In Memoriam Móricz-Sabján Simon (1980-2022)

In Memoriam Móricz-Sabján Simon (1980-2022)

Mély fájdalommal és szomorúsággal vettük a hírt, hogy meghalt a magyar fotográfia egyik legnagyobb tehetsége, aki sokrétű munkája során számtalan sportfotót is készített.
Sporttal kapcsolatos képei inkább sorolhatók a szociofotó kategóriába, amivel olyan világot hozott be a sportfotózásba, amilyet előtte nem láthattunk.
2018-ban elnyerte az Ezüstgerely pályázat második díját, képei 2021-ben az Elsőfüves c. kiállításon láthatóak voltak a SportAgorán.
Emlékét megőrizzük.

https://simonmoricz.com/
https://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/a-fotografus-moricz-sabjan-simon-emlekere-2931745
https://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/gyasz-elhunyt-moricz-sabjan-simon-fotografus-2931707
https://nepszava.hu/3180407_lathatatlan-energiamezo-moricz-sabjan-simon-halalara
https://hvg.hu/itthon/20221229_Meghalt_Moricz_Sabjan_Simon

Elhunyt Varga János olimpiai bajnok birkózó

Elhunyt Varga János olimpiai bajnok birkózó

Életének 84. évében elhunyt Varga János olimpiai bajnok birkózó, a Nemzet Sportolója.

A birkózással szülőhelyén, Abonyban, a helyi Termelőszövetkezet sportegyesületében ismerkedett meg. Hamar kitűnt tehetségével, és 1958-ban az Abonyi MTE versenyzőjét meg is hívták a tatai edzőtáborba, hogy segítse a világbajnokságra készülő magyar válogatott tagjaiat. A következő évben Matura Mihály már kerettagként hívta be Varga Jánost, aki időközben a Bp. Honvéd versenyzője lett. Mindkét fogásnemben versenyzett, és mindkettőben bajnoki címeket szerzett, de a kötöttfogás lett az ő valódi területe, amelyben első nemzetközi címét 1963-ban szerezte, amikor megnyerte a Helsingborgban rendezett világbajnokságot az 57 kg-os súlycsoportban. Négy évvel később Minszkben szerezte meg első Európa-bajnoki aranyát, majd 1968-ban, a Mexikóvárosban rendezett nyári játékokon felért a csúcsra. Ezt követően 1970-ben ismét világbajnok lett Edmontonban, majd újra Európa-bajnoki címet ünnepelhetett Berlinben. 1972-ben részt vett a müncheni olimpián, ahol negyedik helyen zárt, valamint még abban az évben megszerezte a Testnevelési Főiskolán a szakedzői diplomáját.

A következő évben felhagyott a versenyzéssel, és a Bp. Honvéd edzője lett, emellett 1978-tól 1993-ig a magyar junior válogatott edzői posztját is ellátta. Tanítványai közül Faragó József és Sípos Árpád Európa-bajnoki címet szerzett. Pályafutását 2007-ben érdeméremmel ismerte el a Magyar Olimpiai Bizottság, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatát, 2016-ban pedig a Nemzetközi Birkózó Szövetség beválasztotta a sportági Hírességek Csarnokába.

Dr. Szabó Lajos, múzeumunk igazgatója a „Mexikói magyar kulturális hetek” rendezvénysorozat keretében tartott előadást Guadalajarában Fekete Árpád labdarúgó edző pályájáról

Dr. Szabó Lajos, múzeumunk igazgatója a „Mexikói magyar kulturális hetek” rendezvénysorozat keretében tartott előadást Guadalajarában Fekete Árpád labdarúgó edző pályájáról

Az előadás címe: Fekete Árpád – a magyar labdarúgás nagykövete – Magyarok a mexikói labdarúgásban.
Az 1921-ben Salgótarjánban született Fekete Árpád az UTE-ban érett első osztályú labdarúgóvá, a világháború után Romániában, Olaszországban és Franciaországban játszott, 1955-ben érkezett az Egyesült Államokba, ahol már edzőként dolgozott.
1957-ben hívták meg a CD Guadalajara kispadjára. Az első évben harmadik, majd ezt követően kétszer is bajnok és kupagyőztes lett a csapattal. A következő évben a város egy másik csapatával, az Oro-val nyert bajnokságot. Pályafutása alatt minden jelentős guadalajarai csapattal dolgozott. A Tűzoltó (El Bombero) becenevet azért kapta, mert a kieséstől számos csapatot mentett meg, akár az utolsó meccsekre érkezvén is. Egy rövid időre a nemzeti válogatottat is vezette. Hatása a mexikói futballra máig tart, játékosai és segédedzői közül ismert és sikeres edzők kerültek ki, köztük négyen a válogatottat is vezették.

A szigorú edző hírében álló szakember egyik híres szállóigéje: „Aki nem fut, az repül.”
A Guadalajarában végleg letelepedő Fekete Árpád felvette a mexikói állampolgárságot, de mindvégig megmaradt magyarnak.
Immár tíz éve nincs közöttünk, de az előadást követő baráti találkozó is bizonyítja, hogy népszerűsége ma is töretlen.
Hamvait a „Guadalajarai sport pantheonjában” helyezték el.

Bodó Andrea (1934. augusztus 4 – 2022. szeptember 21.)

Bodó Andrea (1934. augusztus 4 – 2022. szeptember 21.)

88 éves korában elhunyt Bodó Andrea, az 1956-os melbourne-i olimpia bajnoka.

Budapesten született 1934-ben. Édesapja bankigazgató, először a Magyar Általános hitelbankban, majd az Országos Takarékpénztárban. Középiskolai tanulmányait az Isteni Megváltó Leányai Szent Margit Leánygimnáziumban kezdte el, majd a rend felszámolása után a Lajos utcai középiskolában folytatta, ahol testneveléstanára bíztatására kezdett el sportolni. 1955-ben megnyerte az országos bajnokságot lóugrásban. 1952 és 1956 között volt tagja a magyar olimpiai válogatott csapatnak. Első olimpiai sikerét az 1952-es Helsinkiben megrendezett versenyen aratta: az összetett csapatversenyen ezüst, a kéziszercsapattal pedig bronzérmet szerzett.

Sportolói pályafutása mellett hivatalnokként dolgozott, majd 1952-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult.

1956-ban újabb olimpiai érmekkel gazdagodott: a kéziszercsapattal bajnok lett, összetett csapatversenyben pedig második helyezést ért el. A magyar bajnokságot is megnyerte csapatban. A melbourne-i olimpia után nem tért vissza Magyarországra, részt vett a Sport Illustrated által szervezett túrán. Végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol 1962-től a Berkeley Egyetemen folytatta tanulmányait. Testnevelő tanári és pszichológiai diplomát szerzett, végül 1968-ban doktorált. 1963-től a San Franciscoi Állami Egyetemen tanított.

A Nemzetközi Torna Szövetség ritmikus sportgimnasztikai bizottságának tagja 1984 és 2000 között. 1984-ben és 1992-ben a ritmikus sportgimnasztikai versenyek technikai igazgatójaként, valamint alelnökként vett részt az olimpiákon. Magyarországon is tevékenykedett, több bírói továbbképzést tartott a szakma részére. A kaliforniai Novatoban hunyt el 2022. szeptember 21-én.

Úszó vb-re készülve

Úszó vb-re készülve

Múzeumunk a ma induló úszó világbajnokságra készülve, a versenysorozatról felvezetőnek pár érdekességet gyűjtött össze.

Az úszás az egyik legrégebbi olimpiai sportág, hiszen Hajós Alfréd már 1896-ban Athénban a 100 és 1200 méter gyorsúszást is megnyerte, hivatalos világbajnoksága csak 50 éve van. Az első „világ megmérettetést” 1973-ban az akkor Jugoszlávia néven ismert ország fővárosában, Belgrádban tartották meg. A világbajnokságot a korai időszakban még váltakozó időközönként rendezték meg, de 2001 óta a világ legjobb „vizes sportolóinak” versenyéhez egy-egy ország városa két évente ad otthont. Ezen természetesen a 2020-as pandémia ütött rést, ugyanis a tavaly Fukuokába tervezett világbajnokságot idénre halasztották, de a verseny megrendezését a japán város nem tudta vállalni, így az hazánk fővárosába, Budapestre került.

vizes vb

(A 2022-es budapesti FINA világbajnokság hivatalos logója)

A világ legjobbjai az első világbajnokságokon még 37 versenyszámban indulhattak és már ekkor bekerült 3 szinkronúszó szám, illetve férfiak számára vízilabda tornát is rendeztek. Az eredeti program 1986-ig nem változott, amikor Madridban a versenyszámokat – elsősorban úszásban – bővítették, valamint itt rendeztek először női vízilabda tornát. A következő megmérettetésen, az ausztráliai Perthben, a programba már a műugrás is bekerült, és innentől a világbajnokságokon folyamatosan bővült az úszó és egyéb versenyek száma. A vizes sportok kedvelői a 2003-as barcelonai világbajnokságon már 63 versenyszám megtekintése közül választhattak, míg 10 évvel később, újra Barcelonában, a műugrás programjába a szupertoronyugrás is bekerült. Az idei világbajnokságon a hirtelen jött rendező változás következtében most kevesebb számot rendeznek meg, a szupertoronyugrás idén elmarad.

(A 2022-es világbajnokság fő helyszíne, a budapesti Duna Aréna)

A versenyszámokkal a résztvevő nemzetek és sportolók száma is párhuzamosan növekedett. Amíg az első világbajnokságon 47 ország 686 sportolója méretette meg magát, addig a legutolsó, 2019-es kvangdzsui vb-n már 193 nemzet 2623 versenyzője vett részt. A FINA vizes vb-je az évek során az olimpia mellé nőve a vizes versenyszámok sportolóinak másik legjelentősebb sorozata lett. Az éremtáblázatot böngészve az is kitűnik, hogy az olimpián sikeres nemzetek, az örökranglistát itt is vezetik. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország triumvirátusa után Ausztrália jön, majd az azóta megszűnt NDK, amelyet Magyarország a 6. helyen szorosan követ. Az egyéniben legtöbb érmet szerzett versenyzők között is a sportág világsztárjai vonulnak fel: a top 10-es listán Michael Phelps, Svetlana Romashina, Katie Ledecky vagy Caeleb Dressel is szerepel, ami jól mutatja, az olimpiai megmérettetés mellett a vizes vb-ken is a sportág legjobbjai gyűlnek össze, hogy „medencébe ugorjanak.”

(Hargitay András úszás közben az 1973-as belgrádi világbajnokságon)

Az úszósportokban hazánk is meghatározó nemzet, hiszen az 1978-as és 1982-es versenyt leszámítva mindig szerzett aranyérmet és a 18 megrendezésre került vb során az éremtáblázat top 10-ébe csak ötször nem jutott be. Legtöbb érmünket az 1994-es és 2015-ös versenyeken szereztük, egyaránt 10-et, míg a legtöbb elsőséget pont a három évvel ezelőtti utolsó, dél-koreai megmérettetésen nyertük, szám szerint 5-öt. Eddig összesen 88 medált szereztünk (33 arany, 21 ezüst és 28 bronz), míg vízilabdázóink 5 elsőség mellett 8 ezüstöt és 2 bronzot gyűjtöttek.

(Verrasztó Zoltán úszás közben az 1976-ban)

A magyar versenyzők már a kezdetektől a világ elittel vetekednek, hiszen legjobbjaink nemcsak az olimpiákon, hanem a vizes vb-ken is világszínvonalon szerepelnek. Hazánkban 1965-ben Széchy Tamás az itthoni úszás forradalmi átalakításába kezdett; két legjelesebb „tanítványa” Hargitay András és Verrasztó Zoltán voltak. Kettejüknek az 1972-es müncheni olimpián nem sikerült a nagy áttörés, de az egy évvel későbbi, belgrádi világbajnokságon már arany- és ezüstérmen osztozva mutatták meg, hogy Magyarország továbbra is úszónagyhatalom és saját stílusú iskoláiban a világ bármely nemzetével fel tudja venni a versenyt. Vízilabdában, ugyanebben az évben férfi válogatottunk a Szovjetuniót és a hazai pályán szereplő Jugoszláviát megelőzve hódította el első világbajnoki címét.

(Az 1973-as belgrádi világbajnokságot megnyerő magyar vízilabda válogatott)

Ez napjainkban sincsen máshogy, hiszen a legutóbbi világbajnokságokon is számtalan világraszóló magyar siker született; elég Hosszú Katinka, Milák Kristóf, Rasovszky Kristóf vagy Kapás Boglárka győzelmeire, vagy az 5 évvel ezelőtt budapesti megmérettetésen a férfi 4×100-as váltón elért bravúr bronzéremre gondolni. Miden adott, hogy idén is a világ legjobbjai mellett a magyar versenyzőknek is szorítsunk. Úszóink Budapesten, míg a világ vízilabdázói a főváros mellett Szegeden, Debrecenben és Sopronban is megmérettetik magukat.

(A 2017-ben Budapesten bronzérmet szerző férfi váltó)

Nagy Gergely

Ezüstgerely Megnyitó 2022

Tisztelt Érdeklődők!
Ezúton tisztelettel meghívjuk Önt és kísérőit a Magyar Olimpiai Bizottsággal közös „Ezüstgerely 2022 – Sport a kortárs magyar művészetben” c. pályázatunk eredményhirdetésére, amely 2022. május 18-án, 15 órai kezdettel kerül megrendezésre SportAgora kiállítótermünkben. (Javasoljuk minden kedves látogatónknak a helyszín gyalogos, illetve tömegközlekedéssel történő megközelítését.)