A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kiállítása Londonban

2014. 12. 15.  

Az Olimpiától a Holokausztig” címmel nyílt kiállítás december 11-én a londoni Balassi Intézetben a magyar holokauszt emlékév alkalmából.

A kiállítás a zsidó származású sportolók a magyar és a nemzetközi olimpiai mozgalomban játszott szerepére fókuszál.
Olyan kiemelkedő olimpikonok életébe kalauzol, mint Petschauer Attila, Garai János, dr. Gede Oszkár és Kabos Endre.
A tárlaton számos patrónus és sportvezető pályafutását követhetjük végig, akik jelentős szerepet játszottak a magyar és a nemzetközi sportélet szervezeti kialakításában. Fontos kiemelni például Kemény Ferenc szerepét, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak is alapító tagja volt.

Képek forrása: Hungarian Cultural Centre London

A magyar sportélet áldozatai a Holokausztban

 

2014. 12. 15.  

Címmel a Városligeti Műjégpályán nyílt meg a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum legújabb kiállítása.

A tárlat azokra a zsidó származású sportolókra emlékezik, akik életüket vesztették vagy derékba törte pályafutásukat a második világháború sodrása:
„Azokra a kiváló emberekre, akik a magyar nemzeti lobogó alatt küzdve állhattak magyarként a dobogó tetején. Azokra, akik közül sokan a többségi nemzettel való azonosulási szándék nyomán még őseik vallását is felcserélték. Erőfeszítéseik, küzdelmeik mégis hiábavalónak bizonyultak, a hálátlan hatalom semmire és senkire sem volt tekintettel.” – olvasható a bevezetőben.
A látogatók kiváló sportolók sikereit ismerhetik meg. A vívó Kabos Endre és Petschauer Attila, vagy a sakkozó Steiner Endre mellett olyan megismételhetetlen teljesítményeknek lehetnek tanúi, mint az első olimpiai bajnoki cím, az első világbajnoki cím és a világ mindmáig legeredményesebb zsidó származású olimpiai sportolónő tisztje. A kiállításon információs pult is segíti látogatók ismeretszerzését.

A kiállítás 2015. december végéig tekinthető meg a Városligeti Műjégpálya csatoló termében.

Vívó kiállítás a Vigadóban

 

2014. 12. 15.  

A Magyar Vívó Szövetség megalakulásának 100. évfordulójára emlékezve vívó kiállítás nyílik 2014. december 16-án  Budapesten, a felújított Vigadó épületében.

A Szövetség centenáriumi gáláján a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum tablókkal, tárgyakkal, történeti értékű dokumentumokkal képviselteti magát. Ezek egy részét a A magyarországi vívósport története c. kiállításunkon már láthattak az érdeklődők, de most megtekinthetik Máday Norbert vívófegyverekből álló gyűjteményét is. 

1984 – A kettétört olimpia

 

2014. 11. 28.  

Bemutatták azt a könyvet, amely a szocialista országok által bojkottált 1984-es Los Angeles-i játékok magyarországi hátterét mutatja be.

Szerdán 11 óra 29 perckor a Népstadion régi dísztribünje alatt, egy hűvös csarnokteremben tartottak könyvbemutatót. A rendhagyó helyszín és időpont sem véletlen: 1984. május 16-án, ugyanekkor, ebben az épületben döntött a Magyar Olimpiai Bizottság arról, hogy „a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét” a Los Angeles-i olimpián.

Harminc év telt el azóta, és rengeteg kérdés maradt nyitva, amikre nem kaptunk választ. Egy fiatal, elsőkönyves szerző, Radványi Benedek gondolt egyet és utánament a dolgoknak, így született az 1984 – A kettétört olimpia című, 400 oldalas kötet, amely a szocialista országok által bojkottált Los Angeles-i játékok hátterével foglalkozik. Harle Tamás, a Kék Európa Stúdió kiadó igazgatója, a könyv szerkesztője megjegyezte, több mint félszáz magyar versenyző emlékezik vissza a történtekre.

„Meg kellett szülessen ez a könyv, ha ennyien összegyűltünk” – utalt arra Harle, hogy rengeteg érintett ott volt a könyvbemutatón. (Jelen volt például Rácz Mariann kézilabdázó, Beloberk Éva kosárlabdázó, Wladár Sándor úszó, Nagysolymosi Sándor cselgáncsozó, Guczoghy György tornász, a vitorlázó Detre-fivérek, Menczer Gusztáv atléta, a birkózó Gáspár Tamás.)

Az olimpiai bronzérmes és világbajnok vívó, Stefanek Gertrúd elmondása szerint az utolsó pillanatig nem akarta elhinni, hogy nem utaznak az olimpiára. „Igaz mondás, hogy sírni csak a győztesnek szabad. De én sírtam, amikor megtudtam a hírt.”

Hozzátette, igazi „arculcsapás” volt az is, hogy sokan utaztak Los Angelesbe azok közül, akik meghozták a döntést.

A korábbi öttusázó, az 1988-ban, csapatban olimpiai bajnok Fábián László szerint a döntés azért is volt fájó, mert rengetegen akkor voltak csúcsformában és sikeres olimpia lehetett volna a magyar küldöttség számára az 1984-es.

A női kosárlabda-válogatott először és utoljára az 1984-es olimpiára harcolta ki az indulási jogot, mégsem vehetett részt rajta. „Ausztriában edzőtáboroztunk és ott láttuk a tévében, hogy olyan csapatok álltak dobogóra, melyeket két hónappal korábban simán legyőztünk” – mondta Kiss Lenke, a válogatott akkori csapatkapitánya. A kosárcsapat éppen május 16-án, a döntés napján harcolta ki Kubában az olimpiai részvételt…

Az 1987-es születésű szerző, Radványi Benedek elárulta: kutatásai alatt olyan kérdésekre is választ talált, miért lehettek ott a románok a három évtizeddel ezelőtti nyári játékokon, s a magyarok miért nem, vagy hogy kötelező volt-e a bojkott, a Szovjetunió melletti felsorakozás, avagy kínálkozott volna más lehetőség is.

Radványi Benedek: 1984 – A kettétört olimpia
Kék Európa Stúdió kiadó

A teljes cikket, valamint a szerzővel készült villáminterjút a linkre kattintva, a Sport24-en olvashatja!

Új technológiák a kiállító térben

 

2014. 11. 26.  

Együttműködő partnerünk, a Mensor 3D Kft. munkája során olyan 3D-s precíziós felmérést végez, amellyel digitális dokumentációk, modellek készíthetőek. Képes felület- és környezetmodell kialakítására, utólagos milliméter pontos vizsgálatokra és elemzésekre, látványos megjelenítésekre.
 
Az eljárás a szkennelést követően olyan nagy felbontású pontfelhőt ad, mely alkalmas háromdimenziós bejárható modell létrehozására, metszetek készítésére, pontos és részletes dokumentálásra, analizálásra, rekonstruálásra. Lehetővé teszi a helyszín biztonságos felmérését, akár geometriailag szabálytalan terek térfogatszámítását, vagy közvetett leltár készítését is.
 

A HOLO-GÚLA

Holografikus hatású 3D animáció és valós tárgy együttes megjelenítésére is alkalmas eszköz. A bemutatott piramisban jelenleg Puskás Ferenc futball cipője,a korszak labdája a 6:3-as mérkőzésről készült filmmel, az 1953-ban tervezett stadion makettje, valamint a stadion egyik pilonjáról készült 3D lézer szkenneres felmérés pontfelhője látható.

 
Virtuális séta a Puskás Ferenc stadionban – CSAK BEJELENTKEZETT CSOPORTOKNAK!

Az alkalmazás Internet Explorer böngészőn keresztül teszi megtekinthetővé a 3D lézer szkennelés pontfelhő állományait. Az alkalmazás segítségével azonban nem csak a terek panorámaszerű megtekintésére van mód, hiszen mérhetők a pontfelhőben az egyes elemek közötti távolságok, meghatározható minden pont koordinátája, belenagyíthatunk a részletekbe, barangolhatunk a felmérés helyén, így járhatjuk be virtuálisan a stadion ma már nem látogatható részeit is.

A magyar labdarúgás emékezetes pillanatai c. időszaki kiállítás, valamint a virtuális Puskás Ferenc Stadion megtekinthető:
Hétköznapokon 10-15 óráig ingyenesen
Hétvégén csoportosan (min. 5 fő), előzetes bejelentkezés alapján.
Tel: 06 1 252 1696
E-mail: titkarsag@sportmuzeum.hu
www.sportmuzeum.hu

A magyar labdarúgás emlékezetes pillanatai

 

2014. 11. 25.  

A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum időszaki kiállítása a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából

A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kiállítása a magyar labdarúgó történelem néhány kiemelkedő eseményére emlékezik.
Képekkel, tárgyakkal, filmmel idézi meg a Népstadion építését, 1953-as átadását, az Aranycsapat azóta is megismételhetetlen teljesítményét, a sokaknak még mindig fájó, pedig Magyarország egyik legjobb világbajnoki helyezését jelentő „berni döntőt”.
Feleleveníti az angliai 6:3, és a Népstadionban játszott 7:1 pillanatait, a válogatott emlékezetes szerepléseit.
A kiállítás azonban nem áll meg a múltidézésnél, felvillantja a jövőt is. A műtárgyak megőrzésének és bemutatásának új lehetősége, a 3D-ben történő szkennelés, melyet most egy holo-gúla segítségével prezentálunk. A technika ez alkalommal híd, mely a múltat köti össze a jelenen keresztül a jövővel. A ma még akár megtapintható Puskás Stadion holnapra már csak emlék marad, de a több millió képpont és a kiváló technika segítségével egyetlenegy téglája sem vész el. A virtuális térben a stadiontörténeti séták folytatódhatnak, az egykor megcsodált öltöző hangulata, a játékos kijáró, az alagút, a közvetítőfülkék korlenyomata, a „Rákosi-páholy” távolságtartása és a szocreál feledhető, de utánozhatatlan építészeti világa így mindig velünk marad.
 
Tekintse meg a kiállításmegnyitón készült képeinket a Galériában!
 
Megtekinthető a Puskás Ferenc Stadion Toronyépületének aulájában
hétköznapokon 10-15 óráig ingyenesen,
hétvégén csoportosan (min. 5 fő), előzetes bejelentkezés alapján.

Tel: 06 1 252 1696
E-mail: titkarsag@sportmuzeum.hu
www.sportmuzeum.hu