Megnyílt „A Pékerdőtől a Puskás Arénáig” kiállítás

Megnyílt „A Pékerdőtől a Puskás Arénáig” kiállítás

A 19. század utolsó negyedében egy új sportág indult hódító útjára a kontinensen: a „football”. Az 1870-es években még az atlétikai edzés utáni levezetésre szolgált, majd az 1890-es évektől megjelentek az első, kifejezetten erre a sportágra alakult egyesületek. A játék hamar eljutott hazánkba is, ahol a labdarúgás 1901-re már saját szakszövetséggel rendelkezett, és ettől kezdve megindulhatott az első, hivatalos bajnokság, majd 1911-re elkészült a Ferencváros, 1912-re pedig az MTK első stadionja. Hazánkban a futball népszerűsége minden más sportágét felülmúlta, és ha a következő évtizedekben bizonyos hullámvölgyek elő is fordultak, az 1960-as évekig így is a szűk világ elit részéhez tartoztunk, amelyet bizonyít a két világbajnoki döntő (1938, 1954), az Európa Kupa győzelem (1953), és a három olimpiai bajnoki cím (1952, 1964, 1968). Az 1970-es évektől érzékelhető hanyatlás ellenére mind válogatott, mind klubszinten akadtak még figyelemreméltó eredményeink, s 2016 óta ismét egy felfelé szálló periódusba kerültünk.
Ezt az izgalmas fejlődéstörténetet mutatja be a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum 2021. június 24-én megnyitott kiállítása, „A Pékerdőtől a Puskás Arénáig” címmel. A tárlat a magyar labdarúgás különböző korszakaiból származó gazdag képi- és műtárgyanyagot vonultat fel, amelyben az intézményünk saját gyűjteményének darabjain túl a Fradi Múzeum és az Újpesti Torna Egylet is képviselteti magát. A kiállítás a magyar futball története mellett helyet biztosított azoknak a labdarúgás révén kifejlődő játékoknak (Totó, csocsó, gombfoci, rugósfoci), amelyek generációk sorával szerettették meg ezt a nagyszerű sportágat.

KEDVES LÁTÓGATÓINK!

AZ ALÁBBI TÁRLATOT 2022 TAVASZÁN BEZÁRTUK.

Az AKTUÁLIS KÍNÁLATUNKKAL KAPCSOLATBAN KÉRJÜK LÁTOGASSÁK MEG A HONLAPUNK KIÁLLÍTÁSOK MENÜPONTJÁT.

Ízelítő a tokiói Magyar Kulturális Intézetben bemutatott kiállításról

Ízelítő a tokiói Magyar Kulturális Intézetben bemutatott kiállításról

Ízelítő a tokiói Magyar Kulturális Intézetben bemutatott kiállításról, amelyhez a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum különleges műtárgyakkal járult hozzá.
A tárlat különlegessége, hogy a kiállított fotók később a tokiói olimpiai faluba kerülnek, inspirációként sportolóink számára.
A kiállításról bővebben a következő cikkeben olvashatnak:

Fudzsimoto Hideo, olimpiai ezüstérmes és világbajnok birkózó Kozma István tokiói olimpiai bajnokkal közös fotóját mutatja a Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitóján (A Kozma Istvánnal közös fotó az 1967-es bukaresti VB-n készült)

Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitója a tokiói Magyar Kulturális Intézetben, a vendégek Kozma István aranyérmét figyelik

Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitója előtt a tokiói Magyar Kulturális Intézetben.

Vendég a Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitóján a tokiói Magyar Kulturális Intézetben, a kivetítőn Polyák Imre pontozásos győzelme az amerikai Finley felett, a pehelysúlyú birkózás első fordulójában, október 16-án (MTI/OL). Polyák Imre Tokióban aztán aranyérmet szerzett.

Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitója a tokiói Magyar Kulturális Intézetben, a vívásban legtöbb érmet szerzett országnak adott dísztállal és a vízilabda döntő magyar játékosai által viselt sapkákkal

Vendégek a Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitóján a tokiói Magyar Kulturális Intézetben

Vendégek a Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitóján a tokiói Magyar Kulturális Intézetben

A Magyarország az 1964-es tokiói olimpián kiállítás megnyitója a tokiói Magyar Kulturális Intézetben, kutyasétáltató figyeli az eseményeket

Megnyílt a Hátsó füves. Barangolás a magyar futball rejtett tájain c. fotókiállítás.

Megnyílt a Hátsó füves. Barangolás a magyar futball rejtett tájain c. fotókiállítás.

A megnyitó eseményen köszöntőt mondott Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója és Csillag Péter, a Hátsó füves országjáró sorozat szerkesztője. A kiállítást megnyitotta Nyilasi Tibor 70-szeres válogatott, Ezüstcipő-nyertes futballista és Rédei Ferenc, Fotóriporteri Életműdíjjal elismert fotográfus.

 

A Hátsó füves-kiállítás Csillag Péter újságíró és a résztvevő fotóriporterek öt évet felölelő, többszörösen díjazott, utóbb önálló könyvben is bemutatott országjáró sorozatának összegzése. A közel százötven helyszínt érintő gyűjtés képi hozadéka az egyedülálló válogatás a tíz alkotó lenyűgöző, mégis emberközeli képeiből, amelyek a falusi labdarúgás kiveszőben lévő, gyökeresen átalakuló világának talán utolsó pillanatfelvételei. A rögzített mozzanatok túlmutatnak a sport keretein, éles korrajzot és szociológiai látleletet kínálnak.

 

A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kiállításán bemutatott képek Balogh László, Földi Imre, Korponai Tamás, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Reviczky Zsolt, Szabó Miklós, Török Attila, Tumbász Hédi és Veres Viktor munkái. A Nemzeti Sport közreműködésével, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum kivitelezésében megvalósult fotótárlat megtekinthető a SportAgóra kiállítótérben (1146 Budapest, Ifjúság útja 2., a Papp László Aréna bejáratával szemben), 2021. június 18-tól 2021. július 23-ig, keddtől-vasárnapig: 10 és 17 óra között

 

Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a múzeum 2021.06.23-án (szerdán) és 06.27-én (vasárnap) technikai okok miatt zárva. Szíves megértésüket köszönjük!

Balatonföldvári Széchenyi Napok

Balatonföldvári Széchenyi Napok

Dr. Szabó Lajos, intézményünk igazgatója, a Balatonföldvári Széchenyi Napok keretében tart előadást. Szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Schwanner Endre (1928-2021)

Schwanner Endre (1928-2021)

93 éves korában elhunyt a kiváló fotográfus, sportfotós Schwanner Endre.

 

Maradandót alkotott a fotózás számos területén. Kezdetben motorversenyeket örökített meg, majd a színház és zene felé fordult. Kiváló technikai tudását számos nemzedéknek örökítette tovább, 17 évig tanított a Magyar Újságírók Országos Szövetségének fotóriporter iskolájában. A szakma számos intézményének volt tagja, így a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Fotóriporterek Kamarájának.

2008-ban kiemelkedő fotóművészeti tevékenységét Balogh Rudolf díjjal jutalmazták.

Számos tárlat nyílt munkáiból: 1972-ben Ferencvárosban, 1988-ban a Fotóművészeti Galériában, 2000-ben Tihanyban, 2001-ben a Vigadó Galériában tekinthették meg az érdeklődök műveit.

2009-ben Szabó II. László motorversenyző pályafutását megörökítő fotóit mutatta be kiállításon a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum.

2016-ban a Magyar Nemzeti Múzeum rendezett kiállítást fotóiból Idők címmel. Hagyatékát még 2011-ben ajánlotta fel a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ebben az évben a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumnak is átadott egy több, mint 500 tekercsből álló filmnegatív gyűjteményt, mely az 1948-1972 közötti motorsport képes krónikája. A gyűjtemény hiánypótló volt a Sportmúzeum számára, hiszen az 1990-es évekig a múzeum nem gyűjtött a technikai sportokra vonatkozó tárgyakat, dokumentumokat. Az értékes képek digitalizálása azóta is folyamatos.

2019-ben Motorversenyek 1948-1971 címmel jelent meg könyve a fotókból, mely betekintést enged a számunkra átadott anyagba.

Schwanner egyedülálló technikai tudással és bámulatos érzékkel örökítette meg a motorsport versenyek legizgalmasabb pillanatait az utókor számára.

Elhunyt Monspart Sarolta, a nemzet sportolója (1944 – 2021)

Elhunyt Monspart Sarolta, a nemzet sportolója (1944 – 2021)

76 éves korában elhunyt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója.

Budapesten érettségizett a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait matematika-fizika szakon. Diplomáját 1967-ben védte meg. Tanárként kezdte pályafutását, de rövid időn belül felhagyott vele, hiszen nehezen tudta összeegyeztetni a sportolással. 1979-ben a Testnevelési Főiskola sportvezetői szakát elvégezte, majd egy évre rá szakedzői végzettséget is szerzett.

Az 1970-es években sorra nyerte a versenyeket: 1970-ben váltóban ezüstérmet szerzett a tájfutó világbajnokságon, két évvel később pedig első magyarként vehette át az egyéni világbajnoki címet. 1972-ben elsőként indult nőként a csepeli maratonin, ráadásul Európában ő volt az első nő, aki 3 órán belül futotta le a 42 kilométeres távot. 1976-ban elért rekordideje (2:48:22) egészen 1982-ig magyar csúcs volt. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert váltóban, 1978-ban a nem hivatalos női maratoni világbajnokságon pedig ezüstérmes lett. Harmincnégyszeres magyar bajnok, valamint hatszoros magyar sífutó bajnoki címeket szerzett.

Sajnos még 1978-ban be kellett fejezze aktív sportolói pályafutását kullancscsípés okozta megbetegedés miatt, sokáig kórházban kezelték. Sajnos sohasem gyógyulhatott fel teljesen, egyik lába félig merev maradt, ezért sokszor „másfél lábúnak” nevezte magát.

A továbbiakban is aktív szerepelt vállalt a hazai sportéletben: a magyar tájfutó válogatott szövetségi kapitánya volt 1980-1990 között. 1989-tól mesteredző lett.

Nemcsak a profi, hanem az amatőr futóéletet is segítette, támogatta. Az idősek mozgására is nagy hangsúlyt fektetett, aktív tagja volt az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózat létrehozásának.

A Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották 2012-ben. Az Országos Egészségfejlesztési Intézetben is dolgozott, 2004 októberéig pedig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöki tisztségét látta el. 2009-2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek volt az elnöke.

Többek között 2003-ban Köztársasági elnök-érdemérmet kapott, 2010-ben Príma díjat, 2014-ben MOB Fair play díjat, 2018-ban Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, 2020-ban pedig a Nemzet Sportolójává választották.

Április 24-én hunyt el hosszan tartó betegség után.