették meg ezt a nagyszerű sportágat.

Ízelítő a tokiói Magyar Kulturális Intézetben bemutatott kiállításról

Ízelítő a tokiói Magyar Kulturális Intézetben bemutatott kiállításról

Ízelítő a tokiói Magyar Kulturális Intézetben bemutatott kiállításról, amelyhez a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum különleges műtárgyakkal járult hozzá.
A tárlat különlegessége, hogy a kiállított fotók később a tokiói olimpiai faluba kerülnek, inspirációként sportolóink számára.
A kiállításról bővebben a következő cikkeben olvashatnak: